Dr. Styles

4. fejezet

Eltelt egy újabb hét, de semmi érdekes nem történt. Dr Stylessel minden nap beszéltem. Niall és Louis is meglátogattak engem.
- Szia szépségem! - lépett be Niall virággal és héliumos lufival a kezében - Hogy van az én hercegnőm? - kérdezte
- Szióka Niall! Elég ramatyul vagyok, de a doktor úr elszórakoztat, nagyon jófej.
- Oh hogy elszórakoztat? - vigyorgott pimaszul
- Jaj nem úgy, te hülye - játékosan beleböktem a vállába. Persze nem mintha zavarna ha úgy szórakozatna, de ezt nem mondtam neki. Magamnak se ismerném be. Ez nem lehet, ez rossz, ő az orvosom. Bár ha már meghalok előtte lehetne vele egy pár jó pillanatom, egyáltalán nem bánnám, azt kell mondjam.
- Hoztam magammal valakit, nagyon aggódott érted - szakította meg a gondolatmenetem a bffem
- Kicsodát? - lepődtem meg
Erre kicsit aggódott tekinettel belépett Luke a szobába. De mosolygott.
- Szia Lara, hogy vagy? - kérdezte tőlem
- Hellóka Luke, mostmár hogy te is itt vagy, egyre jobban - mondtam neki kicsit szemtelenül haha.
- Oh igazán? Ennek örülök - mondta, a szájával
Erre belépett a szobába Dr Styles is. Egy egész napja nem láttam, nem is tudtam, hogy ennyire hiányzik. Hirtelen nagy tömeg lett a szobában. Itt volt ugye a bffem, az eddigi krássom és az új krássom. Bárcsak itt maradhatnának mind a ketten! Egy álom lenne.
- Hogy van a kedvenc páciensem? - kérdezte nagy mosollyal az arcán Dr Styles.
- Úgy érzem most minden rendben van dr Styles - válaszoltam
- Ezt örömnel hallom, de mondtam már, hogy hívhatsz Harrynek is, azt jobban szeretem - mondta nekem.
- Meddig kell itt maradnia Larának, doktor úr? - kérdezte Luke egy kis félelemmel a hangjában, közben megsimította a karomat. De valamiért azt érzem, hogy jobban örülnék, ha Harry.... azaz dr Styles érne hozzám.
- Hát előre még nem lehet tudni, de reméljük, hogy nem sokáig. - mondta. Pedig én örülnék neki, ha még több időt tölthetnék vele. Nagyon megkedveltem a társaságát, közelségét. De mindegy is, mintha egy kis féltékenységet hallottam volna a hangjában, mikor meglátta, hogy Luke hozzám ért. Kíváncsi voltam mit reakciózik rá, ezért megfogtam Luke kezét és rámosolyogtam, majd fél szemmel Harryre tekintettem. Mintha kellemetlenül érezte volna már magát, ezt élveztem.
- Khmm, lennének olyan kedvesek a látogatók, hogy kifáradnak a szobából? A betegemhez jöttem, vele szeretnék beszélni, fel kell mérnem az állapotát - mondta szikorúan
A srácok kimentek a szobából, ketten maradtam doktorúrral.
- Talán probléma van dr Styles? Minden rendben? - cigyorogtam
- Persze persze. - hadarta, de nem hangzott őszintén
- Na de tényleg, előrebeláthatólag meddig is fogok itt maradni? - kérdeztem, kicsit szomorúan, mert lehet hamarosan meg kell válnom tőle
- Az attól függ. Szeretsz itt lenni? Milyenek a nővérek? Jó a kaja? Úgy figyeltem meg, hogy egy nővérke nem szívlel téged
- Hát igen, az meglehet, pedig nem tettem ellene semmit. Nem érzem magam mindig biztonságban - szonorkodtam - meg a kaja is elég szar - csúszott ki a számon. Nem nagyon káromkodtam eddig előtte
- Trágár beszédet hallottam kincsem? Ha mégegyszer egy ilyen szép hölgy szájából egy ilyen szót hallok, akkor nem sebtapasszal tapasztom le a szádat hanem az én számmal.
- Állok elébe - vágtam vissza pimaszul - na de várjunk csak. Miért attól függ hohy mennyi ideig vagyok itt, hogy mennyire szeretek itt lenni?
- Semennyire, csak érdeklődtem - hazudta. De akkor ezt nem tudtam. Ha tudtam volna mire készül....