Már igazán megszoktam,hogy minden reggel kilenc órakor ébreszt a telefonom,amit kinyomok és alszom tizenegyig.De,hogy minden napra legyen az embernek valami apró öröme,ma kivételesen valami igazán éles hang vert fel.Történetesen a mentősök szirénája,ami a nem messze lévő biciklikereskedéshez sietett.Mint később kiderült egy vásárló agyvérzést kapott,de még időben megjött a segítség.Remélem jól van.
Mint ahogy lenni szokott már nem tudtam visszaaludni,így felöltöztem és ettem néhány falatot.Azon kívül,hogy nyomott voltam,eléggé nyugodtnak éreztem magam.Mígnem észre nem vettem,hogy jött egy üzenetem.
Sexy Popstar:Igen,vedd úgy,hogy van munkád! ;)
Persze azonnal felhívtam,de ahogy lenni szokott,nem vette fel.Hihetetlenül izgatott voltam,bár féltem is .Mi van,ha nem leszek jó a munkára?
Sexy Popstar:Bocsi,nem tudom felvenni.Amúgy menj vásárolni,ötre megbeszélésed van,szóval vegyél pár elegánsabb ruhát.
Én:Mi?!
SP:Ja,amolyan asszisztens féleség leszel.Szerencséd van,hogy amerikai vagy,mert nem vettek volna fel..
Hát most kifejezetten hálát adtam az égnek és persze annak,hogy Seulgi belém botlott.Nélküle most nem tartanék itt,de mégis furdalt a lelkiismeret,úgy éreztem kihasználom őt.És féltem,hogy ő is ezt érzi.
Én:Köszönöm.Utána egy tali?
SP:Hát persze! ;)
Remélem semmi rosszat nem gondol rólam.De legalább betáblázta a napom,nélkül semmit sem csináltam volna.Így hát felkerekedtem és kerestem egy olyan boltot,ami nem túl drága,de jó minőségű ruhákat ad.Nem akartam elkölteni más pénzét,annyira nem vagyok pofátlan.Végül a mögöttünk lévő domb túloldalán találtam egy plázát,ami telis-tele volt fincsi boltokkal.Seulgi azt mondta,hogy vegyesen vegyek alkalmit és átlagos ruhákat,de mindenképpen legyenek stílusosak és ne emelkedjek túlságosan ki a tömegből,így is elég feltűnő vagyok.Azt már észrevettem,hogy a koreaiak nagy része stílusosan öltözködik,viszont arra kínosan ügyelnek,hogy ne tűnjenek ki túlságosan a tömegből,kivéve a hírességek,de hétköznapokban ők sem.Így nekem is kell alkalmazkodnom.Vettem sok-sok inget és ceruzaszoknyát,néhány fehérneműt,ékszert és persze pár ruhát,farmert.Próbáltam visszafogni magam,de hát mégis az lett a vége,hogy nyolcvan táskával léptem ki.Fogtam egy taxit és hazasiettem.Eléggé elhúzódott ez a dolog így eléggé sietnem kellett.
Letusoltam,majd egy lágy sminket tettem fel magamra,hogy eltakarja az átmulatott éjszaka jeleit,a hajamat rendezett kontyba csináltam és egy ruhát vettem fel az alkalomra,természetesen magassarkúval,hogy igazán szexi hatást érjek el.Oké,hogy ne tűnjek ki a tömegből,de ettől függetlenül még önmagam akarok lenni és már nagyon hiányzik egy férfi társasága.Utoljára egy éve volt egy rövidebb kapcsolatom,Cole.Igazi cuki,lovagias fiú volt,de nem volt meg benne az a plusz és ez unalmassá tette.Végül mindketten megcsaltuk egymást.Happy end,nem igaz?De hát mindegy is,minden okkal történik,ahogy mondani szokták.
