Red: A kurvák színe

1 Fejezet.

Borongós nap volt. A fekete felhők nem engedték a napsugarakat a földre. A zuhogó eső pedig, minket nem engedett az utcára. Bár nem, mintha számított volna az idő. Mivel nem voltak barátaim, így az idő minősége semmit nem tett hozzá szociális életemhez.
Éppen valami gagyi játékkal játszottam, mikor reklámként felugrott egy Redchat nevezetű oldal. Nem léptem vissza. Egészen magával ragadott a pár képsor, amit láttam róla. Nem hezitáltam sokat, hogy körültekintőbben bele nézzek. Rá kanttintottam. Egész huncut egy oldal.
Pár kattintás után rájöttem, hogy mi is ez a Redchat. Tizen-, avagy huszonéves lányok meztelen képei mögött rejtett profilok. Amiket a férfiak nyálcsorgatva nézegetnek. Ha megtetszik egy lány, a profiljára lépve megkapjuk, hogy mit csinál, mennyiért. Lényegében strici nélküli kurválkodás megy az oldalon. A lányok szépek, és valami egyedi név képviseli őket. A férfiak pedig anonim profilból veszik a lányokat meg, akiket csak a találkozáskor látunk. Nem tizen-, avagy huszonéves férfiakról beszélünk. Családapákról, üzletemberekről, politikusokról. Akiknek van pénze dögivel. Egyszerűen megkívántam. Megkívántam a rejtélyt, amit az oldal titkol, a pasik apró zamatát és megkívántam, hogy megkívánjanak. Így hát regisztráltam. Feketeözvegy néven jelentkeztem be. A pasik valamiért szeretik az összetört szívű lányokat, akiket megvígasztalhatnak. Ezzel is növelve a dominanciájukat. Fél óra sem telt el, de már több, mint hatvan megtekintés volt a profilomon, az estére pedig már nyolc kuncsaftom. Nem volt más dolgom. Készülődni kezdtem. Elmentem letusolni, és rendbe tettem magam. Épp a fürdőből léptem ki, amikor először láttam meg Cherylt. Az ablakban ült, és kifelé bámult. Hosszú göndör, szőke haja van. Tengerkék szemei, és apró mosolyától összecsuklik az ember térde. Teste tökéletes homokóra alakot vet magával. Lassan fordult felém. Tekintete teljesen a retinámba égett. Apró mosolyától pedig érzések százai kezdtek el kavarogni bennem. Olyan erősen szorítottam meg mellemnél a törülközőt, hogy félig a bőrömbe kaptam.
-Ne aggódj! Nem bántalak -mosolygott felém fordulva. Hangja selymes, mint a bársony, és édes, mint a méz, de nem ragad...