Prológus

142 1 0
                                    

[Alana szemszöge]


-Alana kapd el!- kiáltotta Maya.

Hogy mit kapjak el? Nem, nem a labdát tesiórán. Hogy igazán pontos legyek, most Berlin egyik sikátora alatt futkosunk egy kis üvegcsével a kezünkben. Azt, hogy mi van benne senki ne kérdezze, mert halvány lila fogalmam sincs. Valami olyan cucc amivel a mit tudom én kit kellett volna megmérgezni annak a valakinek aki elől most futunk. Megerőltető  ez a meló jó? ezért is vagyunk pontosan hárman. Mindenki megjegyez egy két dolgot és tá dáá összeállt a kép.

- Megvan! Ash merre vannak?- kérdeztem meg bátyám a fülesen keresztül.- Várj, inkább azt kérdezem, hogy merre kell kimenni.

- Nézem hugi.

- Az a három perc nem számít!- Igen ikrek vagyunk. De amint Asher is mondta, kemény három perccel idősebb.

- Óó dehogynem számít. Pont ennyit.- szólt be Maya is a "beszélgetésbe".

- Persze fogd te is az ő pártját!- erre csak egy nevetés volt a válasz.

- Második ajtó balra, ha bementek keressetek egy lépcsőt, ott fel és az utcán lesztek. Én meg a kocsiban leszek. Sok sikert!

- Pff köszi.

- Ti vállaltátok. Maya drágám legközelebb már te fogsz a kocsiban ülni.- láttam, ahogy Maya elpirul erre a mondatra. Mayának bejön Asher, Ashernek meg Maya, de vagy már ezer éve. Mégse csinálnak semmit, én meg meguntam a keritősdit. Majd rájönnek.

- Öhmm Maya, én tényleg nagyon örülök ennek a beszélgetésnek, de talán segíthetnél kinyitni a bezárt ajtót.

- Bocs, jövök már.

May az agy a csapatban, Ash a tech-okos én meg maradok a bunyóknál.

- Megvan!

Mögöttünk lépéseket hallottam, és Maya kezébe nyomtam a kis üvegcsét.

- Fogd és menj, megyek utánad.- csak bólintott és már fent is volt a lépcsőn. Én még gyorsan eltorlaszoltam az ajtót, nehogy utolérjenek.  Aztán felfutottam a lépcsőn és keresni kezdtem a szürke autót. Csak semmi feltűnés.

Amint megláttam a kocsit, rohanni kezdtem és majdhogynem feltéptem az anyósülés ajtaját. Sikeresen beültem, Ash pedig padlógázt nyomva elindult. May már a főnökünkkel beszélt a telefonon. Egy újabb sikeres küldetés juhéé.

- Üdv Rollins ügynök.- köszöntem én is.

- Alana! Hogy ment?

- Remekül Rollins ügynök.

- Ennek örülök. Ó mielőtt elfelejtem, amint visszaértek az államokba jöjjenek be egy megbeszélésre. Fontos dologról lesz szó.

- Értettük Rollins ügynök.

- Remek, Maya írja meg a jelentést és majd találkozunk. Szép napot!

- Viszont!- mondtuk egyszerre.

Ezután megcsináltuk az elmaradt csoport pacsit. Ez volt a 35. bevetés és még csak október van. Asher benyomta a rádiót és a reptér felé vettük az irányt. Onnan egy külön bejáraton keresztül a magángéphez, ami hazavisz Washingtonba.

Már a repülőn ültünk, amikor Maya megkérdezte, hogy hova menjünk "ünnepelni".

- Nekem van egy ötletem.

- Na lökjed Ash.

- Majd meglátjátok.- erre May csak sóhajtott egyet.





2020.10.25.

I'd never thought / HUNHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin