17.rész

127 9 0
                                    

Az ünnepek gyorsan elteltek és már az új évbe is átléptünk. Yougyeom jóvoltából az új évet nála ünnepelhettük meg és Jimin is velünk tartott, aminek én kifejezetten örültem, mert nem egyedül kellet öt részeg pasira vigyáznom. Mark és Youngjae ittak, csak mértékkel, ők a berendezésért feleltek, de így is összehoztuk a törött seprűnyelet.
A munka az év elején nem volt olyan veszedelmes, mint az ünnepek előtt, így nem is siettem, mint akkor. Az egyik könyvet olvastam, mikor a telefonom megszólalt és gyorsan felvettem, mielőtt a szégyen megölt volna. Csak most vettem észre, hogy átállították a csengőhangom egy nyivákolós számra.
- Igen? - vettem fel a készüléket és a fülemhez szorítottam a vállam segítségével.
- Boldog születésnapot Fuyuko! - kiabált bele anya és apa, csak egy kicsi kellet, hogy megsüketüljek.
- Köszönöm szépen. - mondtam, de már rákezdtek a dalra. A kezemből letettem a dolgokat és eltartottam a fülemtől a telefont, mert egy dudát is hallottam.
- Hogy van a mi kislányunk? - kérdezi anya az éneklés után.
- Jól. - feleltem szükszavúan. - Azt tudjátok, hogy dolgozom?
- Azt hittük, hogy kiveszel egy szabadnapot mára. - mondja apa, mire megforgatom szemeimet.
- A szülinapom nem ok arra, hogy kivegyek egy szabadnapot. - fogom fejem.
- Megértettük. - mondták egyszerre és gondolom most szalutálnak.
- Este beszélünk. - mondom, majd elköszönök tőlük és lerakom a telefont, a biztonság esetére le is halkítom.
A munka végeztével Ah Ra elrángat teázni és beszélgetni kezdünk. Furcsa a viselkedése, mert mikor valamerre akar menni a munkahelyünkön bejelenti és úgy megyünk.
- Nekem mennem kell. - nézek rá az órámra, amit Jaebum-tól kaptam. - Vacsit is kell csináljak.
- Elkísérlek egy darabig. - állt fel az asztaltól, még jó, hogy fizettünk.
Ah Ra bekísért a kis üzletbe, ahol vásárolni szoktam, míg én a kosarat jól megraktam élelmiszerrel, addig ő alig vett pár dolgot. A kasszánál kifizettem mindent és szerencsére Ah Ra segített hazacipelni a dolgokat.
A bejárati ajtót kinyítottam és előre engedtem őt, becsuktam magam után, levettük a felesleges ruházatot, majd felkapcsolva a villanyt a konyhába mentünk. Ah Ra elment a mosdóba, addig én nekikezdtem az élelmiszerek elpakolásának.
- Fuyuko! - hallom meg nevem Ah Ra szájából. - Hol találom meg a távkapcsolót?
- Az asztalon kell legyen. - kiabáltam vissza.
- Nincs itt. - hallom meg újra hangját.
- Egy perc és megyek. - mondom, majd elraktam a szatyorban lévő maradék élelmiszert. A nappali felé vettem az irányt, de amikor beléptem a helységbe azonnal ledermedtem.
- Boldog szülinapot! - kiabálta mindenki. Jelen volt Mark, a hat fiú, Jimin, Ah Ra és a barátja.
- Honnan? - nyögtem ki ezt az egy szót Mark-ra nézve.
- A szüleid mondták. - válaszolta mosolyogva, majd felém sétált és megcsókolt. A csók után ők is elénekelték a szülinapi dalt és valahonnan elővarázsolták a tortát, amin a számok a koromat mutatták, huszonnégy lettem. Elfújtam a gyertyákat és felvágtuk az édességet, amit mindenki jóízűen falatozgatott.
Mivel a szülinapom hétköznapra esett senki nem maradt sokáig a másnapi munka miatt, kivéve Mark-ot, aki nálam alszik. A mosogatást elvállalta ő, így csak magamra fordítottam egy kis időt a fürdőben a kádban. Félig tele engedtem vizzel és hozzáadtam habot is, beleültem a kellemesen meleg vizbe és kényelmesen hátradöltem a kádban. Halk kopogtatást hallottam az ajtó felől, amin Mark lépett be egy igen után.
- Beszállhatok? - kérdezi felvont szemöldökkel.
- Gyere. - mondtam és egy kicsit összehúztam magam, hogy ő is beférhessen. Lekapkodta magáról a ruhákat és beült mögém, a vizszint megemelkedett, de ez egy cseppet sem  zavart. Hátradöltem melkhasának, ő pedig hasamnál ölelt magához.
- Fuyu - szólított meg, hangja zajt keltett a csendes fürdőben. - nagyon szeretlek.
- Én is szeretlek. - mondtam pár másodperc elteltével, mivel meglepett vallomása.

