Vakáció Jonas Módra

9. Fejezet

- Egy szó, mint száz. Nagyon hálásak vagyunk, hogy itt lehetünk és énekelhetünk ma este maguknak. Jó szórakozást. – zárta le szemével az asztaloknál ülő idősebb korosztályt pásztázva. Látszott rajtuk, hogy fogalmuk sincs kicsodák, mit csinálnak vagy egyáltalán honnan jöttek. Általában náluk fiatalabbaknak szoktak énekelni így furcsán hatott a fiúkra a mély csend, ami a teremre telepedett.

Joe végig nézett testvérein, akik már ugrásra készen várták, hogy elkezdjék. Mikor meglátta öccse arcát, tudta, hogy nem fog időben belépni, mert fejben egyáltalán nem volt jelen. Hirtelen egy remek figyelem felkeltő ötlete támadt. Nagy lendülettel megfordult kinyújtotta kezét és mutatóujjával a barátaik asztala felé mutatott.

- Auróra, Nick azt üzeni, hogy nagyon szeret! – amint kijelentette mindenki a meglepett nő felé fordult. Nick azonnal bátyjára nézett magyarázatért, aki erre csak meghúzta vállát. A fiatal férfi ráütött a dobokra, hogy visszaterelje magukra a figyelmet, mert sejtette, hogy Auróra csak rosszul érezné magát és azt nem szerette volna semmi áron. Ez volt az első olyan hely, ahol szemből néztek őket és nem hátulról elbújva a színfalak mögé.

Joe arcán megjelent önimádó mosolya. Igaz nem háromra kezdték, de végre Nick is visszatért közéjük, elsütött egy tökéletes poént és végre belekezdhettek az éneklésbe.

- Szerencsés vagy remélem tudod. – hajolt közelebb Aurórához a szőke Bella, aki pontosan mellette ült. Auróra hirtelen nem tudta mit kéne erre mondania. Tisztában volt vele, hogy nem mindenkinek adatik meg akkora lehetőség, mint neki, de sokkal több gondja volt Nickkel a munkája miatt és a saját állása miatt is, mintha egy átlagos férfivel jön össze.

Az elmúlt napokban egyre többször gondolt arra, milyen lenne az életük, ha mindketten normálisak lennének. Mondjuk Nick egy egyszerű üzletember lenne ő pedig maradt volna az újságírásnál? Elsőre sokkal egyszerűbbnek és kezelhetőbbnek tűnik. Jóval több idejük lenne egymásra anélkül, hogy egyik helyről a másikra rohannak, vagy el vannak havazva a tennivalókkal. Lehetséges, hogy nem kéne úgy dolgozniuk, hogy közben a másik ott ül mellettük, mert máskor nem tudnak időt szakítani egymásra. Nem egyszer fordult elő köztük, hogy Auróra bent ült órákig a stúdióban vagy Nickkel szobájában úgy, hogy egymáshoz sem szóltak, mert el volt foglalva. Minden tini lány csak a csillogást látja a fiúk életében. A sok pénzt, a sok imádást, a hatalmas hírnevet és elismerést. Auróra abban a pillanatban, hogy közel engedte magához az énekest betekintést kapott a sikerük mögötti munkafolyamatba is. Sosem gondolta volna, hogy az az ember, aki ennyire népszerű, néha sokkal többet dolgozik, mint egy átlagos.

- Joe sosem fog annyira szeretni engem, mint ahogyan Nick szeret téged. – zökkentette ki Aurórát gondolataiból ismét Bella. Először nem is akart válaszolni neki, de mikor összetalálkozott tekintete Nickkel elkapta a fejét. Nem is értette mi történt. Talán tudat alatt szégyellte, hogy néha tehernek érzi a férfit.

- Joe egy érdekes szerzet. – felelte könnyedén, mire Henry is csatlakozott a beszélgetésbe.

- Érdekes? Ez nem kifejezés. Joe egyszerűen bolond. Csak tudnám miért. – vezette le a menedzser dühét a férfin remélve, hogy nem hall belőle semmit.

- Milyen jó látni, hogy ennyire szereted a fiúkat. – jegyezte meg szarkasztikusan, de még is viccelődve Stuart.

- Bolondnak nem mondanám. Egyszerűen szeret szabadon élni és élvezni minden pillanatot. Szerintem Joe a szükséges vicc forrás a csapatban. Kevin a felnőtt, aki mindenkire figyel és Nick az, aki – Auróra ismét barátjára nézett, aki hatalmas átéléssel énekelt bátyjai mellett. Teljesen belefeledkezett a dalba. Már rég otthagyta a dobot és Kevinnel együtt gitáron kísérték testvérüket. Mindhárman élvezték, amit csináltak. Ez volt a legszebb dolog, amit az elmúlt napokban vagy hetekben látott. Három testvér, akik boldogok, azt csinálják, amit szeretnek. Együtt megvalósítják legmerészebb álmaikat is. A sok vita ellenére is mindig ott vannak egymásnak és bármiből kihúzzák a másikat. Egyáltalán nem hasonlítottak azokra a sztárokra, akik alkoholisták vagy drogosok voltak a sok stressztől. Persze érthető, mindenki máshogy dolgozza fel. A srácokra is néha hatalmas nyomás nehezedett, de ők sosem részegedtek le annyira, hogy következő nap a balhéjukról olvassanak. Ők józanon is eleget balhéztak egymásközt. Auróra még sosem látta őket drogozni, igaz ez nem jelentette azt, hogy sosem tették. Ők együtt szálltak szembe a problémával. Együtt küzdöttek Henryvel. Hárman a világ ellen.