Túlélés: A Középiskola

London Olivér

 Jiyong öt percet amúgy is késett de még az igazgató is pont ma hívatta le. Aggódott Yoongi miatt, jól ismerte őt is és az egész osztályt.Az igazgatóságra lerohanva minden eshetőség lepergett lelki szemei előtt: Yoongi a tettes, Yoongi dühében kitekerte az igazgató nyakát, Yoongi Szibériába menekült, Yoongi felgyújtotta a konyhát, Yoongi túszokat ejtett a konyhában, Yoongi még a lecsóba is mazsolát tett.Aggodalma hideg izzadságot préselt ki halántékán, mi vár rá ha leér?Az ajtó előtt eligazította kék ingét, homlokához tapadt narancssárga haját felborzolta.
 - Jó reggelt, - hajolt meg kilencven fokban - netán baj történt? - Nagy kő esett le a szívéről mikor meglátta Jeeyeepeet, még él és virul.
 - Ugyan dehogy, kérem foglaljon helyet a fiatalember mellett - vigyorgott irritálóan.
Helyet foglalt a fiatalember mellett.Vetett rá egy pillantást.És hát a fiatalember finoman szólva... érdekesen nézett ki.Arcfelépítéséről virított, hogy nem természetes.Nem egyszer feküdt kés alá az tuti biztos.Nagy rózsaszín ajka majdnem kidurrant a botoxtól és a szeme sem natúr, kiszőkített haja le volt égve.
 - Már megkezdődött az új tanév de akadt egy sürgős beiratkozásunk.Ő az új diák,az ön osztályába fog járni.Kérem kísérje fel.
Szíve hevesen vert, tenyere beizzadt: most ép angol órájuk van...

