A gyűlölet és szerelem között nagyon vékony a mezsgye, a kérdés, hogy melyik oldalra borulunk.
Trinity Cooper fiatal kora ellenére sok mindenen ment át. És abba a sok mindenbe az a fiú is beletartozik, akit mára már teljes szívéből gyűlöl. Mégis, a...
Ryder: - Szóval elmenekültél? - vigyorog Kyle, amikor meghallja, hogy mi a helyzet otthon. - Nem, nem szokásom menekülni, csak úriember módjára távoztam, hogy ne zavarjak. A legjobb barátom olyan hangosan nevet fel, hogy a kórház kertjében, ahol ülünk, többen is felénk fordulnak. - Te, mint úriember? Ryder, te azért engeded előre a csajokat, hogy bámuld a seggüket, nem pedig azért, mert úgy illik. Ezzel a ténnyel kár lenne vitatkozni. Valóban ezért teszem az esetek nagy részében, de a rossz fény ellenére, amit Kyle most rám vetett, igenis tudok úriemberként és gyöngéden viselkedni, csak nem igazán szoktam megmutatni ezt. A nővéremen kívül eddig egy lánynak mutattam azt az oldalam és utána másnap el is csesztem mindent. És most ez a lány költözik éppen be a barátaimmal közösen bérelt házba. - Jó, talán nem vagyok egy mintapéldány, de nem is szoktam elmenekülni. Azért jöttem el, mert semmi kedvem már most a szócsatához, meg ahhoz, hogy azt hallgassam a többiektől, hogy tartsam a farkam a gatyámban. - És te pont a kórházba jöttél? - Hát hova máshova menekülhettem volna? - vigyorgok rá. Igazából ezer másik helyre. Egy kávézóba, falatozóba, bárba, vagy valamelyik csapattársunkhoz, esetleg focistához, de mióta másfél évvel ezelőtt Kyle bekerült a kórházba a rákja miatt, valahogy sehol nem az igazi a dolog. Jelen helyzetben pedig nekem a legjobb barátomra van szükségem. - Szóval elismered, hogy menekültél! - kiált fel diadalittasan, mire bemutatok neki. - Kapd be! Nem menekültem, de semmi hangulatom nincs otthon lenni. - Igen, ezt már mondtad - kacsint rám, majd a mellkasához kap, mintha megbántottam volna. - Szóval csak ezért jöttél? Hogy bujkálhass az otthoniak elől? Tudtam én, hogy csak érdekből vagyunk barátok. - Hogy te mekkora farok vagy... - Hatalmas - szúrja közbe vigyorogva, de úgy teszek, mint aki nem hallotta. - ...mintha nem jönnék be minden alkalommal, amikor csak tehetem. Most Kyle tesz úgy, mint aki nem hallotta, amit mondtam és komolyra vált. - Szóval Char és Trinity beköltöznek hozzátok? Ezt a beszélgetést nem bírom majd ki tisztán. Szükségem van valami lazítóra. Mivel egy sövény mögött ülünk, ezért benyúlok a gatyám zsebébe és előveszem a kis fém tartót, majd a számba veszem az egyik füves cigarettát. - Stimm - bólintok, miközben meggyújtom azt. - Tudod, te vagy a világ legrosszabb barátja - mered rám a fiú, de a mosolyát nem tudja elrejteni. - Képes voltál cigit hozni a kórházba, a tüdőrákos barátodhoz? Gondoltam, hogy belém fog kötni, úgyhogy kettőt hoztam. A másikat odanyújtom neki. - Kérsz? Azonnal megcsillan a szeme. - Mindent visszavonok, te vagy a legjobb - kapja ki a kezemből, amitől kiszakad belőlem egy kacaj. - Mindjárt gondoltam - adom oda az öngyújtót is neki. - És pontosan hogy is fog kinézni ez az összeköltözősdi? Egyáltalán miért alakult ki? - vonja fel a szemöldökét, miközben meggyújtja a jointot. - A lányokat kirakták a pecójukból. A főbérlőnél tűz volt, vagy mi és nem lett volna hova menniük, ezért Zack kitalálta, hogy költözzenek hozzánk, amíg nem találnak egy jobb megoldást. Ezra és Warren simán belementek, úgyhogy én is rábólintottam, mert