Hetalia Oneshot YAOI -hun

#Spamano : miért?

-hh.....segítek rendet rakni..-
*Ebből pedig az lett, hogy elaludt az ágyamon amíg rendet tettem*
-sokba fáj nekem ez a gyerek...-
*Sóhajtok lemondóan, majd visszamegyek a fedélzetre*

-hh... Nem hiszem el! Nem csak az Angol flotta tűnt el a szemem elől..még ez a gyerek is itt van!!-
*Mérgelődök, majd elhajítom kis késem ami beleáll a fába*
-Nem igaz...Agh! Minek mentettem meg?..-
*mászok fel az árbócra*
-hhh....vajon miért nem vagyok képes csak úgy kidobni?..-
*Nézek le, ahol a már ébren lévő fiúcska a fedélzeten botladozik ruhája miatt*
-olyan kis ügyetlen,.. kötelességemnek érzem hogy megvédjem a kis drágát...-
*Ekkor megfogom a kötelet, és leereszkedek mire szembenézek a kölyökkel*
-Hova tüntél idióta?! Megilyedtem...-
*Talán mégsem olyan "kis drága"*
-jó. Itt vagyok.-
*Simogatom fejèt*
-Ne érj hozzám!-
-ugyan nem halsz bele..-
-De!!-
*Kiabál, de nem mozdul el. Ekkor tincse ujjra megremeg.*
-Annyira idegesítő!-
*Ekkor megfogom a kis hajszálat*
-CHIGIIIII !!!-
*visít miközben gyomron rúg*
-Ott főleg ne érj hozzám...-
*Kissé reszket.*
-ah..bocsánat... nem akartam fájdalmat okozni-
-Ez olyan jó érzés voolt..-
*Nézi kezeit, én csak értetlen állok*
-Bocsi..én..-
-Ne érj hozzám! -
*Fut vissza apró lábain a kabinomba*
-ki érti ezt?..-

*Késői órákban járunk. Romano alszik, míg én próbálom kikerülni a zátonyt. Ráadásnak elég nagy a köd.
A távolban egy másik hajó bukkan fel. Bár nem lehet látni rendesen. biztos az Angolok.*
-Ne lazsáljatok tengeri patkányok! Előttunk egy Angol hajó!-
*Kiállítok miközbem közeledünk. Már a másik hajóról halljuk is a beszédet.*
-Elfoglaljuk!!-

*Beálltak az ágyúkhoz, míg páran készültek a köteleknél, hogy átlendülhessenek az ellenséges hajóra.*

*Lassan közeledünk míg egymás mellé érünk így megkezdődik a harc*

-Nocsak! Rég láttalak! Arthúr!-
*Nézek szemeibe*
-Antónió! Nem változtál sokat!-
*Rántjuk elő kardjaink, és párbajba kezdünk.*

*Itt követtem el életem egyik legnagyobb hibáját.*

-Mi ez a hangzavar?! Mi történik?!-
*hallom meg Romano hangját.*
-Basszus!-
*kapom oda fejem, mire  szemöldök kap az alkalmon, és gyomron szúr. A fájdalomtól összeesek*
-Fuss..-
*Nyögöm fájdalmasan, de késő. Elkapja*

-Good Bye! Spain. Remélem legközelebb jobban vigyázol!-

*Majd távozik a hajómról és lassan elveszítjük a ködben*
-Ez..nem lehet...nem...-
*Ütöm padlót*
-Vissza kell szereznem!-

>Romano szemszöge<

-Spain...mit vacakolsz?..ments már meg..-
*Motyogom. De semmi. Munkára kényszerített. És gyakran megszidott. Az évek repültek*

>Spain szemszöge<

*Attól a naptól kezdve a nyomában voltam. Minden nap minden percébe. Az idő elteltével sebem is teljesen rendbejött. Kivéve amit a kicsi fiúcska hiánya okozott a szívemben*

*Mikor ismét szembetaláltam magam Vele.*

-Arthúr...Kitkland...végre..annyi év után ujjra itt!-
- Mit akarsz Antónió?!-
*Rántja elő kardját*
-Elvettél valamit!! Ami az enyém!! -
*rontok neki, mire kardjaink csörögnek, ahogy a vasak összecsapódnak.*

-Itt a teája ura..mmm...-
*Ejti le a tálcát. Szeme kitágul*

-Aha...szóval miatta jöttél! Hát vedd el!!-
* Szúr egyet felém, de elkapom kardját. Fogaim összeszorítva tartom míg behúzok neki. Amit a fiú csak lemermedve bámul. Majd felegyenesedek és eldobom a kardot*

-Most pedig...-
*Indulok el ki az ajtón egyenesen felé és megfogom kezét*
-távozunk-
*Amikor ismét a hajómon vagyok. Leülök ágyamra*

-Spain... Olyan hosszú..ideje..vártam...te idióta!
Azt hittem! Azt hittem..hogy sose látlak többé!-
*Szemei könnyesek*
-Kerestelek... Hosszú évekig. És most itt vagy. Olyan más... A kicsi kölyök..aki a növényem gyújtotta fel. megnőtt.-

