Holtak hajnala

Kettesben

Nem is tudom hogyan hoztuk ezt össze. Nem számítottam arra, hogy ha a garázsból kijutunk, sokkal többen tapadnak ránk a kelleténél... Azért mondom, hogy ránk, mivel Lexa gondolt egyet és felült mögém bármi kérés, parancs vagy megjegyzés nélkül. Aztán csak a tömény gáz marad meg, alig indultunk el, már mindegyik minket követett, így a többiek simán elindulhattak. Persze felszerelés nélkül nem mentünk, de azért nem gondoltam volna, hogy közel négyszáz olyan dög fog utánunk eredni. A motorban volt elég üzemanyag, hogy a városba, az egyik bezin kúthoz elérjünk. Szerencsére volt ott lakás is, ami meglepett. Valami albérletszerűség lehetett, de pont kapóra jött. Volt ott még jármű, ezért a motort kint hagytuk a francba, olyan száz méterrel odébb, hogy ott járjon a motorja, mint figyelemelterelés. Ahogy beértünk oda, már húztuk is le a rácsokat, hogy védjük magunkat és a helyet is. Zihálva ültem le az egyik bent levő székre. Elég sok cucc volt bent, meg is lepett, hogy nem jöttek be ide kirabolni a helyet. Mondjuk ez olyan városrész, ahol túl sokan vannak megfertőzve, így értem miért nem mertek idejönni. Ahogy magam elé néztem, hiányérzetem volt valamiért. Körbenéztem, de nem láttam sehol Lexa-t, ami nekem gyanús volt. Egyből az ablakhoz siettem, hogy kinézzek, hátha kiment, de még mindig a motort vették körbe. Ezért a telefont vettem elő, mivel ebben is van egy kis katonai technika, így megkerestem a telefonját. A jel szerint fent van az emeleten, ezért felindultam megkeresni. Az egyik hálószobába meneteltem, halkan lépkedtem és néztem be a résnyire hagyott ajtón. Lexa egy elsősegély ládát talált, amit ellenőrzött. Lehorzsolta a kezét, azt hiszem akkor, mikor valahogy a hátam mögé került, De nem az az elhanyagolható módon horzsolta le. Gondoltam kissé kedvesebb leszek, mert valahogy nem sikerült nagyon az indulás előtt. Illemből bekopogtam, mire felnézett rám. A semleges tekintettel, aminek nem nagyon örültem, de ez van, most ezt kapom tőle. Lassan odatipegtem és megnéztem a kezét. Elég nagy területen horzsolta le, tehát jobb, ha inkább kötszert kap, nehogy fertőzés legyen, hogy baja legyen a karjának belőle. Nem nagyon akarta engedni, de végül beletörődött, hogy nincs most semmi értelme az ellenkezésnek. Lefertőtlenítettem, teljesen lekezeltem és be is kötöttem, hogy biztosan ne legyen semmi szennyeződés a sebben. Anyámtól tanultam meg ezt, így azért haszna van annak, ha valamelyik szülőd orvosként dolgozik. Ahogy végeztem, már távozni is akartam, hiszen érzem rajta, hogy nem kívánja a jelenlétemet. Mégis a kezem után nyúlt:

- Hova mész? - kérdezte semleges hangon.

- Körbenézek. - válaszoltam szintén semlegesen, hiszen ha ilyen, akkor nem teperek.

Csak bólintott egyet és el is engedett engem körbenézni. Visszatértem a boltba(?) és végiglestem mindent. Tele volt minden szükséges és szükségtelen dolgokkal egyaránt. Benéztem a raktárba, bár feleslegesen, hiszen semmi sem volt itt, kivéve egy nagy lyukat a falon, amin beférnének azok a Zombik. Ezért teljesen elzártam az ajtót, hogy véletlen se legyen gond ebből. Ahogy az édességek közt mászkáltam, a kezembe kaptam egy táblacsokit és most a falnál lassan lecsúszva helyet foglaltam. Rendesen ültem és akkor kezdtem el majszolgatni a tábla csokit. Azért nem nagyon ettem, meg alapból sem szoktam sokat enni, de az édesség hiányomat megérzem. Ahogy ettem, lassan Lexa is letévedt. Mellém leült, elég közel hozzám, a vállamra hajtotta a fejét is. Nem tudok ezen a lányon kiigazodni, de most nem is szeretnék elemzésbe bonyolódni. A szemem sarkában láttam, hogy a csokira pályázik, ezért mindig arrébb húztam a kezem egy kicsit. Aztán ebből az lett, hogy elakarta gyors lopni, ami sikerült is neki. Felpattant és én meg utána indultam. Felemelte a kezét, amiben volta csoki, így szórakozott velem. Nem ugráltam, hogy megszerezzem, simán nyugodtan dolgoztam fel, hogy az imént szerezte el tőlem a boldogsághormonomat:

- Milyen jogon vetted el a csokimat? - érdeklődtem karba tett kézzel.

- Milyen jogon viselkedsz velem így? - kérdezett vissza, amit nem értettem. - Sűrűbb hangulatingadozásod van, mint kellene.