Végül lassan elcsoszorgott az idő és nekem indulnom kellett.Kivételesen taxit fogtam,semmiképpen nem akartam késni.A taxis egy kedves bácsi volt,aki látszólag nem koreai volt,így könnyen szóba elegyedtem vele.Mint kiderült a felesége származott innen,ő Dél-Amerikából.Milyen kicsi a világ!
- És kpop rajongó?-kérdezte.
- Nem-nem,állásinterjúra megyek.
- Á,akkor azért van ennyire kicsípve.Azt hittem,hogy rajongó vagy valakivel randizni megy-jó volt ennyire közvetlen embert hallanom és már maga a tény is sokat segített,hogy angolul beszélt hozzám.Már egészen elszoktam.
- Nem,most építem a karrierem.
- Á,tökéletes hely rá Korea.Bár kevés bevándorlót vesznek fel,inkább csak angol tanárnak vagy tolmácsnak szoktak minket felvenni.Persze,ha vannak kapcsolataid könnyebben elhelyezkedsz.A másik lehetőség,hogy pár hónapra elmész önkénteskedni,ezek szoktak beválni.Itt nem annyira rugalmasak az emberek,mint máshol.Persze érthető,hogy óvják a munkahelyüket.
- De hiszen annyi lehetőség van itt,mért nem engednek belőle.
- Talán óvják a kultúrát,vagy nem tudom-vont vállat-Valljuk be,eltér a többi néptől.És a szokásaik is teljesen mások,emlékszem,hogy amikor én idejöttem,teljesen el voltam veszve.
- Én is,főleg a tömegközlekedésbe.
- Pedig azért New York...
- Mindig buszoztam-mert féltem a földalattiktól,egyszer kis koromban fent ragadtam egy olyanon és két megállóval arrébb tudtam csak leszállni.Teljesen beparáztam.
- Na,nem sokára odaérünk-huh,most megdobbant a szívem,eddig olyan könnyen elterelődött a figyelmem,oldotta a beszélgetés.
- Ó!
- Ne izgulj,ha mehetsz meghallgatásra az már jó jel.Az ilyen cégkehez nem vesznek fel akárkiket!Nagyon ügyelnek a biztonságra,bár te nem tűnsz egy veszélyes embernek-nem tűnök,inkább a döntéseim azok.
- És biztos jó,hogy idejövök.Jó lesz ez a munka?-bár ha Seulgi ajánlott be,akkor biztos,hogy jó helyre kerülök.De attól még be kell illeszkednem.
- Elvileg igen,a fizetésed az borsos lesz,de hogy milyen a belseje,az jó kérdés.Attól függ hova kerülsz,elvileg a sztárok managereit jó elkerülni.Ők a legerőszakosabb hárpiák,aki oda kerül hozzájuk,annak nem könnyű az élet.
- Oké,akkor jó,mert én valami asszisztens leszek,meg tolmács-lassan közeledtünk a nagy épülethez,aztán megállt az autó.Elköszöntünk egymástól,kifizettem a kört és nekiindultam a főbejárathoz.Persze nagy biztonsági intézkedések voltak.Seulgi küldött a szobámba egy papírt,amit be kellett mutatnom a biztonsági intézkedések során.Meglehetősen hamar bejutottam az épületbe.A recepcióhoz siettem,mert már csak öt percem marad.
- Jó napot!Miben segíthetek?-mosolygott édesen a recepciós nő,bár volt benne egy csepp hamisság.
- Jó napot! A B33-as termet keresem-persze magamtól sosem találtam volna oda,hiszen a nagy aulából sok-sok kisebb folyosó és lift vezetett el.
- Az állásinterjúra jött?-ó,akkor többen is lesznek.
- Igen-mosolyogtam rá magabiztosan.
- A velünk szembelévő folyosón menjen végig,a legvégén ott lesz egy lift;a 7-es gombot nyomja meg.