gondoltam, hogy nem tudják majd rávenni Trinityt, aztán két nappal később Zack úgy jött haza, hogy pakoljuk ki azt a szobát, amit semmire sem használunk, mert az lesz Trinity új szobája. Talán seggfej vagyok, de tényleg csak azért mentem bele, mert a srácok nem is hezitáltak. Minden vonakodás nélkül belementek abba, hogy a két lány becuccoljon hozzánk. Én nem voltam elragadtatva ettől, de nem lett volna értelme nemet mondani, mert hárman voltak egy ellen. Nem Charityvel van a bajom, nekem még csak Trinityvel sincs - azt leszámítva, hogy ahányszor meglátom, a farkam vigyázzba vágja magát -, de a fenébe is, az a mi lakásunk volt! Jó kis legénylak, ahol önmagam lehettem, amikor csak négyen voltunk otthon. Egy hely volt, ahol azt csináltunk, amit mi akartunk. Hiába mondja Charity, hogy ne változtassunk a jól működő rendszerünkön, nyilván nem lesz ugyanaz két csajjal egy fedél alatt. És ha ez nem lenne elég, minden nap szembe kell majd néznem Trinityvel, aki ki nem állhat és ezért nem is hibáztathatom. Állati kínos lesz otthon, hacsak nem találunk ki egy olyan rendszert, ahol nem kell találkoznunk. Bár bevallom őszintén, én nem akarok máshogy viselkedni. Nem akarom megjátszani magam, sőt ki akarom használni, hogy kénytelen velem egy helyen lenni. Legalábbis ez a tervem, de persze majd meglátjuk, hogy hogyan alakul. - Szóval te csak beadtad a derekad - szív nagyot a cigiből, de aztán köhögni is kezd, nekem pedig összeszorul a szívem. Régen ilyen nem ártott meg neki. Kyle és én egy csomó szarságot csináltunk együtt, most meg már az sem mindig megy neki, hogy lejöjjön a lépcsőn. Most is, amikor lejöttünk az udvarra, vagy tíz percet kellett utána állnunk a kapuban, hogy már ne fulldokoljon. Baromi szar végignézni, hogy Kyle így leépül. A fiú, aki kölyökkorom óta mellettem van és akivel minden szarba belevittük egymást. A srác, akivel tinédzserkorunkban együtt csajoztunk és akivel évekig együtt hasítottuk a jeget. Amikor összeesett a jégen anno, abban reménykedtem, hogy csak kapott egy nagyobb ütést, aztán minden rendben lesz, de nem így lett. Igen, hozok piát neki a kórházba és becsempészek neki füvescigit, ha tudok, de annak ellenére, hogy mindenki azt hiszi, hogy én ezt félvállról veszem, nem így van. Teljesen összetörtem, amikor megtudtam, hogy a legjobb barátom rákos és a szobámban bőgtem egy éjszakát, egy üveg viszki társaságában. De ezt senki nem tudja. Azóta viszont reménykedem, hogy talán valami csoda folytán Kyle meggyógyul, ha pedig nem, akkor próbálom szebbé tenni neki azt, amennyi még van. Ezért csempészek be neki minden szart és ezért teszek úgy, mintha nem kórházba mászkálnék be hozzá, hanem egy villába. Másképp nem lehet, mert neki sem tesz jót és nekem sem. - Csak nem mondhattam azt nekik, hogy szívás és oldják meg máshogy - húzom el a szám. Kyle fürkésző tekintettel méreget, de nem szól semmit. - Mi van? - kérdezem egy idő után. Csokibarna szemeiben mosoly csillan és már az ajkai is elindulnak felfelé. - Azért valld be, hogy egy kicsikét élvezed - közli határozottan. Lehet, hogy csak a fű miatt, de felnevetek. A negatív dolgok ellenére azért tény, hogy nem bánom, hogy egy helyen kell lennem Trinityvel. Mármint olyan szempontból nem, hogy így talán valahogy tisztázhatjuk a dolgokat. - Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult meg fejemben, hogy így talán kapok repetát Trinityből - szippantok újat