»Seventh Part«

100 11 2
                                    

-Nagyon megijedtem.-mondtam, miközben Harry sebét tisztítottam.

Ő a fürdőkád peremén ült, én pedig lábai között állva vizsgálgattam, mennyire szakadt fel egyik szemöldöke.

-De mostmár nincs semmi baj...-simított végig kezével arcomon

-De lehetett volna...-homályosodott el újra látásom

Nagyjából egy hónapja lehettünk együtt, amikor Harry elhívott randizni. Egy gyönyörű parkba vitt el, ahol az egész napot kettesben töltöttük. Aztán a nap végén már kezdett sötétedni, ezért elindultunk haza. De az egyik sikátor mellett bele botlottunk egy fiú társaságba. Mi még csak 16 évesek voltunk, de ők már elmúltak 18-ak. Először engem néztek ki maguknak. Fogdostak és elakartak vinni magukkal az Isten se tudja hogy hova. Harrynek persze ez nem tetszett. Megpróbálta elküldeni őket, de ezzel csak fokozott a hangulaton. Ezért először csak beszólogattak neki, aztán lökdösni kezdték. A vége pedig az lett hogy hívnom kellett a mentőket. Eltört az egyik lába...

-Hé, Sere!-vette arcomat kezei közé- Nincs semmi baj! Itt vagyok és élek! Fél kézzel is lenyomtam volna azt a köcsögöt.

-Annyira rettegtem hogy megint úgy kell látnom téged...-csuklott el a hangom és éreztem hogy nem kell sok hogy kitörjön belőlem a sírás.

Hiába álltunk hadilábon a fiúval, nagyon megijedtem. Lehet hogy már négy éve annak hogy kórházba került, még mindig a szemeim előtt van a kép ahogy a járda szélén fekszik, és püfölik őt.

-Gyere ide!-tárta szét karjait, én pedig szorosan megöleltem. Arcomat nyakába fúrtam és hagytam hogy hatalmas tenyerével hátamat simogassa.

Mivel Harry közelebb lakik a bárhoz, ezért hozzá jöttünk. A lakást még 18 éves korában vette, hogy közelebb legyünk egymáshoz. Segítettem neki berendezni, ezért nem olyan hű de luxus. Minden dolgot úgy hagyott, ahogy volt.

-Csináljak neked egy kakaót?-kérdezte, mire megráztam a fejem. Semmit nem bírtam volna most leeröltetni a torkomon.

-Csak le szeretnék zuhanyozni.-töröltem meg szemeimet

-Mindjárt hozok neked egy pólót és egy alsót. A törölköző ott van a felső polcon.-simított egy tincset a fülem mögé, mire bólintottam

Míg ő kiment megpróbáltam levenni egy törölközőt, de szerintem pontosan ismertek ahhoz, hogy tudjátok nem értem el.

-Harry, nem érem el!-muttatam a polcra, miközben visszatért a ruhával

Elmosolyodott szerencsétlenségemen és levett egyet.

-Tessék!-adta a kezembe, majd egyedül hagyott

A forró víz semmit nem segített. Sőt, egyenesen rontott a helyzeten. Jobban akartam sírni, mint mikor Harry itt volt.

Magamat hibáztattam. Hiszen, ha akkor 16 évesen egy csapat bunkó nem néz ki magának, akkor Harry megússza egy karcolás nélkül. És most megint ez történt. Miattam keveredett vitába, aztán verekedésbe.

10 perc után elzártam a csapot, majd megtörölköztem és felvettem Harry ruháit. Mindig imádtam az ő ruháiban császkálni. A póló alja comb középig ért és csak úgy árasztotta magából Harry illatát.

Miután végeztem, kimentem a konyhába, megkeresni a göndört.

A pultnál ült egy pohár vízzel, és maga elé bámult. Valamin nagyon elgondolkozhatott, hiszen ujjaival a fa felületen dobolt.

-Jól vagy?-kérdeztem, mire rám kapta tekintetét

Bólintott egyet és közelebb jött.

-Megágyaztam neked a hálószobában.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Oct 07, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

~You're my kryptonite~H.S. F.F.Where stories live. Discover now