~You're my kryptonite~H.S. F.F.

»Fifth Part«

-Beszélgetnünk kéne.

Szemem sarkából Harryre néztem, aki komolyan gondolta mondatát.

Nagyot sóhajtottam, és zsebre dugtam kezeimet.

Igaza volt.

Itt sétáltunk London egyik kevésbé ismert parkjában, arra várva hogy valaki lefotózzon. Mindketten jól tudtuk azt, hogy az emberekkel muszály elhitetnünk hogy kedveljük egymást, amit elég nehéz lesz úgy, ha mindketten fapofával, némán akarjuk átvészelni ezt az fél órát.

-Akkor beszélgessünk...-törtem meg a kínos csendet

Ajkait megnyalta, és úgy kezdett el beszélni.

-Sajnálom a múltkorit.-túrt bele hajába, és ezzel egy időben megállt

Tekintetemmel a földet vizslattam. Nem akartam válaszolni. Nem akartam tudomást venni arról hogy bocsánatot kért, hiszen nyilván nem önszántából teszi. Ha nem lennének ekkora szarban Zayn miatt, akkor esze ágába se jutna hogy bármiféle kapcsolatot létesítsen velem, ami nem abból áll hogy évente egyszer találkozunk, és akkor is néma csendben kerüljük egymás tekintetét.

-Sere...

Hideg ujjait megéreztem államnál. Felemeltem fejem, így egyenesen zöld szemeibe néztem.

Közel állt hozzám, túl közel.

Hátrébb léptem egy lépést.

-Figyelj Harry...-kezdtem bele-Nem kell csak azért eljátszanod hogy sajnálod amiért megsértettél, mert Paul azt mondta.

-Sere, én nem csak eljátszom. Tényleg sajnálom! Egy igazi köcsög voltam a múltban, amit megbántam. És most nem csak a kávézóban történt dolgokra gondolok.

Furán méregettem. Őszintének tűnt.

-Ki vagy te és mit csináltál Harryvel?

Szarkasztikus kérdésemre keserűen elmosolyodott.

-Látod,-kezdett sétálni ismét- már azon is meglepődsz hogy kedves vagyok.

-Szerintem megvan rá az okom.-rántottam vállat, mire a mosoly leolvadt arcáról

-Igazad van.-sóhajtott egy nagyot- Váltsunk témát. Van programod jövő hét szombatra?

-Attól függ...

Ismét elmosolyodott.

-Itt lesz koncertünk Londonban, eljöhetnél. Zayn is ott lesz!

-Mi van veled Harry?-kérdeztem- Mi ez a nagy barátkozós kedv? Előbb velem akarsz kibékülni, az exeddel, majd benyögöd hogy Zaynnel, aki négy év után ott hagyott, már ki is békültél. Megszállt a karácsony szelleme júniusban?

-Nagyon vicces vagy!

Próbált szarkasztikus lenni, de nem ment neki, mivel mosolya még nagyobb lett, ezzel még gödröcskéit is előhozva.

-Egyszerűen csak ki szeretnék békülni. Miért olyan fura, hogy nem akarok haragban lenni emberekkel?

-Most szólok, ha azt tervezgeted, hogy az összes exeddel kibékülsz és összezárod őket egy szobába, akkor mostantól mindenhova bicskával fogok járni!

-Az ember ölésért életfogytiglant adnak.

-Én az öngyilkosságra gondoltam, de most hogy így mondod...-csináltam úgy, mintha komolyan gondolkodnék- Még szívességet is tennék az embereknek. Gondolj csak bele! Taylornak volt egy pár jó szakítós száma, de szerintem meglennénk nélküle.

-Hé, ne csak őt dicsérd! Én ihlettem a dalokat! Hála nekem, még díjat is kapott.

-Sosem fogom elfelejteni, amikor Louis egy egész dalon át Taylorral piszkált.-mosolyogtam-Aztán lássuk csak, kik voltak még?

-Túl sokan vannak ahhoz hogy most felsorold őket.-sóhajtott

-Igaz, de ugye tudod hogy Kendallt semmi kép nem hagyom ki? Simán elképzelem, ahogy puszta kézzel megfojtom. Bár, valszeg akkor rám szállna az egész családja. És a Kardashian/Jenner család túl nagy és bonyolult ahhoz hogy azt élve megússzam, szóval Kendallt valami gyors és fájdalommentes módon nyírnám ki.

-Már mindent elterveztél, igaz?

-Még szép!-pillantottam rá- 20% hibás abban hogy vége lett a kapcsolatomnak.

-20%? És mi van a többi 80-al?

-10%-ban a szülei a hibásak, amiért megcsinálták őt, 30%-ban Paul, amiért azon a napon ott koncerteztetek, és 40%-ban te vagy a hibás, mert megcsókoltad.

-Csúcs, én kaptam a legnagyobb részt...

-Hát igen, mert annak ellenére hogy pontosan tudtad hogy otthon vár rád a barátnőd, akivel akkor már kettő éve együtt voltatok, lesmároltad. Egyértelmű hogy mindent elterveztem, már azt is tudom hogy milyen ruhában leszek, amikor beleszúrom a kést!-mondtam teljesen nyugodtan

-Mindig úgy mondod, hogy én csókoltam meg. Honnan tudod, hogy nem ő volt az, aki kezdeményezett?

-Nyilván kényszerítette azt a 180 centidet arra hogy nyálat cseréljetek. Ha ez tényleg így volt, elég lett volna arcon köpnöd.

-Sere...

-Ne Serézz nekem!

-Hányszor mondtam már hogy sajnálom és hogy megbántam?! És te egyszer sem hallgattál meg! Mindig elküldtél engem, pedig én szerettelek!

-Szerinted én nem szerettelek?!-emeltem fel a hangomat

Harry körül nézett, majd amikor látta hogy egyedül vagyunk, újra felém fordult.

-Ha igazán szerettél volna, meghallgattad volna hogy mi történt!

-HA IGAZÁN SZERETTÉL VOLNA, NEM HAGYTAD VOLNA HOGY EZ MEGTÖRTÉNJEN!!!-kiabáltam- Ha nem lettél volna ekkora barom, akkor még mindig együtt lehetnénk!

Idegességemet azzal vezettem le, hogy rácsaptam mellkasára.

-Kibaszottul a te hibád! És kibaszottul összetörted a szívem!-püföltem ökleimmel

Elkapta kezeimet. Erős szorításából nem bírtam kiszabadulni. Látásom kezdett homályosulni, ahogy szemeimet könnyek lepték el.

-Engedj el!-kiabáltam

-Nem tudlak!-kiabált ő is- Olyan kibaszottul sokszor próbáltalak már elengedni, de sosem sikerült...

Mondatát kiabálva kezdte, de a vége felé szinte már suttogott.

Lazított szorításán.

Egyik keze arcomra csúszótt, a másikkal pedig könnyeimet törölte le.

Közelebb lépett.

Mellkasaink egymásnak feszültek, ahogy a levegőt kapkodtuk.

-Sosem sikerült, és nem is akarom hogy sikerüljön...

A szavakat szinte számba motyogta. Éreztem, ahogy ajkai enyémekhez értek beszéd közben.

Szemeimbe nézett, majd ajkaimra. Fülem mögé tűrt egy kósza tincset, majd megcsókolt.

El akartam menni, megint elzárkózni mindenkitől, hogy ismét kibőghessem magam.

De, ő nem hagyta....

___________________________
Hellóka! Itt is van az új rész, és nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem elég bejövős 😏

Remélem tetszett a rész, ha igen jelezzétek kommentben!

When you can't find the sunshine, be the sunshine
~2019.09.22.