-Idióta! -
*Sír.*
-Tudod milyen rossz volt?! Mikor elvittek! Azt hittem meghaltál!! Azt hittem sose látlak többé! Bántottak! És dolgoztattak... És..én csak rád...tudtam..gondolni...-
*Felállok.. és szorosan magamhoz ölelem, mire ruhámba markol*
-Szeretlek...-
-ne monnd ezt idióta... -
*Visszaülök az ágyra az ölembe húzva őt*
-Szeretlek...-
*Tapadok ajkaira és nyelvem átvezetem szájába. Meglepettségemre. Viszonozta cselekedetem*
-Szeretlek....-
- Kono yaro...-
*Majd leteperve felé tornyosulok*

-Mit?...csinálsz?...-
*Lenézek rá. Arca teljesen vörös. De nem ellenkezik*
-Te.. talán nem akarod?..-
*Harapom be ajkaim, ahogy választ se várva vetkőztetem*
-nh..nem erről van szó!..csak...nem  is tudom-
*Lágyan fejbe vágom*
-ne gondolkodj ilyenek. Egyszer elvesztettelek. Sose hagyom, hogy ujjra elvegyenek tőlem. Magamhoz akarlak csatolni. -
-ilyesztő vagy-
-nem..csak ilyesztően komoly...-
*Majd lassan ujjra egymás ajkait faljuk. Legombolom bíbor színű ingét, és elém tárul a végtelen lehetőségek tárháza.*
-mhh.nocsak?...ez vajon mire jo?..-
*Érek hideg ujjammal meleg testéhez. És körözni kezdek mellén, ami kihegyesedik a hideg miatt*
-Perverz..-
*De ez nem elég így nyalogatni kezdem, mire egy apró csójeső sóhaj elhagyja száját*
-heheh... csak nem tetszik..?-
- Fejezd be idióta!... vagy ne húzzd az agyam..-
-én is szeretlek...-
*Majd kezem lejebb vándorol nadrágja irányába, mire megmarkolja a lepedőt.*
-nem kell félni.-
-csend legyen...-
*Lassan kigombolom és lehúzom a zavaró anyagot. És már csak egy Boxer állja utam.*
-de tudod mit?! Miért csak én vetkőzzek? Hideg van ám...-
*Morog mire mosolyogva én is vetkőzni kezdek. És alsóban támaszkodok felé merevedésem bejáratához dörzsölve*
-Mhh... Ez..naagy..-
*Néz fel rám az Olasz.*
-nem kell aggódnod...-
*Majd nyakát csókolgatom és apró foltokat is hagyok rajta*
-hehh..-
*Majd tincsével kezdek játszani*
-Ahm..Spainh..neh...-
*Nyüszít fel*
-rendben-rendben..-
*Majd lehúzom alsóját *
-heh.. édes..-
-Ne bámuld már!!-
*Majd én is lehúzom alsóm mire szeme megakad rajtam*
- E..eez.. -
-jó mi?..-
*Elfordítja vörös fejét*
-nem teszek kárt benned! Nézzd csak..-
*Helyezem magam bejáratához, és lassan elkezdem magam betolni*
-Szűkh...-
*Sóhajtok fel. A kis Olasz kissé könnyezik, de arcán látszik az élvezet*
- V..Vamos..-
*Motyogja mire kissé elvigyorodok de folytatom. Lassan hatolok egyre beljebb a szűk nyílásban.
Őrjítő.

Főleg az alattam lévő halk nyögései.~*
-Ngh... Ahm..Spainh..-
*Nyögi*
-Hívj... a nevemen.-
*Jelentem ki mire egy erősebbet lökök rajta*
-Kyah~ Ahh...ahntónióhh..ngh...Ferh..nandhNyaah!~
*Visít, mikor eltalálom gyengepontját. Így tovább lököm azt a pontot. Még így is érzem hogy, bellül forró és lüktet. El fogok menni*
-Kyaah!! Méégh! Méégh!!-
*Visít, majd megremeg, ahogy melleivel játszok. Közben tincsét néha-néha megnyalom*
-Élvezed?-
-Jaaaah!~ elhh..nem.bííromh.. el..ngh-

*Nyüszög. Ekkor gyors tempóm alább hagy és idegörlően lassan mozgok benne, mégis lökéseim erősek. Pontját bökve mozgok ahogy nyálát csurgatva nyüszög és könyörög had mehessen végre el.
Majd hirtelen tövig hatolva bököm pontját mite mindketten elélvezünk. Így lihegve dőlünk ki.*
-H..Ti amo...-
*Fekszik mellkasomra*
-Emlékszem.. mondtad..hogy utálod a neved. Lovino.. engem ez inkább a szerelemre emlékeztet.....Lovi~

Hyy!
Idk! Úgy érzem szükségem van arra hogy, ilyet írjak!
Helyesírást elnézni..mert béna vagyok!
Remélem tetszik!
És ha akartok valamilyen shipet azt írjátok meg!
Puszzancs!