- Oké,köszönöm.További szép napot-elsiettem,ahová mondta.Egy hosszú ajtókkal tűzdelt folyosó volt,a falak teli voltak rakosgatva fotókkal,gondolom a fontos arcokról.Végül Elértem a lifthez,ami lassan levánszorgott hozzám,hogy feljussak a hetedikre.Még marad egy percem,de a lift csak lassan vánszorgott,nem akartam elkésni,de hát semmi sem jött össze.Lassan kinyílt az ajtó és meleg színű terembe nyílt,ahol rajtam kívül még ketten voltak.Köszöntem és leültem az üres székre.Kínos csend telepedett a társaságra,mindenki feszülten várt.Pár perc múlva kijött egy nő és szólított valakit,az egyik megszeppent lány ment be és fél óra múlva ki is jött.Engem szólítottak.Még mielőtt köszönhettem volna megelőztek és tört angollal köszöntettek.
- Üljön le nyugodtan-három férfi ült velem szembe,egy másik asztalon meg a titkárnő-Akkor kezdjük is el!Seulgi ajánlott be téged,így biztosan okkal történt ez,de az önéletrajza sem rossz-hadarta-ezek után be kellett mutatkoznom,beszélni pár témáról és egyéb más tesztet és kérdést csináltattak meg velem.Egy élvezet volt,sokáig tartott és olyan szinten csüngtek a tekintetek rajtam,hogy szinte elsüllyedtem a föld alá.
- Köszönjük!Ha nem esik ellenére,maga lenne az Exo manangerének új asszisztense-elém csúsztatta a papírt,ami az én aláírásomra várt.És aláírtam,persze először el kellett olvasnom az ötezer kikötésből álló szerződést.Kezet fogtunk és kisétáltam,majd elállt a lélegzetem ,szinte szárnyaltam.Haza akartam menni és táncolni egész éjjel a szobámban,de előtte még kártyát kellett csináltatnom,papírokat rendeznem és eligazítottak,hogy hétfőn kezdhessek.Égtem a vágytól,de persze kicsit megrémített a tudat,hogy Kai a közelemben lesz és,amit a taxis mondott.Remélem nem igaz és mindennek a végére tudok járni.
*****
Park Woonshik magas,cingár férfi volt,aki úgy nézett ki,mint egy divatdiktátor.Egy éve igazgatta a kilenc fiút és hihetetlenül tehetséges volt a maga módján.Viszont mint ember katasztrófa volt,ezt már az első perctől kezdve éreztem.Először mézes-mázos hangon köszöntött és az elején még igazán kedves volt,aztán két nap után kibújt a csigaházból.Mint egy hárpia,irányítás mániás és felsőbbrendűnek érezte magát.Legszívesebben az első nap elfutottam volna.
"Layla,hol vagy?Layla látszik,hogy Amerikából jöttél...Nem tanítottak meg dolgozni?Layla,hozz kávét!Ez így nem jó,hozz másikat.Vidd el a dossziékat."
És a többi,a hangja akár a magas c.Nehéz elviselni egész nap.És az a legidegesítőbb,hogy semmi értelmeset nem csináltat velem,csak a saját ügyeit intézteti és szívat.Valami nagyon nem tetszik neki bennem.Szerintem főleg a kinézetem,nem titkolt,hogy mióta itt vagyok a pasik elég hamar utánam fordultak.Sokakat megigézett a szörfös csaj kinézetem pedig igazán utálok szörfözni.És hát Woonshik nem titkolja féltékenységét,meleg és gondolom rá kéne odafigyelni nem,pedig rám.
A mai nap sem volt különösképpen más,megcsináltam a szokásos feladataimat,amiket délelőtt szoktam és elmentem ebédelni az egyik munkatársammal.Aztán elvittem a főnök kajáját.
- Köszönöm-rikkantotta kurtán-Ma sok dolgunk van-pattant fel,miután egy pár falatot bekapott-Vagyis inkább neked!Ma nagy megbeszélésem lesz,így most először egyedül fogsz mindent csinálni.Ha valamit is elrontasz,repülsz-inkább be sem kellett volna jönnöm.
- És mi lenne az?
