Csak rád gondolok

2.

             ~Alexander szemszöge~

Mikor haza értünk mind a ketten ledobtuk a táskánkat az ajtó mellé. Legtöbben a szobájukba viszik, de mi ott szoktuk hagyni az ajtó mellett. Úgyláttam, hogy Sofia bement a nappaliba, én meg a hűtő felé vettem az irányt egy kis csoki reményében. Miközben kutattam a hűtőben hallottam, hogy Sofia mögém settenkedett.

- Nem tudsz megijeszteni, ha azt szeretnéd! - Mondtam mosolyogva, miközben a hűtőben voltam még mindig.

- Ne már... hogyan hallottál meg? - Kérdezte.

- Mivel rajtad van a cipőd, aminek azért van hangja a parkettán, kedvesem.

- Jaj bakker el is felejtettem, hogy rajtam van. De az csak egy dolog, hogy most nem tudtalak megijeszteni, kosarazásban béna voltál, legyőztelek.

- Dehogy, csak hagytam, hogy nyerjél. - Válaszoltam neki büszkén.

Mire ő hozzám vágott egy párnát. És elkeztünk kergetőzni a házban. Igen, ő 16 én meg 18, de attól még szoktunk ilyen gyerekes dolgokat csinálni. Addig futkostunk amíg elestünk a kanapéban. Ő esett el először én pedig rá. Elkeztünk nevetni a bénaságunkon, majd a kezünket összekulcsolva beszélgettünk tovább.

- Saraht, szereted? - Kérdezte Sofia.

- Jobban, mint téged? - Kérdeztem vissza, és adtam neki egy nózi puszit.

- Szerinted én mikor megyek férjhez? - Kérdezte.

- Ha rajtam múlik soha. - Mondtam mélyebb hangon.

- Tudod, lehet, hogy nem is akarok férjhez menni, mert soha nem tudnám úgy szeretni a férjemet, ahogyan téged szeretlek Alexander. - Mondta a szemembe nézve.

Erre én csak rá mosolyogtam és megpusziltam a kezét.

Majd bementünk a szobájába és filmeztünk. Sofia lefeküdt az ágyra, el is foglalta az egész ágyat, szóval én keresztbe feküdtem és a hasát használtam párnának. Egymás kezét fogva helyeszkedtünk el. Egy romi filmet néztünk, persze, hogy Sofia akarta. Én meg beadtam a derekam, elvégre ő legfontosabb. A filmben egy szerelmes pár volt, akik elszöktek és nevet változtattak, vagy valami ilyesmi... egy-két résznél bealudtam.

- Nekünk is ezt kéne tenni, nevet változtatnák és elmennénk egy szigetre ahol senki sem talál meg minket. - Vetettem fel a humoros észérvet.

- Igen, az tényleg jó lenne! - Mondta, miközben aranyosan nevetett. - Alexander, kérhetek valamit?

- Csak mondd és megkapod. - Mondtam a plafont bambulva.

- Lesz a suliban egy bál, és azt szeretném, ha a lassú számnál velem táncolnál. - Mondta negédes hangon.

- Rendben, ahogy szeretnéd kincsem. Mondtam egy puszit nyomva az arcára.

Film vége felé már nem nagyon figyeltünk, inkább beszélgettünk. Miután vége lett a filmnek, láttam, hogy Sofia már álmos, ígyhát kikapcsoltam a tévét majd átmentem a szobámba.