𝐅𝐀𝐋𝐋𝐈𝐍𝐆 [ finn wolfhard ]

0 1 3.

013.
𝔽𝕒𝕝𝕝𝕚𝕟𝕘
Finn Wolfhard fanfic
✨💫🧸

✧･ﾟ: *✧･ﾟ:* 　　 *:･ﾟ✧*:･ﾟ✧
𝓐𝓷𝓭 𝓘 𝓰𝓮𝓽 𝓽𝓱𝓮 𝓯𝓮𝓮𝓵𝓲𝓷' 𝓽𝓱𝓪𝓽 𝔂𝓸𝓾'𝓵𝓵 𝓷𝓮𝓿𝓮𝓻 𝓷𝓮𝓮𝓭 𝓶𝓮 𝓪𝓰𝓪𝓲𝓷
✧･ﾟ: *✧･ﾟ:* 　　 *:･ﾟ✧*:･ﾟ✧

Telt az idő.Nem beszéltem többet Jayjay-el az eset óta. Finnel jól megvagyunk. Újra egésznek és szerethetőnek érzem magam , habár néha még mindig gondolok Jayjayre hisz ott volt amikor senki más én meg csak úgy otthagytam az nap, majd nem beszéltem vele heteken keresztül.

Finn véleménye az volt hogy csak irigy ránk és a boldogságunkra, csak magának akart megtartani. Egyet értettem vele de ez nem űzte ki lelkemből azt a rossz érzés ami ott lapul hogy én cserben hagytam mikor át tudtuk volna beszélni a helyzetet.

Lassan elérkezett az idő az iskolakezdéshez. UTÁLOM A SULIT. De ki nem? Minden jól ment az első napon. Vagyis majdnem. Kiderült hogy elég sok órám van együtt Jayjay-el.

Próbáltam nem rá nézni de egyszer elkapott mikor rá pillantottam és felém intett mosolyogva. Gyorsan elkaptam a tekintetem. Gondoltam ezt megúsztam mivel ebédszünet jött. Hát nem.

Amikor kiléptem az osztályterem ajtaján és próbáltam lehajtott fejjel eliszkolni valaki visszahúzott. Megfordulva Jayjay-el találtam szembe magam.

Próbáltam kiszabadítani csuklóm a szorításából de nem engedett.

-Emily kérlek hallgass meg-nézett a szememben.

-Szerintem ezt már megbeszéltük. Kérlek értsd meg hogy én nem kedvellek úgy, én Finnt szeretem. Most szeretnék menni mert éhes vagyok és az ebédszünet csak 25 perc.

-Kérlek értsd meg csak nem szerettem volna hogy bántódásod essen. Most már megértettem hogy te nem szeretsz úgy ahogy én szerettem volna és megértem. Nagyon hiányzol. Bocsánatot szeretnék kérni mindenért. Lehetnénk újra barátok?

Meghatott amit mondott.

-Igen. Te is hiányoztál nekem-súgtam a fülébe miközben magamhoz húztam.

A szívemben pillangók repkedtek a boldogságtól. Nagyon örültem hogy kibékültünk.

Ahogyan szorosan öleltük egymást szinte a könnyeim is kicsordultak annyira örültem. Elmondhatatlanul hiányzott hogy itt van nekem. Az a nyomasztó érzés lassan eltűnt a mellkasomból, izgatottság és boldogság vette át.

Elhúzódott majd az egyik kezét felém nyújtotta.

-Az ebédlő csak minket vár milady.

Kezemet az övébe helyeztem majd elindultunk enni.

Miután vettünk ebédet egy asztalt indultam keresni mikor Jayjay elkezdett magával húzni egy pad irányába ahol még ültek egy páran.

-Míg nem voltunk a legjobb viszonyban szereztem egy-két barátot.

Nem tudtam kik voltak azok csak párszor láttam őket a suliban.Két fiú és egy lány.

A tálcámat az asztalra rakva az ott ülőkre mosolyogtam.

-Ők itt Tommy, Chris és Luna- mutatott a barátaira- ő itt Emily-folytatta rám mutatva.

-Hali-mondtuk mindannyian egyszerre majd egy pillanatnyi meghökkenés után kitört belőlünk a nevetés.

Nagyon kedvesek és aranyosak voltak mindannyian, úgy érzem hogy egy nagyon jó barátok leszünk, hisz szinte azonnal ugyanarra hullámhosszra kerültünk. Nem volt kínos csönd min az általában szokott lenni mikor egy új ember csöppen be egy már össze szokott baráti körbe. 

Nagyon jól szórakoztam de nem tudtam nem arra gondolni hogy hogy fog erre Finn reagálni hogy újra jóban vagyok Jayjay-el hiszen annyira ellene volt. Amit mondjuk őszintén meg is értek hiszen gondolj bele ha valaki arról papolna a barátnődnek hogy ő mennyivel jobb lenne hozzá. Na persze Jayjay nem ilyen de ezt ő nem tudja hisz mindig próbáltuk kerülni azt hogy szóba kerüljön a történtek miatt.