∅³

274 23 8
                                    

- Mondd, hogy "aa"!- nyújt Yejun Lalisa felé egy kanál fagyit és a lány készségesen nyitja ki a száját. Egyszerűen arcon akarom vágni.
- Mondd, hogy "aa"!- utánozza Xiaojun barátját, én pedig mogorván fordulok az irányába.
- Azt akarod, hogy megüsselek?
- Oh, nyugi, csak vicceltem, baba.- lepődik meg a fiú, akit szeretek és magához húz egy hosszú csókra. Szeretem a csókjait, őt is szeretem.
Lassan hajol ajkaimra és gyengéden csinálja, legalábbis amikor mások is vannak körülöttünk. Mikor csak magunk vagyunk... az egészen máshogy szokott kinézni.
- Akkor megyünk moziba, mielőtt felfaljátok egymást?- szakítja meg Yejun borzalmasan irritáló hangja a romantikus csókunkat.
- Hé, ha te etetheted fagyival a csajodat, akkor én is hadd etethessem már meg a nyelvemmel az én csajomat.
- Hogy te milyen rohadt gyusztustalan vagy!- teremtem le egy kis pírral az arcomon, de ők csak nevetnek egy jót.

-

- Be kell valljam, kicsit félek.- susogja Lalisa felém dőlve.
- Első alkalom?- kérdem, direkt kicsit félreérthetően.
- Ne már, Jennie! Ne mondd, hogy te egy kicsit sem félsz!
- Nem félek, ez csak egy film.
- Amiben halottak vannak!- magyaráz tovább én pedig csak beleszürcsölök az üdítőmbe. Még el sem kezdődött a vetítés.
- Szerintem nem csak a filmben lesznek halottak, ha tovább beszélsz.- pillantok a hátunk mögött ciccegő emberekre.
- Oh, bocsánat...- susogja megszeppenve és lejjebb csúszik a székében.
Hihetetlen, mennyire tud félni egy olyan filmtől, ami még el sem kezdődött.
- Szerinted a fiúk mikor érnek vissza?- szólal meg ismét és forgolódni kezd a székében.
- Talán soha.- vonok vállát és felé fordulok. Istenem, azt a rémületami lesütött az arcáról... nincsenek rá szavak. Persze nem bírtam megállni, hogy ne nevessem ki.
- Jennie, ez nem vicces! Úgy hangzott, mintha komolyan gondolnád, hogy soha nem jönnek vissza!
- Jaj, nem úgy, gondoltam. Te sem lehetsz olyan kis butus, hogy komolyan vedd.- simogatom meg a fejét, mint a kutyusoknak és hátra pillantok arra az ajtóra, ahol bejöttünk. Mi van, ha tényleg nem jönnek vissza?

A fények hirtelen szűntek meg. Azt hiszem, most először fogta meg ő az én kezemet és nem fordítva. A film előtt vetített reklámok alatt is úgy szorította, mintha éppen szülőszobában lenne.


Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett rá várni 😗😗

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Feb 05, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

it's okay/jenlisa/Where stories live. Discover now