Oneshots 「BTS」

Én próbáltam

「JinMin」

*Jimin szemszöge*

Lassan hónapok óta szeretnék Kook közelébe kerülni, mindig is éreztem vonzalmakat iránta. Minden próba és fellépés után én voltam az első, aki vizespalackot és törülközőt vitt neki, amit mindig egy hatalmas mosoly kiséretével nyújtottam át. Valamilyen szinten még kitartottam az érzéseimnél, de a napokban egyfolytában Taehyunggal játszadoznak, szórakoznak. Muszáj volt elviselnem, de amikor olyan közel kerültek egymáshoz, vagy leültem közéjük és átkaroltam őt, vagy szóltam Taenek, hogy szaladjon el valamiért a boltba, esetleg valamelyik hyungnak segíteni. Jin volt az egyetlen aki tudott erről az egészről és titokban falazott nekem, ha valami meglepetést akartam szerezni a nyuszinak.

Épp szaladtam le az emeletről, hogy megkeressem a legidősebb hyungot, mikor az étkező asztalnál megláttam a két fiatalt. Jungkook könnyes szemekkel nézett a mosolygó Taehyungra. Mi a szar történik itt?
Tae megölelte a sírdogáló maknaet, majd megszólalt:
- Nyugdj meg Kookie, én is szeretlek. - puszilt arcára.
- Már rég óta elakartam mondani. - szipogott az említett.
Azonnal sarkon fordultam és összeszűkült torokkal rohantam a szobám felé.
- Bocs. - mentem neki valakinek.
- Jimin, állj már meg. - hallottam meg Jin csilingelő hangját.
- Hyung beszélnünk kell. - eredtek meg a könnyeim, majd megragadtam a kezét és tovább futottam vele. Bezártam az ajtót és az ágyhoz léptem. Leütem a belső sarkára, hogy helyet hagyjak a lelkitársamnak. Tág szemekkel figyelt könnyekkel áztatott szemeimbe, majd egy hirtelen mozdulattal húzott hatalmas ölelésébe.

*Jin szemszöge*

Láttam szemében az összetörtséget, ami emlékeztetett a régi énemre. Jimin nagyon sokat segített nekem, amit nem is tudtam, hogyan háláljak meg neki. Egyre többet beszélgettünk, majd szinte legjobb barátok lettünk. Szinte... ugyanis én szeretem őt, de nem olyan úton, ahogy ő engem. Én szerelemmel.

Erősen megöleltem, majd simogatni kezdtem a hátát és a kezét.
- Meséld el, mi akasztott ki ennyire? - emeltem fel a fejét, hogy a szemébe nézhessek. Ujjaimmal letöröltem a sós nedvet az arcáról, majd egy puszit adtam az arcára. Erre mindig elpirosodik egy kicsit, de szerintem csak a gondoskodás ösztöneit látja benne. Nekem ez addig jó, míg rá nem jön, hogy miért csinálom.
- Jungkook. - szipogott. - Szerelmet vallott Taehyungnak. - bújt vissza karjaim közé.
Valamilyen szinten örültem neki, de nem volt könnyű nekem így látni Jimint. Inkább lett volna Kookkal, még azt is könnyebben viselném el. Ha lehetett még erősebben húztam magamhoz, lábait már a derekamra kulcsokta, hogy kényelmesen tudja itatni az egereket. Nem tudtam neki mit mondani. Bevallani nem szerettem volna, hiszen mostmár én vagyok az egyetlen érzelgősebb típus a bandában. Csak nálam tudja kisírna magát, meg talán Yoonginál, ha neki olyan kedve van. Csak simogattam és nyugtattam a hevesen síró Jimint, amikor eszebe jutott valami.
- Abban gondolkodtál, hogy elmenjünk sétálni? - kérdeztem óvatosan. - Mármint, lehet, hogy jót tenne a friss levegő. - mosolyogtam rá.
- Én csak sírni akarok. - biggyesztette le a száját, majd közeledett az arcomhoz. Nem tudtam mit akar, csak vártam, hogy vége legyen. Fejét a nyakhajlatomba helyezte, majd ott kezdett el szuszogni. Meleg lehellete csak úgy csapkodta a fülemet és a nyakamat. Ó Jimin, ha nem ilyen helyzetben lennél...

