A cserediák (BEFEJEZETT)

17. Rész

... ≠2 és fél hónap múlva≠
Hivatalosan is vége lett a sulinak és végre itt a nyári szünet. Bemegyek Mac szobájába amikor meglátom a bőröndjeit.

-Marcus... Mi ez?
-Megyek haza... Vége a tanévnek és holnap indul a gépem.
-De nee, nem maradhatsz még legalább egy hetet?
-Sajnos nem.
-De... De... - folyt le egy könnycsepp az arcomon.
-Emma ne sirj, csak holnap megyek... Addigis használjuk ki azt a kis időt.
-Jo-majd letörölte a könnyeket az arcomról.

-Szeretlek Emma-majd szorosan magához ölelt.
-Én is szeretlek Marcus.
-Meg nyugi majd írok minden nap és beszélünk vidichaten, és néha majd találkozunk is.
-Jo, de én nem birom nélküled. Nagyon hiányozni fogsz-majd elkezdtünk csókolózni.
-Te is nekem-majd felkapott és leterített az ágyra.

-Ugye szeretnéd?
-Igen Macikám, szeretném.
(szerintem nem kell részleteznem, hogy mi történt eztán)

-Ez után holnap már nyugodt szívvel távozok majd.
-Azt gondolom. Csinálunk kaját?
-Ahan.
-Omlett jó lesz?
-Persze-majd felöltöztünk és kimentünk a konyhába kaját csinálni.

Elővettük a hozzávalókat és elkezdtük csinálni. Marcus összekeverte azt a tojásos cuccot, én addig elővettem a serpenyőt. Elkezdtem sütni amikor két meleg kéz fonódik át a derekam körül és egy fej pihen meg a vállamon.

-Szeretlek Emma.
-Én is szeretlek Marcus. Ilyet még sose csináltál.
-Milyet?
-Hogy mikozben csinálok valamit átölelsz és a fejed a vállamra teszed.
-Ja, akkir most csinálok ilyet.
-Picit fura de jó érzés.
-Akkor jó.

Kész lettem a sütéssel utána leültünk és megettük.

-Hmm... Kicsim ez nagyon finom lett.
-Köszi de együtt csináltuk, úgyhogy a te érdemed is.
-De főleg a tiéd.
-Hát jó-majd megpusziltam.
Megettük az omlettet majd beültünk a szobájába Netflixezni.

-Macii?
-Igen.
-Megkaphatom az eggyik pulcsid?
-Minek?
-Hát, hogy amikor nem leszel itt akkor legalább ez rád emlékeztetne.
-Hát jó-majd megcsókoltam.
-Köszike. Ami most rajtad van az tökéletes lesz.
-Mhh joo...
-Nagyon de nagyon szeretlek.
-En is szeretlek.

≠Másnap...