Az alakváltók bírtoka 2/2

4 1 0
                                    

-Régen kezdődött ez az egész! Élt itt egyszer egy Thomson nevű kémikus-fizikus professzor, aki szeretett játszani a természet sötét oldalával és veszélyes kémiai kísérleteket végzet furábbnál furább anyagokkal az itteni állatokon. De egyszer csak azt vette észre, hogy a szer mutáns szörnyeket hozott létre a kísérleti állatokból! Balszerencséjére az egyik ilyen szörnye kiszabadúlt a ketrecéből és széttépte a professzort, azután szétverte az egész laborját, ezzel a többi lényt is kiszabadítva... Azóta küzdünk a szörnyek ellen, de nagyon kevesen értük meg a mai napig, egész pontosan 3-an vagyunk még talpon. Aki tehette elmenekült vagy megölték a mutánsok... Már csak én az idős szomszédom, Peter és a falu végén élő idős asszony Lia vagyunk életbe és küzdünk a túlélésért. //mesélte Mike Josephnek// Joseph rémülten, egyre sápadtabban hallgatta a történetét az idős fickónak -Köszönöm, hogy elmondtad Mike mostantól óvatosabb leszek ... //válaszolt Joseph ijedt hangon// -És te hogy kerültél ide fiú? //kérdezte Mike Josephtől// -Az én történetem hosszú és bonyolult. Az úgy kezdődött hogy egyszer csak hazamentem és ... (Egy story elmesélése után) ... és így kerültem ide, de tényleg te esetleg nem tudsz valamit erről a rejtélyes kirakósról véletlen?!? //kérdezte Joseph reménykedve// -Sajna nem tudok semmit, de járj körbe a másik két túlélőnél hátha ők tudnának segíteni... tessék egy térkép. Be is jelölöm hova kell menned! //mondta Josephnek Mike és átadta a térképet, ezzel Joseph megköszönte és elindult!//


Joseph átment a szomszéd bácsihoz Peterhez. Kopogott egyszer, semmi válasz másodjára se volt reakció, de harmadik kopogásra kiszólt valaki az ajtón át ... -Ki az?!? Ki kopogtat?!? Mike maga az? //kérdezte Peter Kíváncsian// -Nem, engem Josephnek hívnak! Mike küldött... //válaszolt a fiú remegő hangon, de annál biztosabban.// Ekkor kinyílt az ajtó, és kiszólt az öregember -Gyere be mondta! A fiú igaz félénken, de bement... Ahogy körbe nézett, miközben haladt egyre bentebb az idős úrhoz (akinek nem volt, csak 1 foga és haja se volt több 1 szállnál, a bőre sápadt és tele volt sebhelyekkel) Aki egy fotelben üldögélt... Egyre több családi képet és portrét látott a falakon, ahogy befele sétált! Odaért Joseph az idős úrhoz és csak annyit kérdezett, hogy -Ki vagy te, és honnan ismered Mike-ot? -Én Joseph vagyok, és Mike mentett meg engem egy furcsa 3 fejű farkastól és hozott ide, de a kérdésemre nem tudott válaszolni! Azt mondta, hogy talán ön tudna válaszolni... //válaszolt Joseph// -És mi a kérdésed fiatal ember? // kérdezte Peter kíváncsian, furcsa, mély hangon// - Joseph ismét elmondta a storyját és ezzel a kérdést is feltette a furcsa idős emberkének. Sajnos ismét nem kapott választ, csak itt is a javaslatot a 3. ember név szerint Lia meglátogatását... Josephnek se kellett több és egyből elindult tovább Liához a több tudás, és segítség vágyával! Joseph útközben viszont észrevett egy kis barlangot az út szélén, de nem ment be mivel nem akart kockáztatni, nehogy baja essen. Inkább tovább ment a harmadik házhoz!


