a szobában hideg volt
fény szivárgott be az ablakon
dél körül lehetett
én a fejemet lelógatva az ágyról
(éreztem, ahogy átmegy bele a vér)
a parkettával farkasszemet néztem
libabőrös karommal
álmos arcomat dörzsöltem
hogy ébredjek már fel.
a parketta is olyan hideg volt,
mint a meztelen derekamat
körbeölelő levegő
ahogy a zokni nélküli talpamat is megsimogatta
szemeimből könny csepegett
és azon gondolkodtam
meddig tart az élet.
YOU ARE READING
american rust
Poetrymár olyan rég nem kerestél és én sem te azért, mert sosem akartál megtalálni én meg azért, mert már az elején megtaláltalak.
