Medicopter 117 - A fiatal reménység

15. Fejezet

Egy kislány kilépett az iskolája ajtaján. Éppen kiért az utcára, amikor két férfi az útját állta.
-Sabine! Velünk kell jönnöd!
-Anya azt tanította, hogy ne menjek el idegenekkel.
-De mi nem vagyunk idegenek. Anyukád küldött érted, mert ő nem ér rá.
-Akkor sem! Anya ilyet nem csinálna. - kerülte ki a lány a férfiakat.
Gregor csak az eget bámulta, majd társára nézett.
-Elegem van! Kapd el!
Cliff gyorsan megfordult, felvette a lányt. Autójukhoz sétáltak és betették a lányt a csomagtartóba. Sabine elkezdett kiabálni, ordibálni, ezért gyorsan beültek az járműbe és elhajtottak.

Percekkel később megérkezett a lány anyukája és várni kezdte a lányt. Fél órán keresztül várakozott, majd bement az igazgatói irodába.
-Miben segíthetek? - szólalt meg az igazgató.
-A lányomat, Sabine Weiß-t keresem.
-Sajnálom, de ebben nem tudok segíteni.
-Fél kettőkor mindig ott van a főkapunál.
-Na jó! Megnézhetjük a biztonsági kamera felvételét, de én többet nem tudok segíteni. - kapcsolta be a biztonsági kamera videóját.
Kikeresték 13:28 percet. A felvételen végignézték, ahogy a két alak elrabolta Sabine-t.
-Kislányom! - kezdett el sírni az anya.
-Nyugodjon meg! - vette magához Huber igazgató a telefonját.

A támaszponton elérkezett a műszakváltás ideje. Már csak Mark-ra vártak.
-Nem úgy volt, hogy ma már dolgozik? - érdeklődött Thaler doktornő.
-De! Biztosan mindjárt itt lesz! - jegyezte meg Peter.
Ezután sokat nem kellett várniuk, mert belépett az ajtón Harland doktor.
-Megjöttem! - bólintott az orvos.
-Milyen volt a lazítás? - tette fel kérdését Thomas.
-Úgy döntöttem, hogy. - kezdte el Harland doktor, de a diszpécser közbeszólt.
-Központ a Medicopter 117-nek. A traunstein-i általános iskolában egy anyának elrabolták a gyerekét. A nő ettől sokkot kapok. Megadjam a GPS koordinátákat?
-Azonnal indulunk Központ és nincs szükség a koordinátákra. - válaszolt Wächter pilóta.
Az A csapat kiment a helikopterhez. Amint a fordulatszám elérte a 100%-ot a levegőbe emelkedtek.
-Medicopter 117 a Müncheni Toronynak. Bevetésünk van. Engedélyt kérek a helyi légtér használatára!
-Az engedélyt megadom Medicopter 117. Sikeres bevetést!
Két perces repülés után landoltak az iskola focipályáján. A nő a szurkolópadon ült az igazgató és pár rendőr társaságában.
-Jó napot! Harland doktor vagyok. Ért engem?
-Igen! - bólintott a hölgy. -Elrabolták az egyetlen gyermekemet.
-Beadok magának egy nyugtatót. Rendben?
-Nekem a kislányomra van szükségem.
-Tudom, de ez segíteni fog!
Sabine anyja nehezen rábólintott a nyugtatóra, majd az orvos beadta neki.
-Szükség van a hordágyra? - kérdezte Thomas az adóvevőn keresztül.
-Nincs! Jöhetsz nyugodtan! - reagált Peter.
A nő lenyugodása után a rendőrparancsnok megkezdte a kihallgatást.
-Ismeri a felvételen látott férfiakat?
-Sosem láttam őket. - rázta a fejét Weiß asszony.
A rendőr éppen tette fel volna a következő kérdést, amikor megszólalt a hölgy telefonja.
-Halló! Tessék?!
-Elraboltuk a lányát, 1.000.000€ követelek készpénzben érte.
-Nekem nincs annyi pénzem!
-Pedig jobb ha lesz! Pontosan fél óra múlva találkozunk a Chiem tavi erőműnél! - mondta a pasas és letette a telefont.
-1.000.000€-t követel fél órán belül. Csak egy egyszerű ápolónő vagyok. Fogalmam sincs honnan gyűjtök össze annyi pénzt.
-Még jó, hogy gondoltam erre! - bólintott a rendőrparancsnok és hoztak egy táska pénzt.
A nő leült elé és kinyitotta.
-Ez rengeteg pénz.
-Csak hamisítvány. - tisztázta a helyzetet a rendőr. -Ilyen esetekre tartom fent.
-Köszönöm! - nézett Weiß asszony a nyomozóra. -Most indulnom kell!
-Önnel megyünk! - szólalt meg Harland doktor.
-Pontosan! Az ilyenektől bármi kitelik. - mondta Thomas.
-Jöjjön! Megyünk a helikopterrel!
A három mentős és a nő helyet foglaltak a helikopterben. Amint a fordulatszám elérte a 100%-ot elindultak.

