Give me love | one shots

Ziam // part 1

*Liam szemszöge*

Miután vége lett az utolsó órámnak is a suli parkja fele vettem az irány, megkeresni a legjobb barátomat. Már rég haza mehetett volna, de nem ő mindig megvár és utána haza visz, mivel neki van kocsija. Nekem is kene végre egy mivel van jogsim és hogy ne neki keljen folyton fuvarozgatnia engem.
A parkba érve körbenéztem hogy hol lehet. Végül az egyik fa mellett a hátán fekve fülhallgatóval a fülében tálatam rá.
Zaynt gimi első óta ismerem és mindig együtt voltunk, jóban rosszban kitartottunk egymás mellett és ez remélem sokáig így lesz. Tavaj egy este kicsit többet ittunk a kelleténél és gondolkodtam dolgokon. Azon hogy Zayn nem lenne velem összetörnék, ha elsőben nem jött volna oda hozzám hogy haverok legyünk én most nem lennék sehol és rádöbbentem hogy nekem ő többet jelet egy barátnál. Persze ezt nem merem megmondani neki, kockázatos hiszen a barátságunk is tönkre mehet plusz hát nem is tudom... Csak álltam és gondolkodtam néztem ahogy ott fekszik a fűben és észre se vettem hogy közben felült majd elindult felém.
"Hello Liam! Elbambultal ugye tudod.."
"Ja én nem csak gondolkodtam" vágtam rá.
"Aha.. És min?"kerdezte kiváncsian vigyorogva.
"Öhm... Izé... Azon hogy nem gond-e neked az hogy minden nap haza kell vigyél?"igazaból nem hazudtam...
"Te idióta! A legjobb haverom vagy és kicsit messze laksz gyalog..."
Elmentünk a kocsihoz és beültünk. Gyalog tényleg messze lakok de kocsival tíz perc és odaérünk.
"Basszus! Meg mielőtt elfelejtem Szülinapod alkalmával elmegyünk bulizni!!!"mondta hirtelen mikor leparkolt a hazám előtt.
"Haha... Azt lesheted!
"Nem én tálatam ki! Harry holnap, a Szülinapodon el lesz utazva és ezt kapod tőle!"
"És hova megyünk?"
"Mittomén... Harry talált egy közeli helyet!"
"És Niallék is jönnek?"kérdeztem. Ha muszáj menni, akkor legalább legyünk többen...
"Elintézem!"nézett rám vigyorogva. "Viszont nekem most sietnek kell, el kell intéznem valamit..."
"Meddig fog tartani?"kerdeztem kétségbeesetten hiszen nem akartam az egész délutánomat unatkozassal tölteni.
"Öhm... Nem tudom, de majd hívlak!"
"Ok"válaszoltam szomoruan és kiszálltam a kocsiból. Néztem ahogy elmegy.
Király, fél 2... néztem az órámra. Kb 9-ig unatkozhatok,és még a szüleim sincsenek itthon" Bementem a házba egyenesen fel a szobámban bedugtam a fülemet és elaludtam. Fel hétkor keltem fel, mar be volt sötétedve. A telefonomohoz nyúltam hátha Zayn keresett, de semmi, senki nem keresett. Próbáltam felhívni Zaynt de nem vette fel. Nem sokára hazaért anyukám és elmondtam neki hogy állítólag mennénk buliba hogy megünnepeljük a szülinapomat de nekem nem szóltak hogy hova kell menni és hányra...
"Nyugi kicsim! Talán csak készülnek valamivel!"
"Hát ezzel nem nem nyugtattál meg..."mondtam
Hirtelen megcsörrent a telom. Zayn irt nekem egy üzenetet.
"Bocs valami közbe jött és nem tudok elmenni érted a házatokhoz. Ki kéne gyere a parkba 9- ig... Nagyon sorry" az órára néztem: fél 9...
"Nem baj. Indulok!" Válaszoltam vissza.
Egy nagy gyaloglás után végre kiérkeztem a parkba és már fekete volt az ég csak az utca lámpák égtek. A park hátborzongató volt, senki, egy lelek sem volt ott. Az órámra néztem és már 9:10 volt.
"Navégre hogy itt vagy!!!" Halottam egy hangot magam mögül. Zayn. Végre, mar kezdtem felni a sötétben és akkor megjelenik. Mint mindig amikor szükségem van rá!!!
"Jól van na csak menjünk már!!!" Beültünk a kocsijába és meg sem álltunk a közeli clubbig. Bementünk és egyből kiszúrtam Harryéket az egyik asztalnál és odamentünk.
"Holnaptól te is közénk fogsz tartozni te is 18 éves leszel, és azt csinálhatsz amit akarsz...!"mondta Niall, és már bőven látszott rajta hogy ivott pár pohárral.
"Jah"
"Boldog szülinapot haver!"mondta Harry és közben Niallon nevetett.
"Köszi srácok!!!"
Egész este ültünk az asztalnál és beszélgettünk, Zayn kivételével... Ő folyton odajött, aztán elment egy másik lánnyal flörtölni. Próbáltam nem foglalkozni vele de egyszerűen folyton érdekelt hogy hol lehet. Harry ezt észrevette hogy folyton a tömeg felé nézelődők:
"Az isten szerelmére menj már utána!!!" Reménykedtem hogy nem nekem mondja és nem válaszoltam...
"Liam! Ne csinálj úgy mintha nem tudnád hogy neked szól!..."
"Miről beszélsz?!?!"értetlenkedtem.
"Tudom hogy tetszik neked... Menj utána és csinálj valamit!!!"hát ez őszintén váratlanul ért, meg is honnan...
"MENJ MÁR!!!"kialtott rám és én hirtelen felálltam és elindultam a tömeg felé. Az egyik fal mellett találtam rá, egyedül állt ott és a műanyag poharában levő italt fürkézte.
"Zayn?"rendesen megijedt amikor megszólítottam egyből rám nézett és kíváncsian nézte az arcomat. "Beszélnünk kell!"
"Halgatlak!.."amint meghallottam lágy hangját lefagytam, egy hang nem jött ki a számon. Mi van ha ő nem érez úgy mint én és annyi a barátságunknak is. Mit csináljak?!? Ha elveszítem... "Liam...?"hallottam megint a hangját, de már késő volt megállítani, a lábaim elindultak felé, közel hajoltam és megcsókoltam. Pont mint én ő is lefagyott, ahogy elhajoltam tőle, még a műanyag pohár is kiesett a kezéből. Ami ezután történt arra egyáltalán nem számítottam. Megfogta a csipömet újra közel húzott magához és visszacsókolt...

-----------------------------------------

Ha tetszik likeold, kommenteld hogy érdemes-e folytatnom 🙏🙏🙏