A hatalom kő birtokosa | P.P. ff.

11

-Thanos megölte.- néztem rá miközben kezét szorongattam.
-A lélek kőért, igaz?- motyogta majd elengete  kezemet és összefonta teste elött karjait.
-Igen.
Nebula sóhajtott egyet majd újból megszólalt.
-A segítségem kellene, ugye?- kérdezte.
-Senki sem ismeri jobban nálad Thanost.
-magyarázkodott.
Nebula leült az egyik székre majd belekezdett.
Tony horkantott egyet mire Nebulával egyszerre rákaptuk a tekintetünket.

A férfi Peter vállára dőlve aludt. A fiú lepetten leste a tőle fél fejjel nagyobb férfit ahogy alszik.
-Azt hiszem én most őt lerakom valahova.- mutatott Tonyra és elment.
Újból Nebulára néztem.

-Thanos a végtelen köveket akarja. Ha nála van most a lélek és a valóság köve akkor már csak az elme és a tér kell neki. Meg a másik kettő ami ezen a hajón van.- motyogta Nebula és közben piszkálta a fém karját.
-De hol van az elme kő?- kérdeztem rá bár tudtam, hogy ő sem fogja tudni.
-Wakandában!- válaszolt Thor.

✤

Egy pusztán szállt le az űrhajó. Néhány fán kívül teljesen üres volt az egész. Mikor kiszálltunk megcsapott a hideg levegő, amit szóvá is tettem.
-Hű, de hideg van!- húztam összébb magamat és összefontam karjaimat magam elött.
Hirtelen valaki hátamra terített egy pulcsit mire hátrafordultam.
Peter mosolygott rám, én pedig viszonoztam tettét.
Belebújtam a sötétkék pulcsiba amin egy iskola logója díszelgett.
Elindultunk befelé az épületbe. Mi Peterrel mentünk egyszerre amikor megállított minket egy őr.
Furcsán méregetett minket.
-Talán valami baj van?- kérdeztem.
Az őr nem válaszolt csak kikapta a fegyverét a zsebéből és felém tartotta.
-Fel a kezeket és feküdj  padlóra!- ordította mire lepetten néztem szembe a fegyverrel.
-Ha ilyen a fogattatás, ide sem jövök többet.- morogtam mire a férfi meghúzta a ravaszt. Azonban nem talált el.

Peter kilőtt rá egy pókhálót és elrántotta tőlem a fegyvert.
Tovább sétáltunk.
-Szent ég az emberek mindenhol ilyenek?- kérdeztem mikor hallótávolságon kívül hagytuk az őrt.
Peter megtorpant.
-Előbb majdnem meghaltál. Meg sem visel?- ámult a srác.
-Sokmindent túlélek.- rántottam vállat és magam után kezdtem húzni a fiút az éppen beszélő Tonyhoz.

-Nem érti, hogy nekünk itt kell lennünk?- magyarázta az értetlen őrnek aki rá sem nézett. Egy szobát védett amibe nem lehetett belelátni.
-Engedj!- löktem fel Tonyt.
Határozottan megfogtam a férfi ruháját és arrébb taszítottam.
Hátrafordultam az éppen felkelő Tonyhoz és mosolyogva hozzátettem.
-Szabad az út.- mutattam mire valaki kitört a teremből.

-Mifolyik itt?- lépett ki egy fekete férfi nyomában kettő másikkal.
-Tony?- nézett a mostmár álló férfira egy szakállas.
-Hello!- intett nyögve a másik.

-Mit kerestek itt?- kérdezte a király.
-Gondoltam elhozok még kettő követ.- mutatott rám és Strangera.
-A lány a kő?- fintorgott a szakállas mire visszavágtam.
-Látott valaha maga borotfát?

Hello!
Nézem a Jóbarátokat :)