A filmezés az egyik legkomplexebb és legsokoldalúbb művészeti ág, ami rengeteg témával szolgál. Valamint persze az elkészült produktumok elemzése is egy fontos részét képzi az ezzel való foglalkozásnak.
Fordítás Magyarról - Magyarra:
Film Kritikák é...
A zene olyan mennyiségű és szintű érzelmeket közvetít, már magában is, amire emberi szó szinte nem is létezik. Egy igazán erős filmzenei dallam, magával ragad és hosszú sorokat tudnánk kitölteni csupán azzal, hogy leírjuk milyen érzéseket és gondolatokat kelt bennünk. Ez pedig egy filmnél igazán fontos, hiszen képet és arcot egy világnak, aminek részesévé válunk. Legyen az akár szomorú, akár lélek emelő. Éreztesse a rettegést amit a karakterek éreznek, vagy árasszon el az az erő, amit az adott jelenet gerjeszt. Rántson át egy másik világba, hogy kilépve a teremből, a fejedben továbbra is a zene és a világ éljen, akár napokig.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Rengetegféle filmhez legalább ennyiféle filmzene készült. De csak nagyon keveseknek sikerült megütni azt a bizonyos szintet, hogy az ember megjegyezze és a fejében még az adott jelenet képei lebegjenek. Vegyük példának a Fel! vagy a Schindler listájának passzusait. Két teljesen különböző film, amit igazából csak a kiemelkedő minőségük és a felejthetetlenül szívet tépő zenéjük köt össze. Bárki aki látta a filmeket egyből érzi azt az érzelmi folyamatot amit a film okozott. Ellie halálát, vagy a rengeteg ember tragédiáját akár pár hang képes ismét felidézni bennünk és könnyet csalni a szemünkbe.
Sokan ezt csak a szomorúsággal kötik össze, pedig nem csupán a szomorú jelenetek tudnak igazán hatásosak lenni. Nem kell tragédia, hogy egy filmbetét és a hozzászövődő jelenet örökre megragadjon az ember fejében. Van hogy egy jelenet pusztán nyugalmával és folyásával kapcsolódik az ember lelkéhez. Az egyik legjobb példa erre a Harry Potter és Az Azkabani fogoly zenei betétjének, A Window to the Past című részlete és az ahhoz kapcsolódó jelenet, amikor Harry és Lupin nyugodt társalgást folytatnak Harry mumusáról és a dementoroktól való félelméről. A jelenetet nem szakítja meg akció. Nem fordul át vitába. Csak magában, nyugodtan és tisztán folyik. A kísérő furulyaszó pedig akárcsak Lupin egy kissé kopottas, fakó, ám könnyen megjegyezhető és néha csak úgy felbukik az emberben, váratlanul és megnyugtatóan.
Ugyanezen filmnél hozható még fel az a helyzet, mikor a mű tetőpontja, az érzelmi és cselekménybeli beteljesedése egy korábban már pedzegtetett zenei téma berobbanásával válik érzelmileg túlfütötté, katartikussá. Ugyanis mind az Azkabani Fogoly, mind a nemrégiben megjelent Rocketman egyetlen pillanatot épít fel a kezdéstől fogva, mind cselekményében, mind zenéjében. Az Azkabani Fogoly tetőpontja, Harry kiteljesedett patrónusának megidézése és a dementorok elkergetése. A film nagyon sokat épít a zenei felvezetésre, hiszen az ezt megelőző összes patrónus idézéskor ezt a dallamot hallottuk, csupán egyszerűbb, tompább hangon. Ennél a pillanatnál teljesedik be, robban ki a téma igazi ereje, ahogy a nagyzenekar egy szívmelengető, keserédes dallamot játszik, ami magával a varázslattal vált eggyé.
