Vakáció Jonas Módra

7. Fejezet

A tenger halk morajlása nyugodt, idilli hangulatot teremtett. Az egész levegőt betöltötte a tömény só illata. A hold sugarai gyönyörű képet festettek az óceán egybefüggő sötét felszínére. Nagy ritkán felharsant egy-egy sirály, de az étteremből kiszűrődő zene hangosabb volt. Majdnem minden asztalnál ültek emberek. A pincérek fel s alá cikáztak az asztalok közt. Kezükben a tálcák stabilan tartották a rájuk nehezedő italokat. Karukon egyensúlyoztak a finomabbnál-finomabbnak tűnő ínyecségekkel.

Auróra a korlátnak támaszkodva csodálta a végtelen vizet. Az egész hely olyan festői volt. Ha tudott volna szépen rajzolni biztos meg örökítette volna akár az egyik fehér szalvéta hátuljára is. A szél gyengéden lengette vörös fürtjeit, miközben magába szívta a sziget varázsát.

- Szép esténk van nem? - lépett mellé Bella. Szőke hajkoronáját egy kontyba kötötte fel fejére. Vörös lenge szoknyája néha néha megmozdult a szélben. Egyik kezét rövid derekú pólója alján tartotta, mintha rejtegetni akarna valamit, míg másikkal a korlátlan kapaszkodott.

- Nagyon idilli tényleg. - helyeselt semleges hangon Auróra. Végig nézett a lányon, majd elkönyvelte magában, hogy: Ma sem hagyott semmit az emberek képzeletére.

- Akármit is gondolsz rólam tévedsz! - közölte Bella. Hangja elszánt volt és némi harag csengett benne. Ezek szerint mégsem volt annyira buta, mint mutatta. Aurórát meglepte a kijelentés, egy pillanatra nem tudta mit kéne mondania.

- Miért szerinted mit gondolok rólad? - kérdezett vissza kijátszva a lányt. Nem ő akart lenni, aki összekap a vele már az első napon. Joe és Kevin is eltűri őt. Semmi oka nem lenne mindenkit összeugrasztani. Amúgy is pont elég volt neki a tudat, hogy mióta visszautasított a Nicket azóta nem feltűnően, de neheztelt rá. Ügyesen próbálja álcázni, de egész gyorsan megtanulta, hogy milyen mikor szerelme elnyomja az érzéseit. A legrosszabb az volt az egészben, hogy fogalma sem volt hogyan segíthetne a helyzeten. Megpróbálták megbeszélni, de nem lett jobb. Olyan volt, mint egy lőtt sebre a sebtapasz.

- Tudom jól, hogy egy hülye libának tartasz, aki csak azért van itt, hogy kihasználja Joet. - fejtette ki bőségesen a gondolatát visszazökkentve Aurórát a valóságba.

- Nem tartalak annak de miért vagy Joeval, ha közben feltűnően Nickhez vonzódsz? - vádolta meg, mire észrevette a lány szemében, hogy beletrafált a lényegbe. Nem gondolta volna, hogy ezzel kínos helyzetbe tudja hozni. Csak kibukott belőle. Nem szerette volna megsérteni, vagy magára haragítani, de nem tudta magában tartani. Teljesen nem volt ott fejben ezért csúszhatott ki véletlen.

Bella tekintete az óceánra siklott és megpróbált valamiféle választ kipréselni magából. Egyáltalán nem akarta kiteregetni a férfi iránti érzéseit pont annak barátnője előtt. Nem kicsit lett volna kellemetlen pont neki bevallani. Egyébként is ő Joe kísérőjeként volt itt és nem Nick rajongójaként.

- Igen is tetszik Joe. Jó fej, és vicces. Nagyon gondoskodó és figyelmes. Meg persze végtelenül önzetlen.

- Hát persze. - mondta magában Auróra miközben hallgatta a részletes elemzést. - Nem volt rossz ötlet a ki kerülő manőver. Tényleg nem hülye. - gondolta végig nézve a mesélő Bellán. Hála a pillanatnyi gonoszságának kapott egy végtelennek tűnő leírást Joe Jonasról. Jobban belegondolva Nicket nem tudta volna ilyen aprólékosan jellemezni pedig már hónapok óta együtt voltak. Sosem arra figyelt milyen. Őt inkább az fogta meg amit tett vagy mondott. Nála a külső tulajdonsága csak egy ráadás volt.

- Nicket nem igazán ismerem. Vagyis a normális Nicket.

Az utolsó mondat hallatán Auróra keze ökölbe rándult.