- Ha nem vágnál közbe elárulnám-morrant fel-Először ezeket itt töltsd ki-mutatott egy nagy fakk papírra-aztán Kim titkárnak el kell küldened a Japán koncert menetét,szállások stb.A szokásos,tudod.Már mindent előkészítettem.Végül el kell menned a fiúk fotózására,itt a papír,hogy mit csinálj.Csáó!-és kilibbent az ajtón.Elbattyogtam az asztalomhoz és nekikezdtem a papíroknak,unalmas és hosszú munka volt,mindenféle jogi szarság.Utána a Japán koncertes e-maileket küldtem,amik már jóval izgalmasabbak voltak és reméltem,hogy én is elutazhatok.Csodás élmény lenne.Persze ebben a pillanatban kicsit tiszteltem a főnököm,mert olyan részletes és kidolgozott volt,az egész rendszer,hogy nekem biztos több napba tellett volna megcsinálni.Ez az egész munka három órába tellett,különösen zsongott a fejem,mert ennyi írást rég láttam és belefájdult a fejem a kibogozásába.Úgyhogy minden vágyam egy cigi volt,elég sokan cigiztek a cégnél,szóval nem lógtam ki a sorból.Jó érzés volt a mentolos nikotin íze a számba,kicsit rendezte a kedélyeimet.Amúgy is nyughatatlan voltam,mert most először találkozok a fiúkkal és nem akartam elszúrni semmit.
A fotózás helyszíne közel volt az S.M-hez,csak pár percnyire volt a stúdió.Tudták,hogy jövök és könnyen bejutottam,minden a menet szerint ment.Elrendeztem a fényképésszel és lerendeztem a pénzügyeket.Utána meg kellett látogatnom a fiúkat,már az utolsó simításokat csinálták a fiúkon,egy-két sminkes javítgatás.
- Sziasztook!-köszöntem magabiztosan,mire az összes szempár rám szegeződött.Kíváncsian méregettek,gondolom nem tudták ki vagyok-Layla vagyok ,Woonshik asszisztense vagyok,am én helyettesítem őt-erre persze felélénkült mindenki,szépen sorba bemutatkoztak,még Kai is.Chen volt az utolsó,aki azóta is a szövetségesem.
- Hallottuk,hogy új áldozata van,de nem hittük volna,hogy te vagy.Mondd,hogy bírod?-nézett rám bizonytalanul.
- Hát tűröm,legalább megedződnek az idegeim-nevettem elfúlva.
- A legutolsó két hónapig bírta.Kirúgta,mert túl nagyok voltak a mellei-elég furcsán néztem rá,mire elnevette magát-igazából,csak azért,mert minden nap más pasi vallott neki szerelmet.
- Ó,kis féltékeny.
- Te sem leszel sokáig-kacsintott-De ha elkerülöd a cégbeli pasikat,akkor talán megtart.Persze ha kibírod...-még mondta volna,de Suho hívta.Kezdődött a fotózás.Először csoportos képeket csináltak,szexi tematikával.Az új dalukhoz.Aztán külön-külön.Sosem gondoltam a pasikat szépnek,de ők kifejezetten gyönyörűek voltak.A bőrük hibátlan és a kontraszt nagyon jó volt.
Már bőven hat óra múlt mire végeztünk mindennel és lehető legnagyobb iramban sprinteltem ki az épületből,mert a buszom nem vár.Persze,ahogy lenni szokott sosincs az,amit az ember akar.Mert egyenesen egy testnek csapódtam,aminek tulajdonosa a gengszter volt.
- Kellemes meglepetést okoztál-morogta Kai,aki elállta az utamat,így nem menekülhettem.
- Valóban?-kikerültem és elindultam kifelé.
- Igen,de remélem ez csak véletlen és nem szimatolsz-lefogott és nem engedett,a tekintete szigorú volt.
- Hát én sem így terveztem,de őszintén ez nem csak a véletlen-néha elfelejtek gondolkozni,pont mint most.
