Feloldottam a készüléket és megnyitottam az üzeneteket. Rápillantottam a fehér szalvétámra és beírtam a telefonszámot. Átléptem az üzenet rublikájába és néztem a villogó vonalat. Most mit kéne írnom? Egyáltalán kell írnom? Végül bepötyögtem pár szót.
Me:
Csak kíváncsi vagyok, hogy ki vagy. Troye.Ismeretlen :
Csak egy hétköznapi fiú.
Troyenak.Me:
Legalább a neved mondd meg!Ismeretlen :
Miért fontos az?Me : Hogy legalább a szalvétát
névre címezzem.Ismeretlen:
Jacob.Me:
Köszönöm!Jacob:
Szívesen.
Holnap a szalvétán.Mosolyogva leraktam a telefonom az éjjeli szekrény tetejére és csak bámultam a plafont. Miss. Charlesnek igaza volt. Tényleg fiú. Magamhoz öleltem az egyik legnagyobb párnám és a fal felé fordulva magamra kaptam a takarómat és be burkolózva elnyomott a mély álom.
YOU ARE READING
gondolatok
FanfictionMert mindenki gondolatokon alapul. Short parts. 2017©ichliebemichael