Visszafojtva

6. // Június 17.

Hazafelé menet, elgondolkoztam Noelen, és hogy miért csinálta ezt. Nem hiszem, hogy ezt érdemlem ennyi év után. Hazaérve semmi dolgom nem volt. Fogalmam sincs, hogy mi lesz velem. A laptopomat bekapcsolva, felléptem facebookra, ahol hátom olvasatlan üzenetem volt. Noel haverja, Adam írt rám, Natali, valamit Noel.
Adamnek visszairtam.
A: Csá, Noel mondta hogy haragszol rá nem lehetne valahogy megoldánotok? Tudtommal kurva régóta vagytok barátok.
L: azután hogy együtt van Natalival nem vagyok rá kíváncsi.
Természetesen megnéztem Noel üzenetét is, amiben csak a szánalmas bocsánatkérések álltak.
Egyszerűen nem voltam rá kíváncsi, Adam nem volt fent, így egy újjabb filmet kerestem, de semmi olyat nem találtam, aminek tetszene az előzetese. Lementem a naplaliba, hátha megy valami jó film a tévében.
-Kincsem, kérsz valamit enni?-kérdezte anya, aki odasietett hozzám, és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Nem kérek semmit.-halvány mosolyra húztam a szám, majd csengettek.
Elgondolkoztam, hogy ki lehet az, majd anyára néztem.
-Ha Noel az, nem vagyok itthon.-néztem a szemébe, majd értelmetlenül nézett rám.-kérlek.
Bolintott, majd kinyitotta az ajtót. Valóban Noel volt az, de anya tartotta magát az igéretéhez, és azt mondta neki, hogy nem vagyok otthon. Noel néhány percet beszélgetett anyával, közbe megtaláltam egy egész jó filmet, aminek a cimére sem emlékszem már.
Mikor elment a srác, anya bezárta az ajtót, és egyből a lényegre tért.
-Lena, min veszekedtetek Noelel? Ti soha nem szoktatok veszekedni. Főleg nem hülyeségeken.-ült le mellém, és rám nézett.
Figyelmen kívűl hagytam a filmet és szüleim felé fordultam.
-Noel összejött Natalival, és közbe nekem elhordta őt mindennek.-mondtam nekik, mire meglepődve néztek rám.
Megbeszéltem velük a dolgokat, utána elmentem zuhanyozni, majd néztem videókat youtubeon, és álomba zuhantam..