|- Most kezdtem ebben az évben. - mondja. Mire egy "Ahaa, értem" fejjel bolintottam. |
Ezután az út csendesen telt. Mikor megálltunk a ház előtt rá néztem és kicsatoltam magam.
- Nagyon szépen köszönöm, hogy elhozott -nyítom ki az ajtót.
- Nincs mit- bólint - jó volt a reggeli sprinted - tette hozzá mire össze futott a szemöldököm.
- Ihjj, látta a késésemet? - kérdezem.
- Aha- nevet.
- Viszlát- köszöntem el faarccal mire még jobban nevetni kezdett.
- Szia - köszönt el végül.
Bemegyek a házba. Isaac rögtön rám ugrik.
- Na hát sikerült haza érned - nevet Isaac.
- Szia anya - köszönök mosolyogva mire Isaac abba hagyja a nevetést.
- Hogy hogy később jöttél? - kérdezte mikor elindultam a konyhába ahol ott találtam Nate-t.
- Gyakoroltam az osztályázásra. - mondtam. Isaac "na persze" arc kifejezéssel bólogatott.
- Miről van szó? - kérdezi Nate.
- Isaac nem hiszi el, hogy gyakoroltam osztályzásra. -sohajtok.
- Na mondjuk ezt én sem- mondja mire megforgatom a szemem.
- Anyáék? - kérdezem.
- Elmentek bevásárlolni.- mondja Nate.
Pár percig némán nézzük egymást mire sóhajtva levágom magam a székre.
- Akarjátok tudni mi történt? - kérdezem mire mindenki hevesen bólogatott.
Elmeséltem az ájulástol a haza hozatalig mindent is.
- A tesi tanár? - kérdezi Nate.
- Aha, és lehet, hogy picikét bejön - mutatom az ujjammal a picikét.
- Kory egy tanár? - nyílik tágra Isaac szeme.
- Jojo tudom - mondom majd a kezembe temetem az arcom.
- Nem olyan öreg Isaac. 22 éves körül lehet.- mondja. Beleturok a hajamba és nézem őket.
- Lépnem kéne? - kérdezem.
- Nem tudom- vonja meg a vállát Isaac- nem vagyok lány, nem tudom mit kell csinálni ilyenkor.
És ekkor eszembe jutott Isabel. Mivan ha neki elmondom. Ebben a pár napban rengeteget beszéltünk. Elmondta, hogy neki valami Dylan gyerek tetszik. Mikor tőlem kérdezte rá vágtam, hogy senki. Talán tudna segíteni.
- Át hívjam Isabelt? - kérdezem.
- Kicsodát? - kérdezik egyszerre drága testvéreim.
- Barátosném - kezembe vettem a telefont és felhívtam. Első csörgésre felvette és mikor mondtam, hogy segítség kell mondta, hogy rohan.
- Várj, de hova kell rohannom? - kérdezi mire elmondtam a címet. Kiderült, hogy, tölunk 5 percre se lakik.
- Hellokaa- lép be a házba.
- Bocsi, hogy ide hívtalak- szólok.
- Semmi gond- mondta majd tapsolt egyet és leült hozzánk az asztalhoz.- mi a gond?
- Lehet tetszik a tesi tanár - csapok bele a közepébe mire Isabelnek tágra nyílt a szeme és hirtelen a kezét a szájához tette. Majd komoly arccal így szólt.
- Rájöttem - mondja mire tátott szájjal néztem rá. Nate és Isaac csak kapkodták a fejüket köztünk.
- Nagyon feltűnő vagyok? - kérdezem mire nevetni kezd.
- Az nem kérdés- nevet - a mozdulatait úgy követed a szemmeddel mint ha az életed múlna rajta.
- Hupszi.
- Amúgy - fordul tesokáimhoz Isabel - Isabel vagyok.
- Isaac
- Nate
Isabel mosolyogva elkezd velük beszélni. Ott ültem és csak bambultam, lehet, hogy ő is rá jött?
- Lépnem kéne? - kérdezem hirtelen mire mindenki felém fordult.
- Szerintem egyenlőre ne- mondja Isabel - kirughatják a suliból.
- Ihjj tényleg - húzom el a számat.
Egy darabig még erről beszéltünk majd megjöttek a szüleink. Isabel haza ment miután látta, hogy minden rendben.
- Minden okés volt a suliban? - kérdezi anya vacsora közben.
