Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Az iskola előadó terme azon helyek közé tartozott, ahol Chanhee szeretett lenni. Tetszett neki a színjátszószakkör hangulata, s a tagok néhányszor még meg is hívták, hogy lefessen egy-egy jelenetet. Két közeli barátja is tagja volt a csoportnak, név szerint Haknyeon és Younghoon, akik szerették kikérni Chanhee véleményét a jelmezekkel és a díszlettel kapcsolatban, a fiú pedig mindig örömmel segített.
Azon a vasárnapon mégsem az egyik próba miatt lépett be az előadóba. Sőt, fogalma sem volt róla mégis mit kerestek ott, de Jaehyun mosolygott mikor a karjánál fogva behúzta, ő pedig valamiért hagyta neki. Az ajtó lassan csukódott be utánuk, Chanhee pedig kihasználta azt a pillanatot, hogy körülnézzen.
Vörös bársony székek sorakoztak a nézőtéren, a plafonon elhelyezett fények pedig sorról sorra villantak fel, miután Jaehyun eltűnt a hatalmas függöny mögött. Chanhee még sosem érezte olyan aprónak magát, mikor Jaehyun kisétált a függöny mögül, s a színpadról nézett le rá. De nem bánta; szerette magát aprónak érezni Jaehyun mellett.
Chanhee a színpad elejéhez sétált, hogy rákönyökölve nézhessen fel az idősebbre.
— A Party In The U.S.A.-t szeretném kérni, koreográfiával együtt — intett egyik kezével, amolyan "tiéd a színpad" félén, s elmosolyodott.
— Az Miley Cyrus — jegyezte meg Jaehyun unottan legyintve, majd szemeiben felvillant valami — Sajnálom, szakítanunk kell! Nem randizom olyan emberekkel, akik nem tudnak ilyen alap dolgokat... — sértetten kapott levegő után, kezeit szívére szorítva, s drámaian nézett le Chanheere.
Chanhee a fejét megrázva nevette el magát, mielőtt ismét megszólalt volna.
— Miért vagyunk itt?
Jaehyun vállat vont, majd ajkait lebiggyesztve intett Chanheenek, hogy másszon fel mellé, s már a kezét is nyújtotta, de a fiatalabb elsétált mellette és elindult a lépcső felé. Jaehyun keze oldalának ütközött ahogy leengedte, s nem tudott visszatartani egy halk, csalódott sóhajt. Chanhee úgy tett, mintha nem hallotta volna és mikor a fiú elé ért, kíváncsian nézett a szemeibe.
— Szombaton lesz a meccsünk — kezdett el beszélni Jaehyun. Közben lassan ülésbe húzta Chanheet, így teljesen szembe kerültek egymással, a színpad szélén. Chanhee biccentett, hogy folytassa. — Szeretném, ha eljönnél...
— Persze, Sunwoo amúgy is megígértette velem, hogy megnézlek titeket — felelte háta mögé kinyújtott karjaira támaszkodva, de nem nézett a fiú szemeibe. Nem gondolta, hogy ez a beszélgetés komolyabb lesz, mint a többi, valamiért mégis érezte a nyomást, amit az előadó lámpáinak halk zúgása és a terem visszhangzó üressége helyezett mellkasára. Jaehyun felsóhajtott, aprón megrázva a fejét, s úgy tűnt, nem volt elégedett a válaszával. Chanhee Jaehyunra kapta tekintetét.