mosolyogva. - Lehet, hogy így lenne, ha végre bocsánatot kérnél tőle és nem csak a bugyiját akarnád megint lehúzni - javasolja, mire bemutatok neki. Kyle az egyetlen, aki tudja, hogy mi történt. Amennyire én tudom, Trinity sem reklámozta senkinek. Egy biztos, a bátyjának nem mondta el, különben én már halott lennék. Garrett amúgy sem volt oda értem az elején. Mondjuk erre minden oka megvolt, elég nagyképű voltam és felelőtlen. Az első pofon akkor jött, amikor Trinity a sírás határán állva kiment a szobámból - igen, ő volt az egyetlen lány, akivel a szobámban csináltam - egy csodálatos este után. A második az volt, hogy kiderült a legjobb barátomról, hogy rákos. Ha úgy vesszük, akkor még a múltban volt egy, de azt nem akarom emlegetni. Az csak lelökött a lejtőn, aminek a magánsuliban amúgy is a vékony határán álltam. Ez a két gyakorlatilag trauma volt az, aminek köszönhetően észhez tértem és onnantól kezdve már nem csak az a tizennyolc éves kis kölyök voltam. Vagy legalábbis nem viselkedtem úgy. Ezután Garrettel is kibékültem és a csapathoz is jobban álltam, ami most egy olyan baráti társaság, ami helyett jobbat nem tudnék kívánni. Illetve de... ha Kyle is ott lenne még velünk. Zackéknek nem mondtam, hogy mi történt Trinity és köztem anno, mert rohadtul nem hiányzott egy fejtágítás tőlük, meg napi hegyibeszéd. Csak annyit tudnak, hogy elbasztam, ami szerintem annyira nem lepte meg őket, mert totál megbízhatatlan seggfejnek gondoltak. Talán részben még most is annak tartanak, de ebben nem vagyok annyira biztos. Pontosan tudják, hogy bármiben számíthatnak rám, még úgy is, hogy én nem sűrűn kérek tőlük tanácsot. Nem vagyok túl jó az érzelmes szarságokban. Egyszerűen nem szeretem, ha belém látnak és kiismernek. Minden más olyan, hogy ami a szívemen, az a számon, de a legbelsőbb érzelmeket megtartom magamnak. Ebben hasonlítok Zackre - vagyis arra a Zackre, aki nem undorítóan szerelmes, mert ez a mostani már-már nyálasan kimutatja az érzelmeit -, csak rólam nem is gondolják mások, hogy igazi érzelmeim is vannak. Ez engem nem zavar, sőt igazából szórakoztat, ahogy az is, hogy totál hülyének néznek, amíg meg nem tudják, hogy két szakom is van és nagyon jól is végzem őket. - Pontosan tudod, hogy Trinity annyira rühell, hogy esélytelen lenne az, hogy hagyja, hogy megmagyarázzam. - Ezért inkább nyomulsz, ahányszor esélyed van rá, értem - bólogat tettetett komolysággal. - Ez biztosan jobb megoldás. Újra megkapja a középsőujjam, ami megint csak vigyort vált ki belőle. - Csak egy megjegyzés volt, értem én. Trinity állati dögös, nyilván minden pasi be akar jutni a bugyijába. Ez tény. Ha Trinity valahol felbukkan, az összes pasi a gatyájában turkál a merevedésük miatt, de ő nem áll le bárkivel. Nem veti meg az egy éjszakásokat - hiszen a miénk is az volt - de megválogatja, hogy kikkel fekszik le. Neki nem elég egy szép mosolyt villantani és pár bókot mondani, ő sokkal keményebb és vagányabb csaj, az elején gyakorlatilag mi is azért kezdtünk beszélni, mert neki volt mersze beszólni nekem. Az összes többi csaj, ahogy meglát, máris ledobja a bugyit, de ő a csípős nyelvét bevetve többször is visszaszólt és nem egyszer hagyott faképnél sem. Ezért is tetszett annyira. - Igen, csak minden más pasival ellentétben, engem ki nem állhat. - Amire azért jó oka van - biccenti oldalra a fejét. Nagyot szippantok a cigarettából, mielőtt bármit is reagálnék. Ebben