- Aham- mondja Nate.
- Kory, gyakoroltál az osztályzatokra? - kérdezte anya.
Na és most hazudjak e vagy ne? Ha elmondanám neki az igazat biztos, hogy aggódni fog + Nikot meg fogja utálni akár tulgondolja és azt fogja hinni, hogy valami történt köztünk. De mielőtt válaszolhattam volna Isaacnak leburult a tányérja ami darabokra tört.
- Gyerekek- állt fel anya - mindenki marad mozdulatlan.
- Hé én nem vagyok gyerek- akad ki apa.
- Akkor gyerekek és felnőttek. - javítja ki magát anya majd felporszivozza az eltört tányért.
- Na azért- bólint elégedetten apa.
Hálásan nézek az öcsémre, mire csak kuld egy halvány mosolyt.
- Bocsi Anya- szólt.
- Semmi baj, de óvatosabban. Jó hogy nem esett bajod. Hadd nézzelek- nézte anya át konkrétan mindennét.
Pislogés nélkül meredtem rá. Isaac hajába, hogy lenne szilánk?
Kérdőn nézek apára aki szigorúan a tányérját nézi és rázkodik a válla. Magyarul nevet.
- Nem vágta el a nyelvem, se az orromat, se a fejemet, se a nyakamat- sorolja Isaac mire nekem is a tányéromat kell néznem kulonben ki tör belőlem a nevetés.
- Nagyon vicces vagy Isaac- grimaszolt anya majd hozott Isaacnak még egy tányért és tovább folytatta a vacsorát.
- Mikor lesz ez a kirándulás Kory? - kérdezi anya.
- Jövöhéten - mondom mire bolint.
*Reggel*
Reggel korábban kelltem a megszokottnál ugyan is nem akartam mégegyszer sprintelni.
Gyors felöltöztem majd lementem. Megcsináltam a gyors sminkemet és reggeliztem. Mikor még maradt kb 20 percem leültem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-T.
- Passz, passz, passz- mondogattam minden egyes tv csatornára. Végül inkább kikapcsoltam.
Eltelt az a 20 perc így hát beultem a kocsiba.
- Tarthatott volna tovább ez a 20 perc - motyogtam, majd elindultunk.
- Szia Kory- köszön Lucas mikor beérek az osztályba.
- Szia- mosolygok. Isabel még nincs sehol.
Az ajtót furkészem hát ha bejön.
Nem jött így keservesen azon imádkoztam, hogy hát ha csak késik. Mikor már a 2. órára se jött be busan sétálgattam a folyosón. Egyszer csak valaki nekem csapódik.
- Szia- köszön. Egyel felettem járhat mivel nem rémlik az osztályból.
- Szia- köszönök.
- Te vagy Nate húga ugye? - kérdezi mire bolintok.
- Az klassz- bólint majd beáll a kínos csend.
- Öhm Kory vagyok- mondom mire beletur a hajába és megszólal.
- Ian - mondja.
Az egész szunetet végig beszéltük és végül megadta az instáját. Biztosítottam róla, hogy ha haza érek bekövetem.
Lucas jön velem szembe.
- Csináltál házit? - kérdezi mire lesápadok. Általában nem érintenek meg a házik, de ez éppen jegyért megy és hát nem kéne, hogy rossz legyen hiszen az egyetem ahova menni szeretnék nézi az évközi jegyeket is.
- Jajj- mondja Lucas. Hát ja jajj.
Niko tanár úr jön velünk szembe.
- Minden okés, Kory? - kérdezi furán méregetve. - Sápadt vagy - mondja mire kedvem támadt konkrétan röhögni.
- Öhm igen csak házi jegyért és na. - húzom el a számat.
Megértően megpaskolja a vállam. Normál esetben ki kéne akadnom, de nem tudok.
Beulunk órára. Nem elég, hogy egyest kapok, de meg is fog alázni mindenki előtt. Múltkor egy szegény lányt állított ki és 30 percig csinált egy feladatot.
Komótosan besétál a tanár.
- Rendben két jegyet fogok adni a házira. Mindenki vegy...- akadt meg hisz valaki kopogott.
Niko tanár úr az.
- Elnézést, Koryt ki szeretném kérni- mondja mire ég vörössé vált a fejem.
Hát ez most csak ennyi lett<3 Remélem azért tetszik
X