Kiközösítve [DO'B & SM]

˙sieben˙

Daenerys szemszöge

DE. 10:00

Tegnap Sophie miután elment az udvarlójával nem adott jelet nekem, hiába próbáltam neki írni, nem válaszolt, próbáltam hívni, de ki volt kapcsolva. Így...hagytam,majd lenyugszik. Éppen a 3. órán ültem amikor megrezdült a telefonom

Ismeretlen

Szia

Me

Mit akarsz? órán vagyok.

Pötyögtem le gyorsan majd el is tettem azonban újra megrezdült a telefonom.

Ismeretlen

Igen tudom , csak kérdezni akartam valamit...

Me

Még pedig?

Ismeretlen

Hogy a mai találkánk akkor még áll?

Me

Hogy..hogy MI?!

Shawn te vagy az?!

Ismeretlen

Lehet, de nem biztos

Me

Na ne szórakozz velem!

Te írogattál egész végig?!

Ismeretlen

Hmm meglehet

Ha csak el nem lopta valaki a telefonomat

Me

Elmész te a....tudod hova! Itt írogatsz nekem én meg halálra voltam rémülve

Mondd te normális vagy?

Ismeretlen

Igen tudtommal...most mennem kell délután találkozunk

Me

Ezek után lesheted, biztos hogy nem

Ismeretlen

Ne merj ellenszegülni nekem Daenerys mert rossz vége lesz

Me

Hajah mi lesz megversz? XD

Erre az üzenetemre már nem válaszolt, így elteltettem a telefonomat és óra végéig kezembe sem vettem. Szünetben össze futottam Sophie-val aki úgy lihegett mintha vagy hat maratont futott volna le.

-Szia S' .-mosolyogtam édesen barátnőmre, mire ő szorosan megölelt.

-Szia D' úgy hiányoztál.-szorított még jobban magához ami miatt, nekem kezdet elfogyni a levegőm így krahácsolva próbáltam eltolni magamtól a hirtelen szeretetre szoruló lányt.

-Te is nekem, de baj van?-

-Nem nincs csak annyiraa szeeretleek.-

-Öhm én is Sophie?-

-Gyere veszek neked valamit a büfében.-kezdett el húzni engem mire én nevetve ráztam a fejem és hagytam hogy kedves barátnőm kiélje magát.

DU. 15:00

Mit is művelek? Miért várok rá? Hajh tudtam hogy nem jó ötlet Sophie-ra hallgatni!

-Eljöttél.-szólalt meg a hátam mögül egy túlságosan is ismerős hang.

-Nem volt más választásom.-fordultam felé, mire Shawn -is- szoros ölelésbe fogott, mire én esetlenül visszaöleltem, a pillangóim pedig felébredtek és vadul csapkodtak a hasamban.-Mi van ma öleld meg Daenerys-t nap?-nevettem el magam rekedtes hangomon.

-Ezek szerint.-tolt el magától és rám mosolygott.-Gyere sétáljunk.-kulcsolta össze a kezünket és sétálni kezdett.

-Okés.-szorítottam meg egy kicsit a kezét, majd az ő tempójában sétálni kezdtünk.

-És nem félsz?-szólaltam meg amikor már egy ideje sétálhattunk.

-Mitől kéne félnem?-próbált komolyan rám nézni,de a szeme elárulta őt. Valójában nevet....rajtam.

-Hát....attól hogy tudood.-néztem a földet.-Lefotóznak téged velem vagy hasonlók.-

-És akkor mi van?-szorította most ő meg a kezemet, mire felkaptam a fejem és a szemébe néztem-Nem érdekel már...ha meglátnak, meglátnak...és amúgy is nézd.-mutatott az út másik felére, az összekulcsolt kezünkkel.-Ott van a testőröm szóval semmi baj nem történhet.-

-O.oké.-bólintottam és próbáltam a bennem lakozó fangirl-t elnyomni, mindemellett a pirult arcomat is takarni. Ha ezt anya tudná....