Ahogy odaért észrevette, hogy az ajtó félig nyitva volt és lassan óvatosan benyitott. Beszólt a fiú hátha kap választ... -Helló van bent valaki? -Gyere csak be //kapta válaszul a fiú// ezzel Joseph vett egy nagy lélegzetet és bement. -Helló én Joseph vagyok, és ha jól tudom ön Lia! // mondta Joseph vékony hangon// -Jól tudod Lia vagyok, de honnan is tudod?!? És mit is akarsz itt tőlem?!? //kérdezte Lia érdeklődve.// Erre Joseph ismét 3.-ra is elmondta a történetét. Ekkor Josephre mosolygott a szerencse, mivel igaz, hogy az idős asszony nem tudott semmit a misztikus kirakósról, de mondta, hogy nézze meg a falu könyvtárában! Joseph megköszönte, és szaladt is a könyvtárba! Joseph beért a könyvtár elé és be is ment, de senki nem volt ott, aki segíthetett volna így magának kellet szétnéznie... (Kis idő múlva) Joseph lépteket kezd hallani, és egy könyv leesését, miközben elkezdett egy könyvet olvasni. -KI AZ? KI VAGY, VAGY MI VAGY? //kiabálta Joseph torka szakadtából pánikolva//! Ekkor a könyvespolcok mögül megjelent Mike és egyre közelebb sétált a fiúhoz, aki fellélegzett és csak annyit bírt kinyögni, hogy : - Ahhh hála istennek csak te vagy az Mike, megijesztettél, de mit keresel te itt? //kérdezte Joseph megkönnyebbülten, ekkor még nem tudta, hogy mekkora bajban is volt ... //! Mike csak hang nélkül sétált tovább felé! De Joseph egyre jobban félt és hátrált visszafele. Egyszer csak megszólalt Mike egyre torzuló hangon mondva -Te hülye fiú, ugye nem hitted, hogy segíteni fogok neked elmenni, hogy elterjeszd amit itt láttál vagy hallottál, azt AMIT ITT TETTEM A VILÁGGAL ?!? Szerinted hagyni fogom, hogy élve távozz?!? // kérdezte az ekkor már teljesen repedt, egyre mélyülő és torzuló hangú férfi, miközben egyre közelebb ment a fiúhoz ... // -HOGY MIVAN ?!? DE AZTMONDTAD, HOGY THOMSON A KÉMIKUS-FIZIKUS PROFESSZOR BASZTA EL A VILÁGOT NEM ?!? MIÉRT SZÓRAKOZOL VELEM, KI VAGY TE IGAZÁBÓL? VAGY MI VAGY TE?!? //Kérdezte ordítva remegő, akadozó hangon Joseph// -ÓÓÓÓ te mihaszna, butácska, hiszékeny fiú, kár mindenkivel beszélned és mindenkinek elhinned mindent, amit mond ugyanis most ez lesz a végzeted, ez lesz a végzeted, A VÉGZETED JOSEPH ... // válaszolt egyre hangosabb és torzabb, karcolósabb hangon, s ezzel együtt változott meg a kinézete is//. Elsőnek átváltozott Peterré, aztán Lia következett, majd vissza Mike-á ezt eljátszotta vagy 3-4.-szer mikor Joseph közbeszólt... -MUTASD A VALÓDI ARCOD, TE OCSMÁNY FÉREG! KI VAGYTE IGAZÁBÓL? MIT AKARSZ TE VELEM?!? MI EZ AZ EGÉSZ TE ANYASZOMORÍTÓ ALAKVÁLTÓ GYURMAKATONA. KIVELE !//Kiabálta Joseph teljes torkaszakadtából, már-már vörös fejjel... // -Óóhh nem akarod te tudni ki is vagyok, de mivel túl nagy a szád megmutatom a valódi arcom a halálod előtt ... //Ekkor visszaváltozott az eredeti kinézetére, egy vékony szemüveges kócos hajú, ragyás emberke volt az, de a vigyor az arcán hatalmas volt ...és ijesztő// - Ez az eredeti éned te nyafka kis tudós palánta, de mégis mi a fasztól tudsz te egy ilyen gizda kis valamiből más alakokat felvenni?!? // kérdezte Joseph gúnyosan ... // Óh ha te azt tudnád JOSEPH, minden amit meséltem az félig igaz, CSAKHOGY nem zabáltak fel a szörnyeim, hanem a kiskedvenceim lettek, én uszítottam rá az emberekre, mivel soha nem vettek emberszámba és felvettem az alakjukat, így csapdába ejtve és megölve a erre járó túristákat... // mondta Thomson horrorisztikus hangon//, de ameddig mondta a tervét és a valós múltját Thomson, addig Joseph gyűjtött elég bátorságot és hozzávágta a kezében lévő könyvet, aminek következtében az alakváltó lény összeesett, ezzel nyert annyi időt a fiú, hogy elmeneküljön! Joseph eszébe jutott, hogy útközben látott egy kis barlangot és utolsó reményként bemenekült oda, de tudta, hogy a szörny a nyomában volt... Ezért sietnie kellett! (Eközben a barlangba ért Joseph).


-Jé ott világít valami az egyik Sziklacsomó alatt... Az a kirakós darabja lesz, de a fene vigye el rajta van egy csomó kő, azt is le kell dobálnom ... Ekkor hallott valami zajt, a szörny közel volt, már-már a barlangba... Ezt hallva Joseph teljes erejével kezdte eldobálni a köveket, amikor az utolsót is eldobta meglátta, hogy tényleg a kirakós darabja volt az. De mikor már nyúlt volna érte fele akkor valami hátra rántotta a fiút ... A szörny volt az, de Joseph utolsó erejét összeszedve lerúgta a szörnyet és beillesztette a puzzledarabot így átkerült a következő helyszínre...


MÁSHOLWhere stories live. Discover now