Rocketman - Egy őszínte vallomás

232 5 10
                                    

A tavalyi év során futott a mozikba a legendás együttes a Queen életrajzi filmje, a Bohém Rapszódia ami az év egyik nagy durranása lett valamint több Oscar díj nyertese. És bár a két film csak a műfajban kapcsolódik az őszíntésegüket vetném csak össze.
A Bohém Rapszódia legnagyobb kritikáit a főszereplő Freddy és az együttes életének EXTRA lite-os bemutatása miatt kapta. Konkrétan hazudtak bizonyos ponton és az igazságot is csak szűrőkön át mutatták be. Ezzel szemben a Rocketman, Elton saját útmutatásával készült és egy érzelmes, vallomást nyújt, ami bár kicsit túloz is magával szemben, a film zárása mégis egy igazán megható és szívszorító vallomás Eltontól magának, a családjának, a barátainak, a volt feleségének és a nézőknek.

"I want love, but it's impossible

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

"I want love, but it's impossible. A man like me, so irresponsible"

A film nyitásától a végéig kísérő Goodbye Yellow Brick Road dallama szinte hidegrázós azonak akik szeretik Elton számait. A hangulatos intró után tapasztaljuk meg a film felépítését ami Elton Hercules John(Taron Egerton hihetetlen játéka Oscar esélyes) elvonója és az ott tett vallomásai. Az elején még egy dühös, tagadó, menekülő személy, aki nem ismeri be a saját hibáit. A gyermekkorával kezdi a mesét, ahol megtudjuk, hogy tulajdon apja sosem szerette őt, anyja pedig őt tartja hibásnak a hideg családi fészekért. Egyedül nagymamája van mellette és támogatja őt. Mind zenei érdeklődésében, mind a családját meggyötrő események során. És itt emelném ki, hogy aki zenés filmet vár mint a Bohém Rapszódia az elég nagyot fog nézni már a nyitásban. Ugyanis ez a film egy klasszikus musical fantasy ami Elton elméjének legvadabb képzeleteit tárja elénk. Szóval akit zavarnának olyan jelenetek, ahol Elton maga válik rakétává, vagy mikor a gyermeki indulata egy hatalmas táncolós koncertben villanik meg az inkább kerülje a filmet.

"It's a little but funny,This feeling inside

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


"It's a little but funny,
This feeling inside.
I'm not one of those,
who can easily hide."

A film akkor indul be igazán, mikor Reginald és a Bluesology felkérést kap, hogy legyen háttér zenekar egy amerikai zenészeket felvonultató turnénak. A nagyobbakkal való zenélés alatt jön az ihlet, hogy Reginald Dwight nevet elhagyva, valami ütősebbre váltson. Így egy zenésztársának, Eltonnak a teljes ellenkezését figyelmen kívül hagyva megalkotta a művész nevét. A turné alatt bontakozik ki Reginald szexuális vonzalma az egyik háttér énekes iránt és az első meleg csókja is megtörténik. Valamint nem egy, az egész életét meghatározó tanácsot kap, a nagy sikerű zenészektől.
Így aztán egy stúdió meghallgatáson megszületik Elton John(bár a valóságban nem épp a Beatles inspirálta, hanem egy másik társa neve volt John) és kap egy köteg dalszöveget, amelyeket egy bizonyos Bernie Taupin(Jamie Bell) írt. Nem sokkal később a kapcsolatot is felvette a dalszövegíróval, akivel elég hamar megtalálták a közös hangot és egy életre szóló barátság vette kezdetét. De nem több. A film is elég hamar nyilvánvalóvá teszi, hogy bár a két zenész tökéletesen kiegészíti egymást és szinte a kezdetektől szoros kapcsolatot ápolnak, Bernie heteroszexualitása stabil és csak barátként szereti Eltont. Kettejük karrierjének dobbantója, mikor megírják az egyik legjobb számukat, a Your Songot. A stúdió felkarolja őket és hamarosan már a kor leghatározóbb klubjában, a Troubadour-ban léphetnek fel. Ahol az egyik legjobb és leghumorosabb sztárhisztit húzza elő Taron Egerton a stressztől. Majd fogja és lángba borítja a közönséget a zenéjével. A jelenlévő nagy zenészek és egy bizonyos John Reid(Richard Madden) is felfigyel a tehetségre. A karrierje tehát berobban.

Filmek és FilmezésWhere stories live. Discover now