Az erőműtől nem messze volt egy kis viskó.
-10 perc van az átadásig. Ideje mennünk! - állt fel Gregor.
-Én ezt nem csinálom tovább!
-Mi az, hogy nem?
-Szegény lány, sem az anyja nem tehet róla, hogy kiakarunk menni Amerikába.
-És? Honnan  szerzel rá pénzt? Arra főleg, hogy átműttesd magad?
-Már sehogy. - ment ki az ajtón Cliff.
-Jó, mert én is így gondoltam. Amúgy sem kaptál volna a pénzből. - nevetett a pasas és hidegvérrel lelőtte társát.
A kislány csak sírt.
-Gyere! - húzta a hajánál fogva.

Percekkel később már az erőműnél álltak és csengett a telefon.
-Másfél percen megérkezek egy helikopterrel. Jól van a lányom?
-Anyu! Segíts!
-Hallja? Semmi baja!
-Úgy is maradjon!

Egy perc múlva meg is érkezett a helikopter. A kislány addigra viszont sehol sem volt. Gregor felhívta az asszonyt és úgy kommunikáltak.
-Hol a lányom?
-Amint ideadja a pénzt megtudja!
A nő nem tehetett semmit ledobta a bőröndöt a férfinak.
-Köszönöm! - intett a férfi.
-A lányom? - tette fel kérdését az asszony, de már nem kapott válaszolt, mert Gregor földhöz vágta a telefont.
-Ebből elég! - szólalt meg Thomas és megtámadta a helikopterrel a pasast. Amint leugrásra alkalmas magasságon voltak Harland doktor leugrott és a férfi felé haladt. A pilóta már a földre kényszerítette Gregort, de az még célzott egy utolsót és Harland doktor mellkasát találta el.
-Elegem van! - idegeskedett Berger szanitéc és a pasasra ugrott. -Hol a lány?
-A csomagtartóban!
-Köszönöm! - mondta a szanitéc és egy jobbos segítségével ártalmatlanította a férfit.
Weiß asszony a kocsihoz sietett, a szanitéc pedig kollégájához.
-Mark! Hallod, amint mondok?
-Igen! - ült fel a mentőorvos.
-De! - csodálkozott Berger szanitéc.
-Hiszen majdnem a szívednél talált el és semmi bajod. - mosolygott Thomas.
Az orvos lehúzta pulóverét és kivette apja fém igazolványtartóját.
-Ez mentett meg! - bólogatott a férfi. -Még jó, hogy apámtól megkaptam ajándékba!
-Te fene orvos! - kezdtek el nevetni.

Két nap múlva Harland doktor bőröndökkel állt a parkolóban.
-Rájöttem, hogy nagyon fontos a családi vállalkozás. Nem szakíthatom meg. Ezért döntöttem, hogy elmegyek. Ráadásul érdekel is. - mosolygott a mentőorvos.
-Azért ne felejts el minket! - adott Karin egy tablót, akin mindenki rajta volt.
-Köszönöm nektek!
-Remélem megtalálod a boldogságot! - bólintott Aigner pilóta.
-Én is remélem, hogy te!
-Nagyon sajnálom, hogy elmész!
-Fogok még látogatóba jönni! - mondta az orvos, majd betette táskáit autójába és elhajtott.
Már mindannyian bent voltak, kivéve Gina. Ő még percekig kint állt. Mielőtt bement volna egy könnycseppet törölt le az arcáról.