2. fejezet | vacsora

4.1K 239 50
                                    

09:11

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

09:11

CSÜTÖRTÖK

Borzalmasak a történelem órák. Mindig is inkább a reál tantárgyak voltak az erősségeim. Egyenlet megoldás, geometria, tételek, kémia, fizika. De a történelem, angol és az egyéb magolós tantárgyakat nem hordtam a szívemen. Gyülölök olvasni, írni és fogalmazni.

A töritanár lelkesen beszél a nem tudom hanyadik háborúról, majd a kivetitőn egy videót indít el, ahol egy úgy nevezett, haláldoktorról beszélnek. Ezt nem vettük már nyolcadikban?

Mindenki sír a videóban. Pár lány annyira elérzékenyült, hogy kikéreszkedtek a mosdóba. Én lehajtott fejjel pihenek a padomon, miközben a telefonomat böngészem.
A készülék hangosan pittyen egyet, mire mindenki rám néz.

- Ms. White, ugye nem nekem kell elraknom? - kérdezi fennhangon a boszorkány.

- Nem, mivel nem a maga tulajdona. - vágok vissza. Hogy is merné elvenni? A saját személyes tárgyamról beszélünk.

- Hogy mondja kisasszony? - kiabál rám.

- Úgy, hogy... á, tudja mit? Sehogy. - legyintek rá egyet. Majd tovább folytatva előző tevékenységemet, megnézem ki volt az üzenet feladója.

Ismeretlen.

Lenne kedved ebédelni egyet? Tudok egy fasza helyet. S

Tudhattam volna, hogy az a Sasha vagy ki az.

Sasha szállj már le rólam!! - írom neki válaszul.

Sacha

Ugyanaz. - csak hagyjon már békén!

Nem.

Nem írok neki vissza, hisz tök mindegy, hogy mi a neve. Ő is csak ugratni akar és megalázni, mint Senne Holder és haverjai. Ő sem más, mint a többi idióta srác a világon.

A csengő felszabadító hangja töltötte be az osztálytermeket, mire minden diák pattana fel, de persze minden tanár ezt mondja: a csengő nekem szól. Maradsz a seggeden. - vagy valami ilyesmi.

A folyosón kisebb csoportokba gyűlve beszélgetnek és nevetgélnek az emberek. Ilyenkor terjengenek a legsötétebb és legmocskosabb pletykák. Hisz itt csak szavak vannak. A szó elszáll az írás megmarad.

Kilököm a nagy vasajtót, majd gyorsan kislisszanva, mély levegőt szívok a friss levegőből, majd egy padra ülve, előveszem a cigis dobozom. Mindig egy műanyag tokban tartom mivel, gyűlölöm olvasni a ,,A dohányzás halált is okozhat" feliratot. Minek gyártjátok akkor? Idióta emberek.

A ajkaim közé veszem a gyilkos eszközt, de nem adok neki még életet. Előtte kiveszem a telefonom a táskám oldalzsebéből. Hozzácsatlakoztatom a fülhallgatóm, majd elindítok egy Nirvana számot. Kurt hangja betölti a fejem és az összes gondom elveszni látszik. Komótosan rágyújtok, majd mélyeket szippantva a cigimből, előveszem a fél literes kólámat.

HAMUPIPŐKEWhere stories live. Discover now