 E sorsfordító pénteki reggelen Namjoonak mindennél nehezebb volt ébren maradnia. Minzy halk léptei és selymes hangja felzavarta álmából és sokáig ébren tartotta.Egyetlen ok amiért ébren maradt az Jin volt, hátra fordulva folyamatosan csak dumált.Néha-néha nagyokat sóhajtva kibambult az ablakon azon gondolkodva, hogy fel kéne adnia és inkább lenyom egy csendes pihit a következő óráig.Szerencsétlenségére angol tanáruk időben betoppant.Nála nem volt sokkal magasabb, göndör haja szemébe omlott.Jellegzetes panda szemei voltak, mert mindig fekete táskák éktelenkedtek alatta a kialvatlanság miatt.De ez csak fokozta jóképűségét. Szigorú arcvonásai megfeszültek és csak annyit morgott kedvtelenül:
 - Jó reggelt. - Ó milyen édes!Napról napra egyre pipább!
Unottan kezdte olvasni a névsort, a nem jelenlévőket egy diadalmas mosoly kíséretében írta be hiányzónak.
 - Már két hete vesszük az új tananyagot, remélem tudjátok ez mit jelent. - Vigyorgott önelégülten.Mily szerencse, hogy megelőzte az osztályfőnök.Pont amikor újból megszólalt volna becsörtetett az új fiúval.
 - Jó reggelt! - Sietett be a még mindig ismeretlen alakkal az oldalán.- Bocsánat tanár úr a zavarásért, rövidre fogom.Amint láthatjátok új osztálytársat hoztam, ezt az évet veletek fogja kijárni. Kérlek fogadjátok be, legyetek rá nyitottak.Barátkozzatok vele, ha nem nagy kérés.Csak ennyit akartam, még egyszer elnézést kérek. - Suhant elkésett órájára.
 - Új osztálytárs, mi? - Vonta fel szemöldökét Lee tanár úr - Bemutatkoznál nekünk?- Látszott rajta, hogy nagyon küzd feltörő nevetése ellen az új tag láttán.Az új tag el is kezdett beszélni de olyan szörnyű angol akcentusa volt, hogy senki nem értette mit akar mondani.
 - Inkább angolul, meg kérünk szépen.
 - Oli London vagyok Londonból, a szüleim britek de én koreai vagyok és végre hazatértem Jimin szerelmemhez! Meri Kriszmösz donszejon!
Jimin alaposan megdolgoztatta agytekervényeit emlékeiben kutatva ha ismeri-e és bármennyire erőlködött a válasza határozott nem volt. Viszont akkor az hogy lehetséges, hogy ő ismeri? Mégis ki ez az ember? Kérdőjelek tömkelege gyűlt fel agyacskájában. Felvont szemöldökkel néztek össze Namjoonal.
 - Ez meg kicsoda? - kérdezte suttogva.
 - Gőzöm nincs.- Tátogta.
Lee tanár úr köhintett egyet, hogy leleplezze nevetését: - Hát hogyne.Pont jókor érkeztél, épp dolgozatot készültünk írni.Kérlek foglalj helyet.
Oli rögtön Jiminre nézett és felé vette az irányt.Fészkelődött a helyén mikor meglátta felé közelít. Remélte egy adott ponton megáll vagy, hogy túl halad rajta. Az nem lehet, hogy csak úgy leül mellé, Namjoon ül mellette.
 De Oli nem állt meg, addig törtetett célja felé míg el nem érte.
 - Igen? - nézett fel rá Namjoon mikor odaért. 
- Jimin mellé akarok ülni.
 - Hát amint látod ez a hely foglalt. - Rántott vállat.
 - De én mellette akarok ülni. - Arca elsötétült, krípi vigyora lefagyott képéről. De Namjoon-t ez cseppet sem érdekelte, csak ült és szinte átlátott rajta. De mivel Seungri egy minden lében kanál tanár ebbe is bele kellett szólnia: - Kim, engedd leülni az új osztálytársad, az osztályfőnőköd megmondta, hogy legyetek vele kedvesek.
 - De nem akarok mellette ülni!- Fakadt ki Jimin
 - Jisoo most nincs itt, leülhetsz Lalaisa mellé.
 - Hát legyen. - Rántott vállat és cserben hagyta szobatársát aki most halt meg belül.
Namjoon örömmel foglalt helyet Lalisa mellett ami annyiban mutatkozott meg, hogy unottan lezuttyant mellé és megkérdezte ha van-e szüksége papírra.Kész segíteni neki ha esetleg nem készült fel kellő képen.
 A dolgozat csendben telt el, csak Hwasa és Jessi pisszenése hallatszott néha.A két lány tökéletesre fejlesztette suttogás művészetét. Az új jövevény kinézetén viccelődtek.
 - Olyan undi kacsa szája van, fúúúj, tiszta botox - húzta el száját Jessi.
 - Pont mint neked... - motyogta Hwasa akinek rövid szőke haja ma már fenékig érő fekete. Nagyon profi fodrásza lehet.
 - Mi? Nem hallok rendesen mióta airpodst használok sima füles helyet.
 - Semmi, csak gondolkodtam. - Mosolygott kedvesen - Hát rám nézve rém ciki, hogy koreainak képzeli magát. Ő csak ne legyen az amíg én itt vagyok.
 - Úgy néz ki mintha bűzlene.
 - Ja, legalább lenne stílusa.És pont Jimin?Nem már... tök gáz, hogy vele kell lennem egy osztályba, ennek a csávónak semmi ízlése.
 - Még szerencse, hogy csak háromszázhatvanöt napig lesz az osztálytársunk. - Hwasa érthetetlenül nézett rá- Mi az? Az oszi nem azt mondta, hogy egy évet lesz velünk?
 - Jessi, azt a tanévre értette.Vagy te tovább óhajtasz sínylődni ebben a putriba?
 - Ja, már értem.Én nem, miért?Te igen? - Nézett bután mire Hwasa csak szemforgatással válaszolt.
 - Inkább foglalkozz ezzel. - Fejét durván lenyomta a dolgozat felé.

 - Jimin oppaaaa, áj száráng júú! - Oli szorosan ölelgette a fiút aki sikítva próbált menekülni karjai közül de ellenállása reménytelen volt.Az egész menza őket bámulta. Namjoon homlokára csapott ahogy elnézte őket.A mai napon csak az tartotta benne a lelket, hogy ma már otthon alszik és végre CsGo-ózhat kétes eredetű netes orosz barátjaival.
 - Hoseok, könyörgöm csinálj valamit!
 - Tudod, lehetnél vele kicsi kedvesebb. - Mérte végig őket.Oli puszilgatni kezdte Jimin makulátlan baba arcát, erre csak hangosabban sikítozott.
 - Ha nem fejezed be kiverem a fogad. - Figyelmeztette Yoongi kanalát fenyegetően felé tartva
Így hát Jimin senkitől sem remélhetett segítséget, némán tűrnie kellett sorsát.Ha az ördög nem tud elérni felküld egy Oli Londont.