is igaza van és Kyle ezért is remek barát, mert baromi őszinte és a fejemhez vágja, ha hülye vagyok, valamit elrontottam. Márpedig a Trinityvel történteket csúnyán elrontottam. - Ezt nem is tagadom - rázom meg a fejem lassan kifújva a füstöt. - De basszus, Kyle, ez kemény lesz. - Lehet, hogy ez a te karmád - elmélkedik az égre nézve. Azt hiszem, hogy a fű elérte a hatását. Alap esetben biztosan nem beszélgetnénk erről, ugyanis mind a ketten más felfogás szerint élünk. De néha, ritka alkalmakkor - például fű hatása alatt - előjön a filozofikus énünk és olyankor előfordul az ilyen jellegű beszélgetés. - A karma azzal akar az arcomba röhögni, hogy összeköltöztet a lánnyal, akit megbántottam két éve és akitől egész nap képes vagyok merevedést produkálni, ha csak rágondolok? - vonom fel a szemöldököm. - A karma néha igazi szemétláda tud lenni - tárja szét a karjait. - Trinity tudja, hogy mit tettél a sráccal, aki tavaly bedrogozta? Azonnal megrázom a fejem. Tavaly az egyik bulin Trinity rosszul lett, mert egy barom állat drogot tett az italába, hogy aztán azt csinálhasson vele, amit csak akar. Szerencsére időben elkaptam a lányt a mosdónál és másnapra az is megvolt, hogy ki tette ezt. A terv az volt, hogy csak elbeszélgetünk a taggal, de amikor a srácokkal odaértünk, én pedig megláttam, előtört pár rossz emlék és teljesen elborult az agyam. Ha a barátaim nem lettek volna ott velem, akkor talán már egy cellában csücsülnék emberölésért. Zack elmondta Charitynek a dolgot, de ő tudtommal nem adta tovább senkinek és mi sem beszéltünk róla többet. Nem is tudom, hogy Trinity mit reagálna, ha megtudná. - Nem gondoltam fontosnak, hogy tudja - teszem hozzá, amire Kyle azonnal felkapja a fejét. - Ugye csak szórakozol? Tettél érte valami komoly dolgot, amiből süt, hogy jó gyerek vagy, erre nem mondod el neki? - Jó gyerek? - vigyorodom el. - Ne sértegess! - Bocs - nevet fel, újabbat szippantva. - Csak nem hiszem, hogy Trinity örülne neki. Nem akar beszélni senkivel az akkor történtekről, ami valahol érthető is. Aznap sem élvezte túlzottan a társaságom, úgyhogy nem is igyekeztem érzelmesen tisztázni mindazt. Jobb volt úgy tenni, mintha meg sem történt volna - vonok vállat és én is szívok egyet a cigimből. - Féltem, hogy kiherél, ha felhozom a dolgot. - Te egy totális idióta vagy, Ryder! Az a lány egy angyal. - Ja - nevetek fel -, veled, mert téged bír. Fontos vagy neki. - Pedig majdnem az én esélyeimet is elszúrtad nála. Na igen. A csúfos lépésem után Trinity Kyle-t is kerülte, mert biztos volt benne, hogy ő is ilyen. De amikor a legjobb barátomat elvitte a mentő a meccsünkről, Trinity az elsők között rohant a kórházba hozzá. - De csak majdnem - kacsintok rá. Kyle egy utolsót szív, majd elnyomja a csikket. - És ez a szerencséd - fújja ki köhécselve a füstöt. - Én a helyedben kiélvezném, hogy egy ilyen dögös csaj van velem egy fedél alatt. Igen, nekem is ez a tervem, kérdés, hogy Zack és Warren mennyire fogja hagyni. Meg, hogy Trinity meghagyja-e majd a tökeimet. Nem tudom, hogy a beszélgetés Kyle-lal, vagy a fű tette-e meg igazán a hatását, de már sokkal pozitívabb vagyok, mint amikor idejöttem. Két dögös pipi fog velem egy házban lakni. Az egyik foglalt és nem is mozgat meg olyan értelemben, de a másikkal a mi kis játékunk csak most kezdődik igazán. Jó lesz ez.
A sorozat első kötete:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
