Állαтι Öѕzтöɴöĸ 2. - A ĸαlαɴd ғolyтαтódιĸ [Beғejezeтт]

12. rész

A féltestvér

Próbáltam elfelejteni az imént történteket, és a féltestvérem megkeresésére koncentrálni: elővettem a papírt amit Alex adott, rajta 4 Linda Jackson nevű személlyel:

- Azt hiszem ismeretlen látogatójuk lesz...

Beírtam a telefonomba a két címet, majd a GPS segítségével odataláltam az első Linda Jackson-hoz. Becsengettem a ház ajtaján. Egy nő nyitott ajtót:

- Linda Jackson? - kérdeztem.

- Igen.? - válaszolta és egyben kérdezte is.

- Ismer egy Fred Bowman nevű férfit?

A nő elgondolkozott, és nemmel válaszolt. Elköszöntem, majd mentem a következő Linda Jackson-hoz. De ő sem ismert semmilyen Fred Bowman-t. Úgy látszik az utolsó kettő közül lesz valamelyik. De ezeknek nem tudom a lakcímüket. Most mit csináljak?

Hirtelen meghallom mögöttem a nő hangját:

- 4 házzal arrébb éppen egy Linda nevű hölgy költözködik! - mondta kedvesen az ajtóból.

- Rendben, köszönöm! - válaszoltam vissza.

Rohantam 4 házzal arrébb, és valaki tényleg éppen beköltözik: egy kamion áll a ház előtt, tele bútorokkal és dobozokkal.

- Nem veszthetek semmit... - közelebb mentem, majd megnéztem a dobozokat: "Linda Jackson holmija"

El sem hiszem... Még a vezeték név is egyezik. Azzonal meg kell keresnem: körbenéztem, de csak a kamionból lepakoló férfiakat láttam. Végül kijött a házból egy nő:

- Óvatosan! Azok ott törékeny dolgok! - szólt a nő rá a pakolókra.

Mikor minden lekerült a kamionról, a szállítók elhagyták a házat. Még néhány doboz volt a ház udvarában. Bátorkodtam közelebb menni. A nő észrevett engem:

- Oh, helló! Miben segíthetek? - kérdezte miközben megemelt egy dobozt. Én is lehajoltam az egyik dobozért, majd felemeltem.

- Oh, köszönöm! - mondta kedvesen.

Megindultunk a ház felé, és közben megkérdeztem:

- Linda Jackson ugye?

- Igen. Segíthetek?

- Igen, jó lenne... - mormoltam az orrom alatt - Ismer egy Fred Bowman nevű férfit?

A nő ekkor hirtelen megállt, és furcsán nézett rám:

- Ki kérdezi?

- A lánya... Helen Bowman.

A nő, vagyis Linda leejtette a dobozt amit éppen tartott. Láttam rajta, hogy meglepődött. Éreztem, hogy ő az a Linda Jackson, akit én kerestem. Felvette a dobozt újból a földről, majd a házba sétált, elvette tőlem is a dobozt, majd mondta, hogy menjek be.

- Tudtam, hogy egyszer eljön ez a nap is... - mondta Linda - Foglalj helyet nyugodtan bárhol ahol tudsz, egy ideig még ilyen felfordulás lesz.

Fogtam és leültem a földre. Linda elém rakott egy széket majd ráült:

- Tényleg te vagy Fred Bowman lánya? - kérdezte.

- Igen. - válaszoltam határozottan. Elővettem a levelet és odanyújtottam felé. Linda elvette és azonnal olvasni kezdte: reakciójából arra következtettem, hogy minden igaz, ami a levélben van. Linda szemei elkezdtek csillogni a visszatartott könnycseppektől:

- Fred... Vagyis az apád... Sosem mesélt erről neked?

- Nem... - mondtam halkan.

Ültünk néhány perc kínos csöndben, majd hirtelen nyílik az ajtó, és belép rajta egy körülbelül velem egyidős lány:

- Szia anya! Megjöttem! - mondta a lány.

Tekintetünk összetalálkozott a lánnyal:

- Oh, helló - kíváncsian nézett az anyjára, hogy ki vagyok én.

- Szia Lucy. Ő itt Helen.

Intettem egyet a lánynak. Vajon ő lenne az... ő lenne a féltestvérem?

- Szia! Én Lucy vagyok. De ezt már tudod. - mosolygott.

- Ülj le Lucy. El kell mondanom valamit...

A lány ijedt mozdulatokkal foglalt helyet egy széken:

- Mi történt? - kérdezte Lucy.

Linda idegesen sóhajtót egyet:

- Lucy... Helen a féltestvéred...