We are one family [BEFEJEZETT]

5. fejezet

Taehyung
A többiek nem firtatták a nap többi részében, hogy mi a baj és ezt nem is bántam. Amikor csak tehettem egyedül voltam és gondolkoztam, hogy mi is legyen a gyerekkel... mikor döntöttem visszamentem a kórházba és mivel odatelefonáltam az orvosom már várt.
- Kim úr! Mi szél hozta erre? - kérdezte mosolyogva az orvos. - Csak nem vizsgálatra jött?
- El szeretném vetetni... - motyogtam remegő hangon.
- Sajnálom, Kim úr, de ez már nem lehetséges... - mondta az orvos komoly arckifejezéssel. - Ilyenkor már nem tudjuk megszűntetni a terhességet... túl sokáig gondolkodott... ha csak el nem vetél, akkor meg kell szülnie a gyermekét.
- Hogy vetélhetek el? - kérdeztem rögtön és amint meghallottam ezeket a szavakat a saját hangomon a gyomrom görcsbe rándult. Idegesen kaptam oda és meg kellett kapaszkodnom, hogy állva tudjak maradni. Az orvos rögtön leültetett és kérdezgetni kezdett. De én csak fejrázással tudtam válaszolni... amint megtudta, hogy diétázok hozatott nekem enni és addig nem állhattam fel, amíg meg nem ettem mindent.
- Kim úr, magának ennyit kéne ennie minden étkezéskor, hogy a gyermek egészségesen jöjjön a világra... tudom, hogy furcsának tartja, hogy férfi létére terhes, de ne akarja elvenni azt az ártatlan kis életet, aki csak rossz emberben fogant meg... nem tehet róla... tehát kérem egyen normálisan. -  a doki mellettem ült és simogatta a combomat. Erőt kellett vennem magamon, hogy ne hagyjam ott rögtön. Nem tudott rávenni, hogy megvizsgálhasson, így kissé csalódottan, de elengedett.

Jin
Taehyung egyre jobban elhidegül tőlünk és sosincs itthon... Talán van valakije? Az aki miatt egy este kimaradt? Kezd idegesíteni, hogy titkolózik, meg ilyenek. Most is, ahogy hazaért berontott a szobájába köszönés nélkül és ennyi. Idegesen vágtam földhöz a fakanalat és zártam el a tűzhelyet, majd kopogás nélkül rontottam be a szobájába, ahol az ágy közepén ült és csak bambult. Ahogy a napfény megvilágította alakját nagyon törékenynek tűnt... ideges voltam rá, de valahogy éreztem, hogy nincs szüksége egy alapos lecseszésre.