Állαтι Öѕzтöɴöĸ 2. - A ĸαlαɴd ғolyтαтódιĸ [Beғejezeтт]

9. rész

Ezt nem hiszem el...

Nem bírtam tovább. Óvatosan feltéptem a borítékot, majd kivettem belőle a levelet. Szétnyitottam, majd tekintettemmel olvasni kezdtem: de a levél üres volt. Elkezdtem forgatni, de semmi nem volt rajta:

- Ezt nem értem... Miért adott volna az apám nekem egy üres papírt?

Kérdések kavarogtam bennem. Visszamentem a nappaliba gondolkozó tekintettel. A többiek aggódó tekintettel néztek rám:

- Mi volt a levélben? - kérdezte együttérzően Maya.

- Semmi... - mondtam.

- De nekünk elmondhatod nyugodtan. Bízhatsz bennünk...

- Tudom, és bízok is. Az imént mondtam el, hogy semmi nem volt benne. A levél teljesen üres...

- Tényleg? - döbbent meg Maya.

- Igen. - válaszoltam, és megmutattam neki az üres papírt.

- Hát ez...

- Furcsa? - vágtam közbe - Igen... az.

Elköszöntünk majd Scottal hazamentünk. Egész végig a levél járt az eszemben: kizárt dolog, hogy az apám egy üres papírt adjon ide nekem...

Egész éjjel fent voltam. Fel-alá járkáltam a szobában az asztali lámpa fényénél. Az asztalon az üres papír, és a hozzá tartozó boríték hevert.

- Nem értem...

Leültem az ágyra, kezeimmel megtámasztottam a fejemet. Meredten néztem a padlót. Hirtelen felálltam, és leültem az asztalhoz:

- Mi van ha... - megfogtam az üresnek vélt papírt, majd az egyik sarkát a lámpa fényéhez nagyon közel tartottam: a papír elszíneződött.

- Úristen... A megoldás végig az orrom előtt volt... Csak nagyobb hőre van szükségem!

Halkan leszaladtam a konyhába, és meggyújtottam a gáztűzhelyet. Óvatosan felé tartottam a papírt, és vártam. Pislogtam párat, hogy nem-e káprázik a szemem, de nem: a papíron lévő tinta forró levegő hatására aktiválódót, és láthatóvá vált a papíron lévő írás.

- Ez döbbenetes... - lepődtem meg.

Mikor az összes tinta láthatóvá vált, elzártam a gáztűzhelyt, és gyorsan felrohantam a szobába. Az asztalhoz ültem, és végül elkezdtem olvasni az apám által küldött levelet:

Kedves lányom!

Ha ezt olvasod, ügyesen rájöttél a tinta trükkjére. Tudtam, hogy rá fogsz jönni. Mindig is lenyűgözött az értelmességed. William a kérésemre átadta ezt neked, hogy meg tudd, hogy nem vagy egyedül. Bár kitudja, hogy mi fog velem történni addig, míg ezt a levelet megkapod, de szeretném ha tudnád, hogy szeretlek. Mindig melletted leszek...

Felemeltem a tekintetemet a levélből, mert éreztem, hogy könnybe lábadt a szemem. Megtörültem a szemeimet majd folytattam az olvasást:

Szeretném ha tudnád, szégyellem bevallani, de... megcsaltam egyszer az anyádat. Csak egy félre siklott pillanat volt, és azóta is szörnyen restellem. Úgy távozott el, hogy nem tudtam neki elmondani... Azóta is nyomja a lelkem. Akkor történt, mikor terhes volt veled. A nő akivel megcsaltam, Linda Jackson, teherbe esett. Nem vette el a gyermeket, mert nem akarta. Megígértettem vele, hogy ne mondja el senkinek. Még a születendő gyermekének se. A lényeg az... hogy te és az gyermek, testvérek lesztek... pontosabban féltestvérek. Kérlek téged, hogy keres meg őket... és ismerd meg őket. Nem rossz emberek. Tudom, hogy nehéz ezt most megértened, de tudom, hogy képes vagy rá...

Fred Bowman

Tágra nyílt szemekkel néztem a levelet: hogy most mi van?! Ezt nem hiszem el... Van egy féltestvérem? De...

Remegő kezekkel tettem le a levelet. Az asztalra könyököltem, és megfogtam a fejemet:

- Ez... Lehetetlen...