- Észrevettem,túl naiv vagy-nem tudom mit akart ezzel,de nem is érdekelt.
- Bocsi,de nekem mennem kell!Lekésem a buszom-lefogott és elhúzott az ellenkező irányba.
- Én majd hazaviszlek-közölte egyszerűen és a garázsba cipelt.Inkább nem ellenkeztem és követtem,persze egy méregdrága autónál álltunk meg.Kinyitotta az ajtaját és beinvitált,remélem most nem rabol el.De nem úgy tűnt,pontosan hazafelé ment.
- Hé,te tudod,hol lakom.
- Persze,ha már egyszer belekeveredtél-arrébb húzódtam tőle-muszáj volt megfigyeltetni téged,nem engedhettem meg,hogy kikotyogd azt az estét.De láthatólag nem tetted.Amiért roppant hálásak vagyunk.
- Csak,hogy tudd!Én még nem tartom lezártnak az ügyet-ívelt szemöldökeit feljebb húzta.
- Valóban?
- Valóban!
- Nem tudod mibe keveredsz bele.
- Pontosan tudom,egy mocskos emberrabló,gengsztert vagy!
- Hidd el,az nem én vagyok!Tudod,minden éremnek két oldala van.Nem tudsz te semmit.
- Pont azért vagyok itt-lassan közeledtünk hazafelé,már csak pár utcára jártunk.
- Inkább ülj nyugton a popsidon,és esetleg majd elmondom.
- Arra mérget vehetsz-lassan leparkolt a hotel mellé,még világos volt,de az utca ismét kihaltnak látszott.Nyugtalanul hátravetette magát az ülésen.
- Mit kezdjek most veled?-morogta-A végén még bajt hozol nekem.Mondjuk már így is megcsináltad a bajt.
- Te csak ne csinálj velem semmit!Úgy is az igazság győz.
- És gondolom te ezt kideríted-pontosan,csak úgy olvas a gondolataim között.
- Igen,ha kell nélküled.
- Csak ne vájkálj túl mélyre,cicus!Megsérted magad-hajolt közelebb a fülemhez-Gondolkozz,ne légy üresfejű liba!-átfutott a méreg,kinyitottam az ajtót és aztán becsaptam az orra előtt.Nekem senki sem fog dirigálni,azt hiszi vakon megyek a világba.És ez dühít,ha akarja,ha nem én majd megoldom az ügyet.Nekem nem kellenek az ő válaszai.Nem hiszek benne.Ő csak egy hazug,rabló.Egyáltalán mért is engedtem,hogy hazavigyen?
Besprinteltem a hotelba,majd egyenest a szobámba mentem.Ott egy picike kis papír várt,a feladó Paul volt.Rég hallottam már felőle.
Remélem csodásan telnek a napjaid és semmi bajba nem ütköztél.Ha bármi is történne csak hívj fel,a számomat tudod.Kíváncsian várjuk üzenetedet!
xxPaul.
Hát,ha tudná mi minden történt az utóbbi időkben,szerintem azonnal hazavinne.De amiről nem tudnak,az nem fáj nekik.Így hát összegyűröm a papirost és feljegyzem egy postitre,hogy beszéljek,majd a férfival.
****
A következő pár nap egész simán telt el,azon kívül,hogy Kai emésztő tekintete perzselt minden egyes pillanatban.Szinte már zavarban voltam,sőt rosszul éreztem magam.De muszáj volt nagy levegőt vennem,hiszen ezt mind azért csinálta,hogy én érezzem magam rosszabbul.Jó technika volt,arra,hogy kikezdjen és hogy ne tudjak semmit sem csinálni.Persze én akartam,de sehová sem jutottam és ez olyan volt,mintha egy gödörbe zuhantam volna.
*****
Sziasztok!!
Sajnálom,hogy csak most sikerült új részt hoznom,de jött az osztálykirándulás meg minden,úgyhogy most így minden összejött a suli utolsó részére.
Remélem tetszett!
-Lulu