Az arany rózsa (Befejezett)

14. fejezet

"Benjamin"
Reggel nagyon rosszul voltam. Nem a tegnap este történtektől. A tegnapeste volt életem egyik legszebb estéje. Végre bevallottam Aniusznak az érzéseimet és ő is az övéit. Szeretjük egymást és csak ez számít! Viszont egyre kevésbé kaptam levegőt és éreztem, hogy, ami bent van az bizony hamarosan kint lesz. Rémülten a szám elé szorítottam a kezem és rohantam az asztalhoz ahol kiborítva a gyümölcsöt a tálból, abba adtam a tegnapi étkezést. Mikor végre vége lett, Aniusz kezét éreztem a vállaimon és az ő aggódó arcával néztem szembe.
- Jobb? - kérdezte mire én bólintottam.
- Hívok orvost. Feküdj vissza! - segít fel, én pedig belékapaszkodva botorkálok vissza az ágyhoz és befekszem amíg ő szól az egyik szolgálónak, hogy hívjon orvost.
Nem kellett sokáig várnom. Jött az orvos és alaposan megvizsgált. Eleinte volt némi kétejem, de Aniusz végig mellettem maradt és fogta a kezem. Az orvos mintha értetlenkedett volna valamin, majd mondta, hogy négyszemközt kérne tőlem valamit. Aniusz hezitálva, de kiment. Én pedig egyedül maradtam az orvossal. Elővett egy tálat és különböző magokat vett elő, majd beleszórta egy tálba.
- Megkérlek, hogy tégy a vizeletedből egy keveset erre. - mondta mire én dülledt szemekkel meredtem rá.
- Minek?
- Ez tudom, hogy furcsán hangzik, de azt hiszem várandós vagy. Szeretnék megbizonyosodni. - jelentette ki nagy komolysággal. Leesett az állam. Várandós? Én? Egy fiú?
- Ez, hogy lehet?
- Vannak nagyon, de tényleg nagyon ritka esetek, mikor egy férfi női szervekkel születik. Pontosabban petefészekkel, ami a terhességhez a legkellendőbb szerv a nőknél. Ezt úgy hívják Hermafrodita. - magyarázta. Hát csak egy mód volt, hogy bizonyosságot nyerjen az ötlete. Kimentem, rápisiltem a magokra majd visszamentem. Az orvos elvitte és összepakolt.
- Ha holnap reggelre kicsíráznak a magok, akkor várandós vagy, ha nem akkor gondolom csak rosszul lettél. Holnap reggel visszajövök és meglátjuk. - mosolygott rám majd kiment.
Másnap reggel Aniusszal együtt vártuk az orvost. Ő meg nem tudta, hogy miről van szó, de csak remélem, hogy nem küld el, ha igaz az orvos sejtése. Nagyon izgultam, mikor pedig belépett az orvos csak fokozódott az idegességem.
- Nos? Mi baja van? - állt fel Aniusz. Az orvos mosolyogva elém lépett és az orrom alá mutatta a kicsírázott magot a kezében.
- Gratulálok, felség! Ágyasod várandós!