Medicopter 117 - A fiatal reménység

24. Fejezet

A délutáni műszakra a B csapat volt beosztva. Gina már réges régen a társalgóban volt, amire kollégái megérkeztek.
-Halihó Gina! Sugárzol a boldogságtól! - mosolygott a szanitéc.
-Hagyd már! Luis-sal vacsorázott. Nem véletlen a boldogság.
-De jól informált vagy! - emelte fel fejét a pilótanő. - Honnan tudod?
-Csicseregték a madarak.
-Max! - nevetett Aigner kisasszony.
-És mi volt? - tette fel kérdését Florian.
-Ez már magánügy. Hagyd békén! - nézett Thaler doktornő a szanitécére.
-Jól van! Megyek átöltözni. - emelte fel kezeit a férfi.
Lenz szanitéc távozásával Karin leült barátnője mellé.
-Mesélj! Mi volt? - nevetett az orvosnő.
-Csak furdalja az oldalad? Te mondtad, hogy magánügy. - csatlakozott a nevetéshez a pilótahölgy.
-Elvégre barátnők vagyunk. Vagy nem?
-De!

Mielőtt Aigner pilóta mondhatott volna valamit egy rég nem látott arc jelent meg.
-Biggi! - ölelte át régi kolléganőjét Karin.
-Olyan jó titeket újra látni!
-Jöhetnél erre sűrűbben is!
-Tudom, de mostanában sok minden történt.
-Mégpedig? - érdeklődött Gina.
-Végérvényesen összejöttünk Thomas-sal. - mosolyodott el Schwerin kisasszony.
-Nagyon örülünk neki! Gratulálok! - ölelte meg ismét Karin Biggi-t.
-Köszönjük!
-De álljunk csak meg! Thomas ezt miért nem mondta? - állt fel Gina.
Ekkor meghallották a leszálló helikoptert és megszólalt a diszpécser.
-Központ a Medicopter 117-nek. A városi állatkertben egy fiatal fiú felmászott egy fára. Megadjam a GPS koordinátákat?
-Értettem Központ! Máris indulunk! A koordinátákra nincs szükség. - reagált Gina a hívásra.
Mielőtt a pilótahölgy elindulhatott volna ránézett elődjére.
-Vezetsz?
-Szabad?
-Ha nem lenne nem kérdeztem volna meg. - kacsintott Aigner pilótahölgy.
Pillanatokkal később már helyet cseréltek az A csapattal. Biggi a pilótaszékben foglalt helyet Gina pedig a másodpilóta helyén ült. Karin hátul volt. Amint a fordulatszám elérte a 100%-ot Florian is megérkezett az öltözőből.
-Medicopter 117 a Müncheni Toronynak. Berepülési engedélyt kérek a helyi légtérbe. - húzta fel Schwerin pilóta az emelőkart.
-Itt a Müncheni Torony. Az engedélyt megadom Medicopter 117. Vigyázzanak, erős a keleti szél. Vége!
-Köszönöm az információt Torony. Medicopter 117 vége!
Kis idő elteltével Karin Biggire nézett.
-Milyen újra fent?
-Csodálatos!
-Medicopter 117, itt a Központ!
-Itt Medicopter 117, hallgatom!
-A korlátozott útviszonyok miatt a tűzoltók csak 1 óra múlva érnek oda. Az önök feladata lesz a fiú megmentése.
-Értettem Központ! A helyszínen vagyunk körülbelül egy perc múlva.
Egy perces út után meglátták az állatkertet. A helikopter láttán a tömeg a fára mutatott.
-Milyen segítőkészek! - jegyezte meg Gina.
-Engedjetek le!
-Túl terebélyes a fa és nagy a szél. - mondta Biggi.
-Azért megpróbálom.
-Sok szerencsét!
Lenz szanitéc felvette a mentőhevedert és leereszkedett a fához.
-Van egy kisebb lyuk a fán. Ott letudok ereszkedni.
-Én innen nem látom! Navigálj Florian!
-Három métert előre és egyet jobbra Biggi.
-Rendben!
Másodpercekkel később a szanitéc már a fa ágai között volt.
-Itt a fiú! Látszólag semmi baja.
-Azért vizsgáld meg! - adta ki az utasítást az orvosnő.
-Szia! Florian vagyok. Megsérültél?
-Nem, csak tériszonyos vagyok és félek lemenni.
-Most felhúznak minket a helikopterbe és leteszünk.
-Az nagyon jó lenne!
-Húzhattok lányok!
-Rendben! - kezdte meg a kötél visszahúzását az orvosnő.
Ez azonban nem tartott sokáig.
-Mi volt ez? - kérdezte Biggi.
-Beakadt a kötél.
-Florian! Csinálj valamit gyorsan! - szólalt meg Gina, miközben Schwerin pilóta a kötél lepattintójához nyúlt.
-Erősödik a szél. - nézett Biggi Aigner pilótára.
-Megoldom! Nem kell félnetek.
Hamarosan meg is oldódott a probléma, akadálymentesen landoltak az állatkert területén.
Miután Karin is megvizsgálta a fiút elengedte.
-Nem lesz semmi gond. Még egy horzsolás sincs rajta.
Ekkor az ég dörögni kezdett.
-Nem akarok ünneprontó lenne, de mennünk kellene. - jegyezte meg Biggi.
Percekkel később a hangár előtt landoltak szakadó esőben.
A lányok bebújtak Florian kabátja alá és úgy mentek be négyen.
-Jó hírem van a számukra! - állt meg Höppler előttük.
-Fizetésemelés? - érdeklődött Florian.
-Annál jobb. A viharra való tekintettel törölték a műszakot.
-Akkor mehetünk haza. - indult el Lenz szanitéc.
-Aigner kisasszony! Ezt a levelet ma kaptunk. Önnek van címezve.
-Köszönöm szépen!
A levél átvétele után Gina leült a forgószékbe és kibontotta.
"Kedves Gina! Ez egyik távoli rokonod vagyok. A minap láttalak Luis-sal. Úgy vettem észre elég jóban vagytok. Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnom, de rokonok vagytok. Így semmiféle kapcsolat nem lehet közöttetek. Puszillak!"
Harmadszori elolvasás után a pilóta letette a levelet.
-Történt valami? - tette fel kérdését Biggi.
-Remélem valami rossz vicc! - adta oda a levelet.
Alapos elolvasás után az idősebbik pilóta alig jutott szóhoz.
-Nem is tudom mit mondjak.
-Elmegyek Luis-hoz. Csináltatnunk kell egy rokonsági tesztet.
-Ismerek egy jó orvos! Ha kell megadom az elérhetőségét.
-Köszi, az jó lenne!
-Most éppen nincs nálam, de email-en átküldöm.
-Köszönöm szépen! De ha megbocsájtasz most rohanok!

