Fantom ( Flash FF)

1.fejezet 3.rész

Laura szemszöge

1 hónap telt el a robbanás óta és aránylag minden rendben. Mármint a fejem az minden nap hasogat, de a fájdalom csillapítók jól végzik a hatásukat.
Az egyetem is jól megy és Aidennel is minden rendben. Mármint egyszer kicsit össze vesztünk de pár óra múlva már el is üllt a feszültség.

Most éppen sütit sütünk az állatmenhely adomány gyűjtésére.

– hány féle sütit is akarunk csinálni?- kérdezte Frankie miközben a receptes könyvet lapozgatta.

–Én csokis kekszre, hókiflire meg macaronra gondoltam.- mondtam.

–De a macaronnal sok a macera. Legyen inkább sima muffin.

–Nekem mindegy, csak hagyjatok belőle hogy én is ehessek.- fűzte hozzá barinőm.

–Ne csak a hasadra gondolj! Az adománygyűjtés alatt összegyűlt pénz a  menhely javát fogja szolgálni.

–Jó jó, tudom. De a süti az süti.

–Rendben, akkor ha segítesz, talán tudunk plusz adagot is sütni.

–Ebben az esetben–állt fel a kanapéról– mivel kezdjük?

– Mondjuk hozz lisztet a kamrából.

–Igen is!- ezzel elment.

Mi addig a többi hozzávalót készítettük elő.

***
Már a hó kiflivel készen vagyunk és most más a muffin is a sütőben van.
Végül harmadik sütinek a kutya kekszet választottuk. Hisz szegény állatkáknak is kell valami harapni való.

– jó, akkor mi kell ehhez a kutyakekszhez?

– Marhahús, állatbarát liszt, meg kiegészítők.- soroltam.

– jó, akkor kezd el aprítani a húst mi meg csináljuk a többit.

– oké.

El is kezdtem felvágni az oldalast amíg a többiek intézték a többit.
Amit Frankie pakolgatott jobbra balra véletlenül meglökte a könyökömet így a kés végigsiklott a kézfejemen.

– bocsi, jól vagy?

–i...igen.- mondtam meglepetten.

–Valami baj van?- jött ode Aiden is

– Semmi, csak véletlenül megloktem.

– lehetnél óvatosabb!

– hogy miért szajkózzátok mindig ezt?- nevetett mire mi is kacagtunk kicsit.

***
Egy óra múlva kész is lettünk. Természetesen Carlos egyből megkóstolta a kosztunkat és miután meggyőződtünk hogy nagyon is ízlik neki elraktuk egy részét, hogy nehogy felfalja az összeset.

– várj, ha ez az összes holnapra kell akkor miért nem akkor csináltuk?

– mert te szeretnél hajnali 5 kor kelni hogy 9-re kész legyél mindennel?

-Jó, ott a pont. De ha nem bánjátok én lefeküdnék.

– Várj! – állítottam meg, majd suttogva folytattam – beszélnünk kéne valamiről.

– o...oké.

– hova mentek lányok?- kérdezte Aiden, de már nem válaszoltunk neki.

Egyenesen Frankie apartmanjába mentünk. Belépve egyből a tárgyra tértem.

– szerintem az a robbanás csinált velem valamit.

– ezt hogy érted?

– a sutésnél, mikor megloktél. A kés végigszántotta a kézfejem, de semmi bajom.

– nem lehet hogy csak képzelted?

– de éreztem a pengét!

– de az képtelenség hogy akkor nem vágott meg.

Kikaptam az egyik bicskám a zsebemből majd kinyitottam.

– te meg mire készülsz?- kérdezte zavarodottan.

– tesztelek valamit.– válaszoltam majd végig húztam a tenyeremen a bicska kését. Ugyan a bőrömön látszódott hogy végighúzom, de éppen annyira hogy kicsit besüppedt a bőr. Nyomot nem hagyott.

– de ez meg mégis hogy....– csodálkozott Frankie.

– Csak a robbanás tehette ezt. Más fura dolog nem történt.

– ebben lehet valami, de akkor is...

– abszurd?

– én a király szót akartam használni. Hisz kicseszett Csoda Nő lettél!

-Azért nem!

– most bizonyítottad hogy nem tudsz megsebesülni! Ha ez nem számít annak akkor nem tudom mi.

– csak van rá valami magyarázat.

– most mondtad. A gyorsító.

– mármint valami pontosabb.

– bocs, azzal nem tudok szolgálni. De valamivel igen...

– és mi lenne az?

– hogy leszek az edződ!

– a mim?

-Az edződ! Tudod, a bölcs mester aki minden filmben segít a hősnek elérni a teljes mivoltát.

– túl sok filmet nézel.–tettem keresztbe a kezem– Nem vagyok hős. Már az is elég hogy nem bűnözök.

– akkor is! Ha tényleg tett veled valamit az a robbanás, egyáltalán nem vagy kíváncsi hogy mire vagy képes?

– De, na ná hogy érdekel!

– helyes! Akkor holnap el is kezdhetjük!

– de mi lesz az adománygyűjtéssel?

– lesz utána is időnk nem?

– hahj...legyen.

– remek! Akkor menj vissza Aidenhez. Már biztos érdekli miért jöttél el.

– csak egy kis csajos csevejre.

– ja, tényleg!

Ezzel kimentem az ajtón és visszamentem a lakásunkba.
Aiden egyből kíváncsian várt.

– ez meg mi volt?

– csak eszembe jutott hogy holnap az adománygyűjtés után el kell ugranom valahová és megkértem Frankiet hogy tartson velem.

– miért nem engem kérsz meg?– kérdezte enyhén sértődötten.

– mert csajos dolog. Úgysem érdekelne.

– hé, egyszer eltűntem hogy ki sminkeljetek! Az után bármi jöhet!– grimaszolt.

– Hidd el amit terveztem még nem állsz rá készen.

– igazán? És mi van azzal amit én terveztem?– lépett közelebb majd megcsókolt.

– Azt szerintem örömmel bevállalom.– mondtam két csók között.

A hálószoba felé vettük az irányt és figyeltünk hogy Carlos kivételesen kint maradjon.