3. Tökéletesek

1.8K 153 8


- Hideg van - húztam még jobban össze magam, és kicsit közelebb húzódtam Shawnhoz.

- Akkor én mit mondjak? - nevetett fel kissé megremegve fehér ingjében, és karját átlendítette vállam felett.

- Ugye nem lesz baj, hogy ott hagytam Haileyt? - karjaimat bedugtam a kabát ujjába.

- Nem hiszem. Írtam neki, hogy tudja, hol is vagy - vette elő telefonját. - Annyit írt, hogy vigyázzak rád - mutatta felém vállat vonva.

- És ő visszamegy a mi hotelünkbe?

- Nem velem vagytok egyben? - nézett rám kérdőn, és karomon szorítva megállított a zebra előtt. - Barom autósok - morogta az előttünk elsuhanó autó után.

- Nem - ráztam meg a fejem. - Hails ismerőse vezet egy hotelt, és odamentünk. Nekünk ingyenes - vigyorogtam fel rá, mire lebiggyesztette ajkát.

- Jó nektek - nevetve karoltam át derekát is, mire ő rám vigyorogva megdörzsölte a karom.

- Jobb már? - érdeklődött karomat simogatva.

- Ezt nekem kéne kérdeznem.

- Én jól bírom - vonta meg vállát elfojtva egy szégyenlős mosolyt.

Egy apróbb kuncogást megakadályozva haraptam bele alsó ajkamba, és pár pillanat erejéig mellkasának döntöttem arcomat.

- Már látom is magam előtt a képeket. "Shawn Mendes és Mabel Moon kevesebb, mint huszonnégy óra ismerettség után már romantikusan sétálgatnak a sötét utcán" - szólalt meg pár perc elteltével, és rosszallóan megrázta a fejét. - Minden fel lesz fújva, és minden el lesz túlozva.

- Nem baj - vontam vállat. - Nem egyszer láttam már elég érdekes cikkeket rólam.

- Legalább értelmes emberrel boronálnak össze - vonta meg a vállát. - Szóval én annyira nem is bánom.

- Nem bánod?

- Nem - csóválta meg a fejét. - Még büszke is vagyok magamra, hogy elhívtalak - húzta ki magát vigyorogva, és mellkasát kinyomva, orrát felhúzva lóbálta maga mellett ökölbe szorított kezét.

- Egyelek meg - gügyögtem neki, miközben megcirógattam az állát. - Végre összeszedtél egy értelmes "barátnőt" - nevettem fel idézőjeleket mutatva. Shawn szemét megforgatva lökött el magától, mire durcás tekintettel hátat fordítva, elindultam vissza fele.

- Mabel - szólt utánam Shawn nevetve, és széttárta karját. - Mabel? - durcás tekintettek pillantottam vissza rá, majd újra előre nézve folytattam utam, miközben alig tudtam megakadályozni egy mélyről jövő röhögőgörcsöt. - Mabel, ne már! - nevetett fel újra, most már jó kedv nélkül. - Hallod? Gyere már vissza.

- Nem, nem hallom - kezeimet fülemre tapasztottam, és gyerekes módon, bele-belenevetve kezdtem énekelgetni.

- Mabel, basszus, állj már meg! - Shawn dobogó léptekkel, már majdnem futva iramodott utánam, és könyökömnél fogva rántott hátra.

Hosszú ruhámnak, és magassarkúmnak köszönhetően a hirtelen cselekvés hatására sikítva zuttyantam a járdaszegély elé nagyjából fél méternyire. Egyik cipőm le is csúszott lábamról,  leesett a patkáról, és az úton végezte.

- Mégis mit csiná...? - a levegő tüdőmben akadt, ahogy egy autó szélsebesen suhant el előttem, a távolban pedig rendőrök szirénája hangzott fel.

- Majdnem elütött a vadbarom - morogta a fiú, miközben egyik kezét derekamra simította, a másikkal pedig még mindig könyökömet fogva felsegített.

Királynő 《S.M.》Where stories live. Discover now