A cserediák (BEFEJEZETT)

5. Rész

...-Mac bejöhetek?
-Gyere-majd bementem és leültem mellé.
-Tudom, hogy azért kerülsz mert nem tudsz mit mondani, de igazából én se nagyon. Be kell vallanom, hogy ez konkrétan az első csókom volt és hát így főleg eléggé zavarba vagyok.
-Same, vagyis nekem is ez volt az első.
-Micsoda?
-Igen. Még soha nem volt barátnőm, se lány akivel kavartam volna.
-Azta, itt vagy 18 éves, híres énekes, jóképű meg minden és még soha nem volt barátnőd.
-Igen.
-Én mindent gondoltam volna rólad csak ezt nem.
-Hát, mondhatni néha kiszámíthatatlan vagyok.
-Na és akkor most mi járunk?
-Ja-majd megöleltük egymást.
-Nézünk valami filmet?
-Nézetünk-majd elővette a laptopját, bekapcsolta rajra a netflixet én szorosan hozzábújtam és elkezdtünk nézni egy filmet. Mikor vége lett a filmnek mindketten elmentünk fürdeni, majd elaludtunk.
Reggel egy nagyon jó illatra ébredtem. Kimentem a konyhába és Mac csinált rántottát.
-Oh jó reggelt, remélem nekem is csinálsz.
-Neked is jó reggelt és csinálhatok neked is.
-Köszcsi-majd megöleltem, megterítettem a reggelihez és leültem az asztalhoz. Miután kész lett kiszedtük a serpenyőből és elkezdtünk enni.
-Mmm, ez nagyon finom, nem tudtam hogy ilyem jó szakács vagy.
-Hát igazából ezen kívül csak ezt-azt tudok főzni ugyhogy nem mondanám magamat szakácsnak.
-Hát jó, de ez a rántotta tényleg isteni.
-Köszi.
Reggeli után embert varázsoltam magamból és elindultam Marcus szobájába, de amint kinyitottam a szobám ajtaját, ő volt ott.
-Oh épp hozzád indultam.
-Én is hozzád, de már itt vagyok.
-Na akkor gyere be-majd leült az ágyra,én pedig mellé.
-És mihez van kedved?
-Nekem mindegy.
-Nekem is-majd az ölébe húzott és megcsókolt. Eskü kényelmes volt csak picit többet éreztem nála odalent mint kellene ezért kb 2 perc múlva ki is pattantam az öléből.
-Ömm izé... Tudnál nekem kicsit segíteni a matek háziban?-én ezt igazából csak azért mondtam, hogy eltereljem a figyelmet meg nem akartam senkit se zavarba hozni.
-Jah persze-majd elővettem a könyveim és a füzetem és segített a matekban.
[...]
-Köszi a segítséget-majd megöleltem és megpusziltam.
-Szivesen máskor is- és visszament a szobájába.
Közben én megtanultam hétfőre, utána meg leültem sorizni.
≠délután≠
Mac elment valamerre én meg szintén elindultam a parkba egyet sétálni. Az egyik padon észrevettem Marcust, de csak később láttam meg, hogy nem egyedül volt...