🌵 f o u r t y t h r e e 🌵

1.1K 59 2
                                    

🌵 Shadow szemszöge

-Raven.- jelentette ki Matt. Úr isten! Igen, igen, igeeen! Imádlak Shawn és Matt.
-Mit szólnátok a Raven May Grier-hez?- kérdeztem kicsit félénken. Igazából féltem, hogy mi lenne Nash reakciója. Elősször csend volt, de aztán Nash megszólalt...
-Imádom.- a többi fiú is bólogatott. Hát ez remek.
-Oké akkor tovább. Nash, beszélhetnék veled?- Nash bólintott, én felálltam az asztaltól Nash pedig követett. A baba nevéről szerettem volna róla beszélni. Mivel most fiú nevéről van szó, így arra gondoltam, hogy a két legjobb barárunkról nevezzük őt el. Nash egyetértett így vissza mentünk a többiekhez.
-Ha fiú lesz, a neve... Ryder Cameron Grier lesz.- jelentettük ki egyszerre egy kis hatás szünettel együtt. A két említett arcán egy vakíttó vigyor jelent meg. Mindketten feláltak és adtak nekünk egy ölelést.

🌿 1 héttel később 🌿

Ma utazunk Nash családjához. Meglepetés lesz igazából, nem tudják hogy jövünk.
-Baba ébredj, ideje készülődni.- suttogott a fülembe Nash. Kezdődik a hangulat ingadozás és hát...
-Hagyj már! Aludni akarok.- fordultam átt a másik oldalamra és a fejemre húztam a takarót.
-Nem lehet. 2 óra múlva indul a gép.- hallottam ahogy kuncog. A kis szemét.
-1 óra múlva kelts fel.- jelentettem ki. Nash sóhajtott és a fürdőszobába ment. Nem tudom mit csinált ott mivel amint elment, én elaludtam. Pár percel később valami kurva hideg csapódott a testemnek. Bele telt pár másodpercbe mire rájöttem, hogy ez a köcsög leöntött.
-Te agyalágyult!- üvöltöttem és kiugrottam az ágyból. Most már hivatalosan is ébren vagyok.
-Oh végre, már azt hittem, hogy hozhatom a jeget.- tssh... mekkora egy paraszt. Hogy szerethetem őt ennyire?
-Azt hittem hozhatom a jeget... bla bla bla.- imitáltam a hangját miközben az orrom alatt motyogtam. Elmondtam még egy pár nem túl szép szót és 1 óra múlva elkészültem.
-Hallelujah!- kiabálta Nash mint egy dráma királynő. Ma nem vagyok valami jó hangulatban, sőt... olyan vagyok mint akin átt ment egy kamion.
-Ne légy dráma királynő. Az az én dolgom.- Nash egy jót kuncogott és végre kihúzta a nagy valagát az autóhoz. A fiúktól elköszöntünk, Thunder és Ryder pedig jönnek velünk a repülőtérre.

Az egész úton a rádió szólt amikor egyszer csak... "Kedves hallgatóink, fogadjátok sok szeretettel ezt a következő számot. Egy fiatal kanadai srác írta. Jöjjön hát Shawn Mendes-től a Stitches című szám." Az állkapcsunk konkrét valahol a poklok picsájában landolt. Shawn?! Énekes?! Baszki azt sem tudtam, hogy tud énekelni.
-A srác végre követi az almát.- mondta vigyorogva Nash. Végül is... megérdemli. Azonnal tárcsásztam Shawn telefonszámát, a harmadik csörgésre felvette.

🔊-Baj van Shad?- a hangja teljesen rémült volt. Kedvem volt nevetni, de aztán mégse.
-A rádióból kell megtudnom, hogy neked ilyen kibaszott jó hangod van?!- kérdeztem. Shawn kuncogott.
-Ne haragudj, nem gondoltam, hogy fontos.- még hogy nem fontos?!
-Mi az, hogy nem gondoltad, hogy fontos? Mi a fasz? Shawn! Eszméletlen hangod van, sokra viszed még.- mondtam teljesen őszintén. Egyszer egy híres énekes lesz meglátjátok. (de még milyen híres 😉😉😉)
-Köszi Shad.- hallottam a hangján, hogy mosolyog így én is elmosolyodtam. 🔊

Elköszöntem tőle és rövid időn belül meg is érkeztünk a reptérre. Elköszöntünk Thunder-éktől és becsekkoltunk.

Kezdődjön hát az utazás.

🌵🌵🌵

Lassan közeledünk a történet végéhez is 😊 még talán 2-3 rész és vége.
Köszönök nektek mindent srácok 💚
Imádlak titeket 🤗
Ha esetleg van valami ötletetek amit felhasználhatnák a következő részben akkor nyugottan írjátok meg üziben, haragudni nem fogok 😏😄

Some Things Never Change ❄ Nash Grier ffWhere stories live. Discover now