Reggel valakinek a mellkasán feküdtem. Birizgálta a hajam és az arcom simogatta. Ahogy elkezdtem ébredezni szorítottam magamhoz.
-Tehát ébren vagy mert kiszorítotd belőlem a szuszt.-kinyitottam a szemem és felnéztem Dracora.
-Jó arra kelni, hogy itt vagy.-csókolt meg.
-Jöttem ahogy tudtam. Apád levet írt, hogy ma reggel korábban jöjjek mert annyira hiányolsz.
-Ez igy van. Nem is tudtam, hogy levelet írt.
-Írt és ma itt alszok nálad.
-Mondj még ilyen jó híreket.-kezdtem el ismét kiszorítani belőle a szuszt.
A nyár röviden. Dracoval nagyon sok időt töltöttünk együtt. Sajnos nem az egész nyár minden percét. Csak órákra váltunk el mégis szörnyen hiányzott. A kviddics világkupára apa nem tudott eljönni ezért Dracoékkal mentem. Harryékkel is találkoztam. Dracot szidták mert a szülei a halálfalók között voltak. Eloldalaztak mi meg egy fának dőlve csókcsatát vívtunk.
A Roxfort Expressen ülünk már. Nemsokára megérkezünk.
-Idén trimágustusa.-jelentette be ezredjére is.
-Tudom. Már vagy ezerszer mondtad.
-Tudom de akkor is annyira várom.
-Én biztos, hogy indulok.
-Felejtsd el. Még a végén bajod lesz vagy meghalsz.
-Ez nekem való.
-Te tudod. Ugyse hagynám, higy egyedül csináld.-kacsintott.
Megérkeztünk és mivel évnyitó nem ülhettünk a griffendélhez az ikrekhez, hanem a mardekár asztalánál foglaltuk el a helyünket.
-Most, hogy túl vagyunk a beosztáson egy bejelentést szeretnék tenni.-szólalt meg Dumbledore, miutan az utolsó elsőévest is beosztotta a süveg.-E kastély az idén nem csak a ti otthonotok lesz. Hanem néhány igen különleges vendégé is. Igyanis a Roxfort ebben az évben.-nem tudta befejezni mert "odafutott" Frics és valamit sugdolóztak.-Nos. Az idén. A Roxfort ad otthont egy legendás eseménynek. A Trimágus tusának. A tusáról annyit kell tudni, hogy háromféle varázslóiskola méri össze az erejét különféle mágikus próbákon. Az iskolákat egy-egy kiválasztott bajnok képviseli. Ami nagyon fontos a bajnok. Egyes egyedül küzd. Jó ha már most tusztázzuk. A tusát nem ijedősöknek találták ki. Erről szó lesz még. Most pedig. Köszöntsük illő hodolattal bájos vendégeinket. A Bauxbatons akadémia növendékeit és igazgatónőjüket Madam Maxinot.-beléptek az ajtón. Betánciltak mondhatni inkább egy sereg lány és az ugazgatónő. Nem volt nagy durranás mivel két évig én is oda jártam. Dumbledore feltette a kezét amire elbémult a taps.-És a másik delegáció. Észak büszke fiai. A Dumstangosok. És nagy mesterük. Igor Carcarrow.-kemény iskola. Baró. Miért nem oda járhatok? Az sokkal durvabb. Pont nekem való. Ők a mi asztalunkhoz ültek. De ami a legjobb volt, mellém ült le Victor Krum. A világ legjobb fogója. Elkezdett velem flörtölgetni de Dracora természetesen rájött a féltékenység.
-Foglalt.
-Draco. Ne legyél már meginnt féltékeny.-ütöttem meg.
-Ami az enyém. Az az enyém. Nem osztozok.
-Annyira hülye vagy.-csókoltam meg.
Vacsora után behoztak a nagyterembe valami nagy, nem is tudom minek nevetzem féleséget. Dumbledore odaállt mellé és újból szónokolni kezdett.
-Figyelmet kérek. Szeretnék néhány szót szólni. Örök dicsőség. Ez jut osztályrészül annak aki megnyeri a Trimágus tusát. De a győzelemhez előbb túl kell állni három próbát. Három rendkívül veszélyes próbát.
-Baró.-szolaltam meg.
-Fejetsd el. Túl veszélyes.
-De én indulni akarok.
-Meg akarsz halni?
-Nem halok meg.
-Akkir sem indulsz.-elfordultam tőld és hallgattam tovabb az igazgatót.
-Biztonsági okokból a minisztérium bevezetett egy új szabályt. Ezt Barterius Kupor a nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője fogja ismertetni.
-Alapos megfontolás után. A miniszterium úgy döntött, hogy tekintettel a veszélyre. Az iskolák 17 évnél fiatalabb tanulói ez évtől nem nevezhetnek a tusára. A döntés végleges és jogerős.
-Ezt nem hiszem el.-fakadtam ki de nem csak én, számos más diák.
-Legalább nem lesz bajod.
-Repdesek az örömtől.-fintorogtam.
-Csendet!-ordította Dumbledore és a terembe néma csend lett. Intett a pálcajával arra amit behoztak és megjelent egy serleg.-A tűz serlege. Aki jelentkezni kívám a Trimágus tusára. Írja fel a nevét ez darab pergamenre. És dobaj be azt a serleg lángjába csütörtök estig. De jól gondoljátok meg. A kiválasztottár nem léphet vissza. Ebben a percben a Trimágus tusa kezdetét veszi.