Wings - {ASTRO Ff.}

6.

-Ezek lesznek.

Majd leteszi a táskáját a földre, és feláll az egész osztály.

A tanár besétált a terembe, és közben sietősebben én is felálltam, és kidobáltam a Biosz könyveimet.
Beleraktam a fülembe a kis tárgyat, és bekapcsoltam.

A tanár mondott pár szót, mielőtt leültünk volna. Csak ilyen általánosabb dolgokat, hogy ezt meg ezt fogjuk venni órán, mennyire le vagyunk maradva az anyaggal, meg hogy mittudomén... a  Kis Pista hiányzik. De kifejezetten könnyebb volt így itt lenni órán, hogy értem is miről beszél.

Hirtelen Bin megbökött, és átgurított egy cetlit, közben aranyosan mosolygott. Én elvettem és széthajtogattam. Mondanom se kell, koreaiul írt a kis szemét, így nem tudtam elolvasni.

Rajtam nem fogsz ki.

Egy ceruzát vettem a kezembe és könnyedén elkezdtem magyarul írni a cetlire.

"Ha te így, én is így."

Majd visszagurítottam a cetlit. Ő egy kis ideig bámulta az írásom, majd összegyűrte és belerakta a tolltartójába. Te tudod...

[...]

Már az eddző felszerelésemmel együtt sétáltam a Fantagino Ent.-hez ahova küldtek engem, mert ott van az Astro, és velük kell töltenem a délutánom további részét.

A pici fordító dobozomat a biztonság kedvéért magammal hoztam, mivel a mai órán csak fel szeretném mérni a srácok tudását, és ügyességét, meg persze játszani velük egy kicsit. Mondanom sem kell, nagyon izgulok.

Az épület szerintem volt olyan nagy mint a Bighité, talán egy kicsit kisebb.
Ez is nagy fehér volt, mint majdnem az összes hasonló ügynökség épülete. Nagy ablakai voltak, és középen nagy betűkkel díszelgett az Entertaiment neve.
Komolyan, mintha futószalagon gyártanák...

Miután bementem az épületbe az információs pultot céloztam meg, és felmutattam a szükséges papíromat, hogy bemehetek a termekbe. Kaptam egy kis érzékelős kártyát, amivel ki tudom majd nyitni az ajtókat. Gyorsan zsebre vágtam, megköszöntem, és elindultam megkeresni a fiúk tánctermét.

'Nyugi Meli. Nem olyan nehéz ez. Jó leszel.'
Ilyenekkel, és hasonlókkal bíztattam magam, hogy végre bekopogjak.

Hirtelen mozgást érzékeltem magam mellett, majd megállt és rámnézett valaki. Én elfordítottam a fejem és ugyanolyan döbbent fejet vágtam, mint a mellettem álló.
Megfogta a fordítómat és megnyomott rajta egy gombot.

-Szia Me Li. Őő, te mit keresel itt?

-Bin, öhm... itt lesz órám.

-Tényleg? Ez érdekes, nekem is - atya világ. Az én padtársam egy kibaszott idol?! Jó, csak nyugodtan... - Bemegyünk?

Kis gondolkodás után bólintottam, mert úgy néz ki, nem hátrállhatok meg. Még nem.

Elém lépett, és lenyomta a kilincset. Majd maga elé intett mosolyogva, hogy menjek be. Én udvarias gesztusára csak visszamosolyogtam, majd bólintottam és bementem a terembe. Ő is bejött, majd becsukta maga mögött az ajtót.

-Na mi van Bin, máris összeszedtél valakit? -Poénkodott rajtunk az egyik srác, amit az én kis szerkezetem le is fordított nekem.

A fiúk odajöttek hozzám köszönni és bemutatkozni, én pedig próbáltam memorizálni a nevüket. Oké, Jinjin a szőke aki beszólt. Jó, Rocky a kócos hajú, izmos srác. Eunwoo, a jóképű. A többiek neve meg se maradt... mindegy, majd megjegyzem.

-Sziasztok~, Havasi Me Li [szándékosan írom így, mert kicsit logikusabbnak tűnik ha már Korea] vagyok, én leszek a koreugráfusotok és tánctanárotok ideiglenesen. - a kis gép lefordította nekik, amit mondtam, amin ők meg sem lepődtek. Szerintem volt, ami jobban érdekelte őket.

-Milyen nyelven beszélsz? - kérdezte meg Eunwoo.

-Magyarul. Európában születtem.

-Azta! Az melyik ország is? - kérdezi zavarában fejét vakargatva azt hiszem MJ.

