PULSE (Larry AU 18+)

3. fejezet

Egy hete dolgozom még csak a klubban, amikor az egyik rémálmom máris valóra válni látszik. A műszakom lejárta előtt alig egy órával Sebastian sétál be néhány hangos srác társaságában, akiket még csak nem is ismerek. Nem sok barátjával találkoztam a két év alatt. Valójában a legtöbb idő, amit együtt töltöttünk, az leginkább privát, kettesben töltött idő volt.

Bármennyire is próbálok beleolvadni a környezetembe, a pult alatt kotorászni, vagy a lehető legtöbbet hátat fordítva szöszmötölni, persze hogy nagyon hamar megakad rajtam a szeme. Nem is reméltem, hogy kihúzom az elkövetkezendő negyvenkilenc percet.

- Hát te, mit keresel itt? Nem mondod, hogy itt dolgozol? – nevet fel, amikor odalép hozzám.

- De – bólintok egykedvűen, próbálom elfojtani az újra rám törő, fojtogató érzelmeimet. – Kérsz valamit?

- Hm... – vigyorodik el. – Egy szopás jól esne.

- Ezt ne csináld – csóválom meg a fejem, és egyre csak nő a gombóc a torkomban.

- Élveznéd, Cica, te is tudod. Kérj tíz perc szünetet.

Beharapja csábosan az ajkát, és felhúzza a szemöldökét, ahogy a pultra könyököl, szándékosan úgy, hogy belássak a félig kigombolt ingébe, tökéletes képet nyerve ezzel a borotvált mellkasáról. Mintha szükségem lenne arra a képre. Mintha nem tudnám álmomból felébresztve is, emlékezetből lerajzolni a testének minden egyes ívét, a bőre alatt feszülő izmait.

Tudja jól, mikkel tudott hatni rám, amíg együtt voltunk. De az a múlt. Ez már nem működik az új Louis-n. Ha ezt mantrázom magamnak, talán tényleg nem fog.

- Kérlek, menj el. – Idegesen pillantok fel a szempilláim árnyékából.

- Ugyan, Cica. Meglepett, hogy itt látlak. De én, veled ellentétben, örülök neked. – Mutatóujjával egy pillanatra pajkosan hozzáér az orrom hegyéhez, én pedig kétségbeesetten nézek Adam felé, aki túl messzire tőlem, három srácot szolgál épp ki. – Szerintem rájöttél, mennyire unalmas volt eddig az életed. A könyvmolyokat szexi pasikra cserélted végre, ejha, szép váltás! – mutat körbe színpadiasan, kaján vigyorral az ajkain. – Megmutathattam volna neked már régebben is néhány ilyen klubot, csak kérned kellett volna!

Átnyúl a pulton, és a pólóm felhajtogatott ujját kezdi igazgatni. Hátrébb húzódok, de ő még közelebb hajol, félrebillenti a fejét, és ujjaival simogatón a nyakamhoz ér. Beleremegek az érintésébe, egyszerre fut végig a gerincemen a tűzforró és a jeges remegés. Akarom, és nem. Gyűlölöm, de még mindig nem tudtam kipusztítani a szívemből az érzést, hogy szerettem. Egy pillanatra lehunyom a szemem, és azt kívánom, bárcsak eltűnne, mire kinyitom őket. Persze a jótündér nem repked épp a fejem felett, hogy teljesítse a kívánságom, Sebastian ugyanazzal a kaján vigyorral bámul rám, amikor újra felpillantok.

- Kérlek... – suttogom erőtlenül.

Érzem, ahogy váratlanul megjelenik egy magas alak a hátam mögött. Egy kicsit fellélegzek, amikor azt gondolom, Adam siet végre a megmentésemre. De az előrehulló göndör fürtök csiklandozása az arcomon hamar ráébreszt, hogy a főnököm hajol rám szemérmetlenül, a vállam felett átnyúlva, birtoklón a mellkasomra simítva tenyerét.

- Valami probléma van, édesem? – kérdi a fülemhez hajolva, mély, érzéki hangon, jelentőségteljesen a vele szemben könyöklő fiú szemébe bámulva.

Sebastian azonnal visszahúzódik. Idegesen nyel egyet, és körbepillant. Gondolom a biztonsági őröket lesi. Ha sokat járt ide, tudnia kell, hogy az övé helyett épp a szórakozóhely főnökének a farka feszül az „ennivaló kis seggemnek", ahogyan ő hívta.