F r i e n d Or E n e m y?

9.

-Draco....
-Harry..én annyira sajnálom megtudom magyar... - de meg sem várva, hogy befejezze a mondatot,magamhoz húztam és szorosan átöleltem. Beszippantva édes illatát hagytam , hogy a könnyeim lefolyjanak az arcomról. Próbáltam minden érzelmem belesűríteni egyetlen ölelésbe. Nem tudom meddig állhattunk ott...az időérzékem teljesen elveszett.
Azt hittem elvesztettelek... - suttogtam magamban alig hallhatóan azonban Draco mégis meghallotta. Óvatosan eltolt magától majd rám nézett.
-Nézz rám - suttogta a számra.
-Nézz rám Harry! - majd mélyen a szemébe nézve nyeltem egyet.
- Ez soha nem fog megtörténni. Érted? Soha. -felelte Draco elcsukló hangon. Én csak némán bólíntottam majd ajkára helyeztem az enyémet.
-Khmm..- köhintett Ron kellemetlenül, mite elengedtük egymást Dracoval.
-Ron! Ezt most miért kellett? - lökte oldalba Hermione.
-Én még nem szoktam meg, hogy a legjobb barátam egy fiúval jár, jó?- dühöngött Ron. Hermione szemforgatva nézte. A Malfoy kúriában szinte elviselhetetlen volt a nagy csend. Törött csillár és hasonlók hevertek a földön.
-Draco sajnálom a... - néztem körbe de félbe szakított.
-Ugyan hagyd csak! - legyintett.
-Srácok nem kéne eltűnni? - vetette fel az ötletet Hermione.
-Igaz, menjünk. -majd a kezemet kinyújtva hoppanáltunk.

