F r i e n d Or E n e m y?

10.

-A te büntetésed pedig... - nézett rám Dumbledore, félhold alakú szemüvegéből komoran én pedig nyeltem egy nagyot. Innen már nincs visszaút...jöjjön aminek jönnie kell.
- Mivel Harry, neked a legfontosabbak a barátok azzal büntetlek,hogy nem találkozhatsz, nem beszélhetsz velük ameddig el nem gondolkozol az elmúlt napokon. Tehát külön órákra fogsz járni. Az ideiglenes helyedet pedig majd biztosítom.
Tessék? Különórák? Ez nem Dumbeldorra vall...ő nem lenne ilyen szigorú. Megértené. Igen...megértené.
Idegesen nézegettem magam elé amikor hirtelen megakadt valamin a szemem. Egy levél a mágiaügyi minisztériumból. Azonban Dumbeldore észrevette, hogy a levelet bámulom ezért óvatosan rátolt egy könyvet.
-Dumbledore Professzor...- néztem fel rá.
-Igen, Harry?
-Ez...ezt biztosan szeretné?- kérdeztem remegő hanggal.
-Így van fiam. - bólintott komoran, majd kitessékelt az ajtón. Draco száját befogva néztem rá, maradjon csendben. Hiszen tudtam, hogy azonnal elkezdene ordibálni.
-Hallgass! - suttogtam a furán bámuló Dracora majd az ajtóra helyezve a fülem hallgatóztam.
Dumbeldore egy férfival beszélt. Azt hiszem a minisztériumból jöhetett.
-  Na, hogy ment a fiúval? Belenyugodott?
- Igen bele. De én ezt még mindig nem tartom jó ötletnek.. Harryvel nincs baj.
-Dumbledore Professzor tudja jól maga is, hogy ennek nem lehet jó vége! Mr. Potter és Mr. Malfoy nem szövetkezhetnek értse meg! Draco apja Tudjuk ki oldalán áll, Harry pedig nyilvánvalóan a mi oldalunkon. Mr. Malfoy minden bizonnyal próbálná lebeszélni, hogy apját és társait hátráltassa, megállítsa! Na meg egyébként is, ez egyszerűen undorító!
-Vegyen vissza egy kicsit kérem! A szerelmet mindenki megérdemli...legyen az azonos nemű vagy ellenkező. De a többi dologra sajnos...rá kell bólintanom? Nem ismerem jól Mr. Malfoyt de biztos, hogy mindent bevetne az apja érdekébe. Tehát Harryt el kell különítenem egy időre?
-Így, ahogy mondja. Itt a minisztériumban jó helye lesz. - Dumbeldore kicsit megköszörülte a torkát.
-Nem ez nem lehetséges.Harrynek a Roxfortban kell tanulnia. Nem maradhat le, hiszen nagy szükségünk van rá és én nem tudok mindent megtanítani neki.
- Nem ez teljességgel lehetetlen! - kiabált mostmár a fèrfi.
-Nézze, Harry az én diákom és ez az én iskolám! Harry marad! Elég neki ha Mr. Malfoytól elszakítjuk! Nem tenne jót neki az elzárás! És tudja mit? Nem érdemli meg ezt az egészet! - felelte Dumbledore.
-Tegyen ahogy akarja! Én szóltam! - válaszolta gonoszan a férfi.
Lassan megfordultam majd mélyen a Draco szemébe néztem. Kék szeme csillogott a szomorúságtól.
-Harry... - felelte elcsukló hangon.
-Draco...ugyen nem akarsz megakadályozni semmiben? Tudod jól mi a végzetem. - néztem rá kérdőn.
-Tudom. De ő mégiscsak az apám. Nem hagyhatom hogy börtönbe kerüljön... - nézett rám idegesen. Kissé döbbenten meredtem rá majd megráztam a fejem.
- Nem tehetek mást...
-Harry ígérd meg, hogy nem lesz baja! -Nem igérek semmit...- nèztem rá szomorúan. Draco szeme megtelt könnyel majd hátat fordított és elviharzott. Mi történik itt....
Visszaballagtam a griffendél klubhelyiségébe majd leültem egy kanapéra a kandalló mellé és meredtem magam elé. Most biztos mindenki utál...mit tettem? Oké, Ron elárult de érthető...és én..én bántottam a legjobb barátom. Mit gondolhatnak rólam az emberek... talán Draco csak kiakart használni? Hogy megmeneküljön az apja? Ennyi megválaszolatlan kérdés... bocsánatot kell kérnem Rontól.
Felpattam a székből majd elindultam Ronhoz. Az ágyán fekve nézte a plafont.
-Hé...bejöhetek? - kérdeztem az ajtóba állva. Nem kaptam választ ezért beljebb mentem.
-Nézd..annyira sajnálom! Nem akartam.. csak a pillanat hevébe én..
-Állj le Harry!  Egyáltalán nem érdekel a magyarázatod! Tudod nem az a bajom, hogy meleg vagy. Legyél! Az a bajom, hogy egy senkihàzi Malfoyban vagy szerelmes! Undorító! És tudod mi fáj a legjobban? Én mindig itt voltam neked...én mindig megvédtelek ha kellett. Még Malfoytól is! És mit kapok? Egy nagy büdös pofont! Azért mert próbáltalak megvédeni Dracotól!
-Mégis miért? Nem tett semmi rosszat! - kiabáltam könnyes szemekkel.
-Ó, igazán? Akkor ezek? - majd ledobott pár levelet az ágyra.
-Ezt Malfoy levelezte az apjával! Olvasd csak el! Megtaláltuk a szobájába.
-Te kutakodtál?? - néztem rá dühösen.
-Hermione terve volt! - tette fel a kezét ártatlanul.
Idegesen felvettem egy levelet majd beleolvastam.
-Fiam,Draco
Hogy alakul a tervünk? Sikerült Pottert elbolondítani? Ha ez beválik akkor semmi félni valóm nincs hiszen nem akarna megbántani téged!
Szorít az időnk Draco! - Hihetetlenül meredtem a papírra majd elővettem egy másikat.
Minden a terv szerint alakul apám. Potter ráharapott a csalira.
A rövid sorokat olvasva, úgy éreztem , hogy megszüntem létezni. Minden érzelem eltűnt. A lelkem...köddé vált. A könnyeimtől elhomályosodott előttem a világ majd nehezen Ronra néztem.
-Érted már? Oda akartam adni de az a nyavajás mindig a közeledbe volt! - kiabàlt velem tovább.
-Annyira sajnálom Ron! Egy rohadék vagyok! - kérlelve bámultam.
-Igen. Az vagy! - majd meg sem várva a választ kirontott a szobából.
Dühömet nem fékezve, ököllel beleütöttem a falba. A csorgadozó véremet bámulva elordítottam magam. Nem...nem azért mert fájt az ütés. Azért mert nem tudtam mi van...átvertek és kihasználtak. A legjobb barátomat megbántottam. Lábaim összecsuklottak alattam és nekidőlve a falnak meredtem magam elé.
Elvesztettem mindent és mindenkit egy pillanat alatt.

Sziasztok!!!
Ne haragudjatok, hogy kicsit rövidebb részt hoztam de a napokban még várható egy újabb rész!❤️❤️