*Jimin szemszöge*

Sok sírás annyira elvette az eszemet, hogy már nem is godoltam Jungkookra, hanem inkább csak Jinre. Gyönyörű szemeiben bánatot és félelmet fedeztem fel. Ajkai ugyanolyan teltek és hívogatóak voltak, mint mindig. Ez egész ember egy két lábon járó gyönyörűség volt. Nem csoda, hogy sokan oda vannak érte. Annyira elmerültem benne, hogy másra se tudtam gondolni. Kezei a hátamat simogatták, míg én erős lábain ültem. Most is a saját kényelmi szükségleteimet helyeztem előtérbe. Szegénynek, eléggé fájhat már. Néha egy-egy puszit nyomott az arcomra, amivel teljesen elvette az eszemet. Szemeim hasogtam a sok könnyveszteségtől, ezért inkább csukva tartottam őket. Jin óvatosan nyúlt a fejem alá, majd lassan elfektetett az ágyon, gondoltam azthitte, hogy már alszom.
- Csak tudd, én mindig is szeretni foglak. - nyomott egy csókot a homlokomra, majd betakart és kiment a szobából. Miért dobog ennyire a szívem? Hisz én Kookot szeretem...

*1 héttel később*

Mint mindig ma is táncpróbán ügyesen teljesítettem a többiek szerint. A Taekook páros a napokban egész sokat veszekszik minden apróságon. Én meg most kezdtem rájönni, hogy kihez is húz igazából a szívem.
- Ma sokkal jobban csináltad, büszke vagyok rád. - öleltem meg Jint. Hatalmas szemekkel nézett rám, de utána ő is visszaölelt.
- Köszönöm tökmag. - vonta ujjait a hajamba, majd megborzolta azt. Mindenki levegőért kapkodott a padlón fetrengve, ezért pont itt volt a legjobb pillanat. Egy gyors puszit nyomtam a szája sarkába, majd azonnal az öltözőbe futottam. Remegő kezekkel zártam be a fürdő ajtaját, majd leültem az ajtó tövébe. Megtettem, el sem hiszem. Vajon még mindig szerethet?

Próbáltam lassabban kiszálni a kocsiból, előre engedve a többieket. Jin volt az első, aki a dormba ért, mivel mindenki éhes volt. Mire felértem, Jin a húst rántotta, Yoongi meg szinte aludva panírozta azt. Örömmel néztem, ahogy a leglustább tag is segít valamiben, de amikor már a pulton dobálta szegény csirkét, inkább odamentem.
- Menj aludni. - röhögtem rajta.
- Ezer hála Namjoon. - indult meg a szobájába.
- Jimin. - kiabáltam utána.
- Aha. - vágta be az ajtót és zárta kulcsra.
Jin csak nevetett, majd megfordított, hogy vele szemben legyek. Mélyen a szemembe nézett, majd kezét az arcomra rakta. Ránézett a számra, majd vissza látószervembe.
- Nem bánnád? - vezette lefele a pilláit.
Nemlegesen megráztam a fejemet.
- Oké, mert oda fog égni a hús. - húzta össze a szemeit.
- Aish Jin nem érdekel. - kaptam ajkai után. Nyelvével megnyalta az alsó ajkam bejutásért, amit azonnak meg is adtam. Ízlelőszerveink harcoltak a dominanciáért, de meglepetésemre ő nyert. Hírtelen kapott el számtól, majd én is megéreztem az égett szagot.
-

Jimin én megmondtam! - csapott fenekemre.
- Sajnálom. - öltöttem ki a nyelvem rá.

Leültünk az asztalhoz, Seokjin kezét a combomra vezette, majd úgy beszélgettünk Namjoonnal.
- Végeztem. - jött le kiabálva Jungkook az emeletről. Összenéztünk Jinnel, mire kezét elvette és az asztalra rakta. Felvont szemöldökkel néztem rá, mire megrázta a fejét. Visszahelyeztem kezét a lábamra, majd a füléhez hajoltam.
- Én téged szeretlek. - pusziltam meg az arcát.
Felémfordult, mosolygott egyet, majd megcsókolt.
- Ahj menjetek szobára. - fintorodott el Namjoon, Jungkook meg sokkolva nézett minket.
- Azthittem engem szeretsz. - húzta össze a szemöldökét.
- Talán nem is éreztem semmit, csak az iránt, aki megvígasztalt, amikor szomorú voltam. - mosolyogtam Jin felé.

***

Sziasztok!💕
Ez lenne az első kis ízelítő. Ha szeretnétek általatok kedvelt párosokat, nyugodtan írjatok és próbálom minél előbb megírni.
Ha tetszett, jelezzétek🌟✒
Annyeong💕