A Kárpátok varázslói (Magicians AU)

#15 - Ígérem

A hosszúra nyúlt vacsorázást követően elkértem a mit sem sejtő Meer egyik nem használt szemüvegét. Cinkos mosolyt váltottam Annával. A lány mintha végre szakított volna a hagyománnyal, hogy szándékosan félreértett minden pillantást. Belém karolt a folyosón és bájosan andalogtunk egyik épületből a másikba.

– Szerinted mennyit kell várnunk arra, hogy bármit is találjunk?  – kérdezte Anna köntörfalazva. 

– Fogalmam sincs, de ez itt a kezemben – pillantottam a szemüvegre – tökéletes látóüveg lesz. Nem is lóg annyira ki a könyvtári közegből.

– Az biztos – mosolygott. – Amúgy, mellesleg... nem mintha bármi közöm lenne hozzá, de Vasárnap és te? Ti nem...? Úgy értem... Basszus Péntek! Nem lehet, hogy nem vetted még észre, hogy az a srác hogy néz rád. 

– Mint egy regisztrált szexuális bűnöző az áldozataira? 

– Hülye vagy! – vágott oldalba. – Mint az a nyálgombóc Edward az ő Bellájára. 

– Inkább lennék Hermione az ő Harry Potterének – vontam vállat. 

– De ők nem is jöttek össze! – tiltakozott a lány.

– Tényleg? Akkor Hermione Draconak? 

– Draco Malfoy utálta a sárvérűeket. Milyen kiadást olvastál te? 

Óvatosan túrtam bele a hajamba, ahogy megpróbáltam felidézni a legutolsó Harry Potteres olvasmányélményeimet. HP 1-17, Bogár bárd, Pottermore, az elátkozott gyermek, a sötétbőrű Hermione verzió, a Csontváro--- jaj, nem is! Tűz & Vér-- oh, nem, az sem. Csak ahogy Cassandra Clare és G.R.R Martin úgy J.K. Rowling is mindig lerántott egy újabb bőrt a szériáról.

– Merengő! – csattantam fel hirtelen. – Ott olvastam valamit.

– Merengőn? Hát, akkor örülök, hogy csak Hermione az ő Harry Potterének és nem Draco az ő kicsi szíve Harrybabájának.  Az ilyen oldalak tele vannak pornóval.

– Feltűnt – bólogattam. – Nagyjából a második részben már volt egy kis akció, aztán – vállat vontam. – Nem lett jobb, pedig az elején a történet érdekes koncepcióval nyitott. 

A C kolitól nagyon messzire volt az F, egymagam biztos eltévedtem volna. Egy Tekergők Térképe azért néha elkélt volna ehhez a sulihoz is. A C-nél az elsőn lehet átsétálni a B épületbe. Ott viszont még egy szintet fel kellett lépcsőzzünk és nem a folyosó végén, hanem úgy a kétharmadánál volt egy összekötő folyosó a következő épülettel. Anna viszont úgy ismerte az egész kolit, ahogy én soha. Az éjszaka sötétjében kivilágított üvegfolyosón is átkeltünk, a legszebb – és a prospektusokban mindig mutogatott – része volt a kolinak.

Ráolvasás következett az F könyvtárában, amit gyorsan igyekeztünk lezavarni, majd visszavágtattunk a biztonságos C épület irányába. 

– Miért nem akarsz vele összejönni? Vasárnap dögös, pöpec varázslatokat tud és mintha tényleg egy hullámhosszon lennétek.

– Anna... tegyük fel választanod kell egy általad kedvelt személy élete és a varázserőd megtartása között. Lemondanál a hatalomról azért, akit szeretsz?

– Ez egy nagyon kegyetlen kérdés – hümmögött a lány. – Arra gondolsz, hogy Vasárnap...

– Az ő egyetlen igaz szerelme a varázsereje – feleltem hűvösen. Vasárnap mit nem adott fel a varázslatért? Mit nem tesz kockára a hatalomért? Mikor visszaadhatná az ellopott könyvet - de arra képtelen lenne.