Késő volt. A Roxfort elcsendesett. Óvatosan visszalopakodtunk majd Draco megállított a bejáratnál. Ron is megtorpant, megakart várni de Hermione felküldte.
-Harry - szólított meg Draco tőle szokatlan hangon. Amin elmosolyodtam.
- Mondd!
-Mi lenne... ha ma éjszaka ünnepelnénk kicsit?- kérdezte pimasz vigyorral amitől egyből elvörösödtem.
-Mégis mire gondolsz? -kérdeztem kajánul.
-Ott a szükség szoba... - majd meg sem várva a választ , elkaptam Draco kezét és húzni kezdtem magam után a Szükség szoba felé. Draco perverzen elvigyorodott. Szerencsénkre megtaláltuk és kihasználva a lehetőséget bementünk. A szoba közepén hevert egy nagy ágy.
-Na, mit gondolsz Harry? - nézett körbe Draco.
-Teljesen elveszed az eszem! - néztem rá vigyorogva.
-Most miért? - kérdeztem vissza ártatlanul.
- Tiszta hibbant vagy! - kontráztam.
-Hogy micsoda?? Az apám hallani fog erről Potter! - pislogás nélkül meredtem rá majd kitört belőlünk a nevetés.
Egy jó ideig csak feküdtünk egymás mellett és élveztük, hogy vagyunk egymásnak.
-Te Harry...nem lesz gond , hogy itt vagy? -nézett felém Draco.
-Áhh, majd Ron falaz nekem. -feleltem legyintve majd Draco felé hajolva, megcsókoltam. Ez ment hosszú percekig mire elfáradtam és vissza feküdtem. Azonban Draco nem, kis puszikkal borította be a nyakam. Nem hazudok...eléggé tetszett.
-Rossz vagy Malfoy...- suttogtam a fülébe mosolyogva. Hirtelen felindulásból a kezem letévedt egészen odáig. Draco megállt egy pillanatra és engem nézett.
-Jajj..ne haragudj nem tudom miért csináltam.- húztam vissza a kezem idegesen. Draco még mindig engem fürkészve, kócos hajjal gondolt egyet, majd kezét ugyan oda téve nekem, elmosolyodott. A cipzárom felé nyúlt, majd lassan elkezdte lehúzni...közbe folyamatosan engem nézett. Lassított felvételként éltem át azt a pár röpke pillanatot, amikor....
-Látják? Megmondtam, hogy itt lesznek! - a vér megfagyott az ereimben, ahogy megláttam a szobában álló embereket. Hol magamra és Dracora , hol rájuk néztem.
-Ron! - hebegtem idegesen.
-Azt mondtad nem árul el... - suttogta Draco. Mérhetetlen nagy dühöt és szomorúságot éreztem Ron iránt. A legjobb barátom hátba támadt.
- Mégis mire volt ez jó?? Hogy tehetted ezt Ron! Azt hittem barátok vagyunk! - ordítottam az arcába. Az indulattól szinte alig láttam, remegett minden végtagom.
-Csöndet! - kiabálta el magát Dumbledore.
- Mr. Malfoy, Mr. Potter jöjjenek velem! - szólított Dumbledore a tőle szokatlan hangnemben. A földet pásztázva mentünk egymás után, akár a rabok, lesütött szemmel. Ron mellé érve megtorpantam. Minden erőm összeszedve a szemébe néztem, majd hirtelen felindulásból ököllel arcon ütöttem. Hogy mi vitt rá erre? Magam sem tudom. Ron támadni akart azonban Piton visszafogta majd lenéző pillantást vetve rám, elfordult Ronnak együtt. Dumbledoret követtük a csendes folyosón szótlanul. Amikor odaértünk az igazgató kènyelmesen leült majd félhold alakú szemüvegéből ránk pillantott. Némán álltuk a tekintetét , azonban csak ennyit kérdezett:
-Miért? - hosszú másodpercekig nem válaszoltunk.
- Nézzétek.. nekem nem az a bajom, hogy azonos neműek szeretik egymást. A szerelmet mindenki, mindenhogyan megérdemli. De.. azt viszont előre sejtettem, hogy ti ketten nem lesztek jó páros. Tudom, a szerelem elvakít olykor és nem érdekel más, na de Harry fiam! Éppen bukásra állsz 3 tantárgyból, megszegtetek egy súlyos törvényt, ráadásul a legjobb barátoad arcon ütötted.
-Ő nem a barátom többé! - feleltem haragosan. Dumbledore lágy hangon folytatta.
- Látod pontosan erről beszélek. Rád sem ismerek Harry... - minden egyes szava viszhangzott a fejemben és szörnyen bántott.
-Mr. Malfoy... maga teljesen más fiugra mint Harry. Kérem,ne rontsa meg... - Malfoy kontrázni akart, de inkább visszafogta magát. Vibrált az idegességtől...
-Nem tesz jót nektek ez a sok változas gyerekek... - ekkor Malfoy nem bírta tovább. Kikelt magából.
-Elég! Maga csak ne mondja meg , hogy mit tegyek! Elfogom mondani apámnak , hogy magam... maga vénember így megalázott! - Draco ordításától zengett a szoba. Dumbledore pislogás nélkül meredt rá.
- Malfoy elég! - kiabáltam el magam mostmár.
- Neked mégis mi bajod? Ki kéne állni értünk! - ordított a fejembe könnyes szemekkel.
- Dumbledornak...igaza van. - feleltem elcsukló hangom mire Draco kirohant a teremből, becsapva maga után az ajtót.
-Professzor.... - de a Professzor félbe szakított.
-Harry ugye tudod , hogy ezekért eltanácsolás jár a Roxfortból.... éppen ezért.. - lesütött szemmel vártam, hogy kimondja amire gondolok. Kicsapnak az iskolából.
-Mr. Malfoyt eltanácsolom a Roxfortból. - földbe gyökerezett lábbal álltam. Nem értettem...
-Tessék? Nem engem? - döbbentem meg.
-Nem Harry... azonban te sem maradsz bűntetés nélkül. De neked még nagyon sok dolgod van a Roxfortban... - nézett rám.
-De ez nem igazság! Nem küldheti el Dracot! - néztem magam elé könnyes szemekkel amikor hirtelen, halatmas ordítások jöttek a folyosóról.
Mocskos Roxfort! Nyomorék vénember! Hülye Weasley!
Draco magán kívül volt... fájt ezeket hallani. Én más Dracot ismerek.
-Érted már Harry? - könnyes szemmel meredtem a Professzorra.
- A te bűntetésed pedig....

Sziasztook!!!
Remélem tetszett ez a rész!🥰
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!❤️❤️