Reggel Mark telefonjának csengőhangjára keltem, ami iszonyatos hangerőn csörömpölt. Átnyúltam az ébredező barátom felett és kinyomtam az ébresztő borzalmas hangját, Mark az oldalamra vezette kezeit és magára húzott. Egy halk sikolyt megengedtem magamnak, majd elnevettem magam, amint belefújt nyakhajlatomba.
- Jó reggelt! - köszöntöttem egy csókkal.
- Neked is. - mosolygott, miután elváltunk egymástól. - Ébrednék így minden reggel.
- Én is, de az már tényleg túl gyors lenne. - gondolkodtam el.
- Igazad van. - sóhajt és fennébb ül velem együtt.
- Te nem kéne készülödj? - húzom fel egyik szemöldököm.
- Nem, kiakarom élvezni, hogy reggel melletted vagyok. - feleli, mire kérdőn nézek rá. - Hoztam váltásruhát.
- Akkor miért keltünk korán? - nézek rá "tudtam volna még aludni" tekintettel.
- Mert az ablakodból fogjuk nézni a napfelkeltét. - adta meg a választ és ahogy voltunk kicipelt a nappali ablakáig. A sötétítőt elhúzta, a kinti világot még sötétség borította a téli időjárás miatt.
- Kávét? - kérdeztem Mark-ot, aki egy bólintással jelezte, hogy kér. A konyhában megcsináltam a kért italt és magamnak is csináltam forrócsokit. A meleg bögrékkel tértem vissza a nappaliba, Mark egy kisebb fészket csinálta az ablak elé párnákból és takarókból. Mosolyogva ültem le és amint lehuppant mellém átnyújtottam a kávét. Mielőtt elvette volna ránkterített egy másik plédet és úgy ültünk a fészekben.
A nap lassan felkelt fényt hozva a mai napnak, beragyogva az emberek szívét. Körülötte az ég naracs, sárga és piros színek keverékében bújt elő és külön hangulata volt, hogy a felhőkarcolók között előbújt néhány sugár. Amint az ember alkotta épületek főlé ért telefonom hangja ütötte meg fülem. Nem hittem volna, hogy a napfelkelte után szoktam kelni.
- Gyönyörű. - suttogtam ezt az egy szót.
- Akárcsak te. - tette hozzá Mark. Felé kaptam fejem, a nap sugarai melengették arcát és rám szentelte figyelmét. Egy csókkal pecsételtük meg a csodás reggelt és kezdődhetett a készülődés.
Az ajtó bezárása után Mark-kal az oldalamon indultunk el a munkába és az egyik sarkon elváltunk egymástól.
Máris hiányzott, pedig alig egy perce váltunk el egymástól.
Ah Ra-val utközben összefutottam és a tegnapi buliról beszélgettünk, míg be nem értünk.
A munka kezdetét vette és újra egy másik világba csöppentem, más börébe bújva.

You Are (Mark fanfiction)Where stories live. Discover now