𝒲𝒽𝑒𝓇𝑒 𝒟𝑜 𝐵𝓇𝑜𝓀𝑒𝓃 𝐻𝑒𝒶𝓇𝓉𝓈 𝒢𝑜 /𝐿𝑒𝓏á𝓇𝒶𝓉𝓁𝒶𝓃/

🔵 Nem akarom, hogy elmenj 🔵

Belebújik az arcomba. – Mert a barátnőd vagyok – emelgeti a szemöldökeit.

– Oké főnök – mosolygok. – Szerintem... meglesz, mert semmi tervünk nincs mára, és úgyis nálam alszik, szóval... – vonok vállat.

– Jujj, szupi! – tapsikol, mint egy rossz Barbi baba lány.

– De nem foglak beavatni.

A vigyora eltűnik, és legörbül a szája.

– Res, hisz már szexeltem vele, és azt elmeséltem, akkor ebben mit kéne? – kuncogok.

– De ez most más lesz, mert innentől egy párként fogtok dugniii – vigyorog.

– Ahj – forgatok szemet ismét. – Akkor is ugyanolyan jó lesz.

– És ugyanúgy elmeséled majd – fogja meg a vállamat.

– Mindet?

– Elég lesz a mai is. – Elnevetjük magunkat. 

– Befejezted mára? – támaszkodom meg az ajtófélfában, Dean szobájánál.

– Mindjárt kész vagyunk – jön az automatikus válasz, amit már legalább húsz perce hallgatok. Mi lenne ezekkel játékok nélkül...

– Cassyyy.. – mondom nyűgösen. 

– Jövök drágaságom, egy pillanat. EZ AZ! – pattan fel kiáltva. – Levertelek öcsi! – mutat rá Deanre. – Győztem! – vigyorog rám nézve büszkén.

– Fantasztikus, örülök, Dean, visszakaphatom végre a pasimat? – hadarom az egészet.

– Vidd a faszba, és vissza se hozd – dünnyög, mert utál veszíteni.

– Háhá! Majd legközelebb haver – pacsizik le vele Luke. – Na cső! – Végre átmegyünk az én szobámba. – Ügyes vagyok? – vigyorog még mindig.

Sóhajtok. – Hát persze, édesem. – Megcsókolom. Ő visszacsókol, és csókolózásba kezdünk. Elkezdem simogatni az oldalát.

– Ümm.. – néz rám, és közben megnyalja az ajkát. – Szerintem.. most már...

– Szerintem is. – Újra érzéki csókolózásba elegyedünk. Lassan levetkőztetem, majd ő is engem. Az ágyamhoz vezet, ledőlünk, és elkezdődik életem egyik legszebb estéje. 

☆ ...másfél hónappal később... ☆

A kapcsolatunk Lukeal hála égnek zökkenőmentes. Mostanra már megszokottá vált, hogy nem barátok vagyunk, hanem egy szerelmespár. És még mindig nagyon nagyon szeretem. Ahogy ő is engem.

A mai nap különleges. Richard bátyja ma veszi feleségül a szerelmét – akivel amúgy már elég sok éve együtt vannak, de eddig nem került sor esküvőre. Szerintem már épp itt az ideje.

Még sosem voltam esküvőn, amitől nagyon izgulok. Sőt, még attól is, mert Pete-el – Richard bátyjával – eddig csak egyszer-kétszer találkoztam. Sem a párját, sem a gyerekeiket nem ismerem. Annyit tudok, hogy egy nagyjából négy éves kislányuk, és egy felnőtt fiúk van. De ennyi. Szóval a vérnyomásom az egekben. Szerencsére Luke is ott lesz velem, ami megnyugtat.