Negyed órás út után Gina a Bauer ház előtt állt meg. Az ajtóhoz sietett és becsengetett.
-Szia Gina! Gyere be! Valami baj van?
-Szia! Az nem kifejezés.
-Mi a gond?
-Odaadom ezt a levelet, de ülj le mielőtt elolvasod.
Luis csak nézett, majd úgy tett.
-Ez nem lehet igaz! - fogta meg a fejét. -Valaki csak megviccel minket.
-Biggi ismer egy orvost. El kell mennünk hozzá.
-Igen, csináltatnunk kell egy tesztet.
-Annyira félek, hogy ez igaz.
-Nyugi, nem lesz semmi gond. - ölelte át Bauer nyomozó a pilótát.

Másnap reggel 8-kor a Biggi által megadott orvosi rendelő várótermében ültek. A fiatalok a 8-as sorszámot kapták. Éppen leültek, amikor pont az ő számuk következett.
-Jó napot! Herz vagyok! Miben segíthetek? - üdvözölte őket az orvos.
-Egy rokonsági tesztet szeretnénk csináltatni.
-Semmi akadálya! Adjanak egy-egy hajmintát és két héten belül kipostázzuk az eredményt.
-Olyan soká? - rázta a fejét Luis. -Mindegy, jobb, mint a semmi.
-Mindent megteszek, hogy hamarabb megkapják.
-Köszönjük doktor úr!

Az épület elhagyása után az idő csigalassúsággal telt. A negyedik nap reggelén Gina a csengő hangjára kelt fel. A pilótahölgy felkelt és az ajtóhoz sietett.
-Itt az eredmény. - tartotta kezében a rendőr a papírt.
-Gyere be!
Hosszas percek után még nem nyitották ki a borítékot.
-Nem kellene már? - kérdezte Gina.
-Dehogy nem. - nyitotta ki a borítékot.
A papír közepén volt feltüntetve az eredmény.
"Rokoni kapcsolat 99,99%-ban feltételezhető."
-Édes Istenem!
Luis Gina-ra nézett majd megszólalt.
-Annyira sajnálom!
-Én is! - ölelte át a pilóta a nyomozót.
-De legalább nekem van a legszebb rokonom a világon. - mosolygott Luis.
-Ez azért nem igaz!
-Dehogy nem!
-Nézzük a jó oldalát! Sokkal erősebb kapcsolat van köztünk az érzelminél.
-Ebben teljesen igazad van! Rokon! - ölelte meg Bauer nyomozó Gina-t.