IV.

17 3 0
                                    

A hosszas beszélgetés és a fájdalmasan korai időpont után már nem láttam értelmét lefeküdni aludni - beérem azzal a majdnem öt órával, amit eddig aludtam. Miután Rafael elhelyezkedett a kanapén, én nekiálltam kimosni a ruháit, kicentriztem, és figyeltem, ahogyan az augusztusi ég teljesen kivilágosodik. Már majdnem hat óra volt, ami azt jelentette, hogy készülnöm kell. A Csiszolt Üveg Italbár és Kávézó péntek lévén hétkor nyit. Én is letusoltam, egy kényelmes farmert és egy fehér pólót vettem fel - hiszen innen kábé tíz perc séta a bár, ott meg úgyis átöltözök munkaruhára. A hajamat egyik vállamra fektettem, és lazán összecsuriztam alul. Egy pillanatra megálltam, és néztem a kanapén alvó fiút. Nem úgy tűnt, mint akit nem hagyhatnék itthon biztonságban, mégis bennem volt egy paranoia, hogy lehet, mire hazaérek, kipakolja a házat. Azért hagytam neki egy kis cetlit, hiszen így őt sem éri meglepetés.

Jó reggelt, Rafael!

Remélem, jól aludtál. A hűtőben van egy nagy szendvics lefóliázva, az a tiéd. A ruháidat kimostam, fel tudod őket venni. Ma csak négyig vagyok a bárban, de későn jövök, mert elmegyek vásárolni. Egy adag ágyneműhuzatot elindítottam a gépben, ha lejár, kérlek teregess ki, a ruhaszárító a fürdőszoba ajtó mögött van, a falnak támasztva. Sietek haza, vigyázz magadra!

Ui.: a boxered ne keresd. Elvittem magammal, hogy tudjak olyan fazont és méretet venni neked.

Tia

Hatalmas sóhajjal zártam be a bejárati ajtót - kulcsra. Biztos ami biztos. Minden van bent, amire csak szüksége lehet. A macskaköves utcára lépve magamba szívtam a friss, nyári reggeli levegőt. A cipőm halkan kopogott az úton, a panelek közé befészkelt madarak hangosan csiripeltek. Sosem voltam nagyvárosi ürge, de ezt a környéket kifejezetten szerettem. Valaki már az erkélyen rázta a szőnyegét, másoknál meg még le volt húzva a redőny. Meg tudom érteni, én is tudnék most úgy aludni, mint ahogy jelenleg Rafael a kanapémon. A szemben lévő kisboltban vettem egy croassont, és azt majszoltam a séta közben. Nem volt sok minden, de a délelőttöt kihúzom vele. Hiába addig tart a csodálatom, amíg be nem érek, mindig gyönyörűnek találom, ahogyan megcsillan a napfény a hatalmas, kacifántos feliraton: Csiszolt Üveg Italbár és Kávézó. Hiányérzetem volt a kiülős terasz miatt, de tudtam, hogy nemsoká ki lesz pakolva az is - valószínűleg általam. Az üvegajtóhoz érve hármat kopogtattam, hogy beengedjen Andor, aki ma a nyitós volt. Hátsó ajtó hiányában így oldjuk meg a bejutást.

- Jó reggelt Tia! - köszöntött szokásos jókedvével a kollégám. Ő már a munkaruhát viselte, fekete farmer, fehér kötény, egy fekete, galléros pólóval, aminek bal oldalán világoszöld, cirka betűkkel szerepelt a hely neve, alatta pedig már fel volt tűzve a kis névtábla: Scormann Andor. Megtermett fiú volt, barna haját összekócolta a póló, amikor felvette (legalábbis én így gondoltam). Vékony derekát szépen kiemelte a ráhúzott kötény. Csokibarna szeme vidáman csillogott, az állán még most kezdett el nőni a szakáll, a mosolya pedig bárki reggelét felvillanyozta. Viszonoztam a gesztust.

- Jó reggelt! - az üvegajtó záródott mögöttem, én pedig körbenéztem. A fekete, kék led szélű pult magányosan ácsorgott, a sok pohár pedig meseszépen ölelte körbe. A régi fenyőparketta fényesre fel volt mosva, a matt üvegasztalok pedig tisztára törölve. A sötétkék plafon, amire a csillagos ég volt felfestve, most is magával ragadott, és vendégként minden nap betértem volna ide - Te takarítottál fel? - fordultam hátra Andor felé, aki éppen egy poharat törölgetett. A fiú elmosolyodott.

- Szerinted ehhez nekem lenne türelmem? - rázta meg a fejét - Betti takarított fel, tegnap ő éjszakázott, és elmondása szerint a társaság még a plafont is lehányta. Pedig tegnap csak csütörtök este volt... - húzta el a száját. Ezen jót mosolyogtam, aztán elvonultam én is öltözni. Az én ruhám is hasonló koncepció volt, mint Andoré, annyi, hogy én nem viseltem kötényt. Én is felbiggyesztettem a kis Dévai Antónia névcédulámat, megigazítottam a hajam és a gallérom a tükörben, aztán visszamentem az előtérbe. A fehér óra szerint már csak húsz percünk volt nyitásig.

Csiszolt üveg Where stories live. Discover now