El kellett mosolyodnom zavarán. Nem csodálkozok, hogy nem tudja hol van Magyarország, lehet az ő helyzetében én sem tudnám.
Sejtelmesen megráztam a fejem, hogy nem mondom el.

-Tényleg nem mondod el? - kérdezi hitetlenkedve Rocky.

Valahogy nem szimpatikus nekem ez a srác... amennyit beszélt hozzám, azt nem a legkedvesebb hangnemben tette. Pedig a videókon mindig mosolyog és beszédes, mint mindenki más.
Lehet csak rossz napja van...

Egy olyan tíz percet beszélgettünk letelepedve a földre, hogy kicsit jobban megismerjem őket és ők is engem.
Nagyon aranyosak és jófejek, mindig mosolyognak. Kivéve persze Rockyt, aki oda se figyel rám... nemtudom mi baja lehet.
Pedig benne volt a reményem, mert szerintem ő táncol a legügyesebben, és látszik rajta, hogy van gyakorlata.

Sóhajtva áltam fel, kezemben a fordító készülékkel.

-Srácok, áljatok fel, be vagytok melegítve?

-Igen, már bemelegítve kell várnunk a tanárt a teremben - mondja Sanha, a maknae.

-Jó, akkor meg szeretném nézni a Hide & Seek koreográfiáját. Térformával együtt, adjatok bele mindent, kíváncsi vagyok mit tudtok - mosolygok rájuk bíztatóan, mégis elvárásokkal, mert azt muszály. Ők csak kurtán bólintanak, és beállnak a kezdő mozdulathoz, amíg egyikünk bekapcsolja a zenét.

-Öt, hat, hét, nyolc! - hallom meg JinJin visszaszámlálását. A fordítót ki kellett kapcsolnom, mert a zene alatt nem működik normálisan.
Annyit már hajnalban megtanított a nyelvtanárnő, hogy hogyan tudok elszámolni tízig, így ezt értettem.

Elindult a zene, és a srácok valami iszonyatosan jól teljesítenek.
Érezni a lépéseikben, hogy már zsigerből megy. Nagyon ügyesek és aranyosak. Cuki fejeket vágnak végig, akárcsak a videoklippekben. Ez nagyon az ő stílusuk!
A reppek közben is folyamatosan mozognak. Kíváncsi vagyok, ezt is betanították-e nekik, vagy rögtönzés, esetleg ők találták ki.
Végig vigyorognak, és koncentrálnak, hogy minden lépés sikerüljön.
Egyedül Rockyn látom, hogy nem feltétlen a zenére koncentráll, de még így is jobban táncol a többieknél.

A zene befejeződik, és a fiúk a térdükre támaszkodva, vagy a földön fetrengve fújták ki magukat, én pedig őrült tapcsikolásba kezdtem mint egy pingvin, amire felkapták a fejük. Visszakapcsoltam a fordítót, és beszélni kezdtem.
Elmondtam nekik, hogy nagyon ügyesek és bámulatosak. Hogy nagyon tehetségesek, főleg Rocky, - aki erre felvonta a szemöldökét - és a többieken is látszik a törekvés ami becsülendő.

A fiúk bólintottak és megköszönték a dícséretet.

-Van kedvetek játszani valamit? - kérdeztem, mert tudom hogy nagyon szeretnek ökörködni, és ezzel kicsit jobban összebarátkoznánk.

A tagoknak természetesen azonnal felcsillant a szeme, és bólogatni kezdtek.

-Mutatok nektek egy magyar játékot, nemtudom játszanak-e ilyet errefele. A célja az, hogy erősítsük a koordinációs képességeiteket, és hogy minden mondulatot megtartsatok. Elindítom a zenét és ti  kezdjétek el táncolni a táncot. Ha hirtelen megállítom, nektek is meg kell állni. Aki nem áll meg, vagy tovább mozog, annak a kis bábuja kiesett - mutattam a pici astro tagokra amik kartonra lettek nyomtatva és a földön hevertek - az nyer akinek utoljára ott marad a bábuja. Érthető? -nézek szúrós tekintettel a fiúkra akik csak bőszen bólogatnak - Rendben akkor kezdjük is!

Kikapcsolom a fordítót, és beszámolok:
-5, 6, 7 és!..

Bocsi skacok, hogy ez most ilyen gyenge semmitmondó részecske lett, viszont most kezdtem elindítani a saját útján a történetet. Nincs túl sok szabadidőm, viszont próbálok időt szánni erre is. Igyekszem.

Ha tetszett a rész nyomj egy kis csillagot, ezzel jelezve hogy folytassam.
Puszi:
~Tündi