Lucy-t a szülei Beacon Hillsbe küldték. Rejtélyes város, rejtélyes erdővel. Miért kellet oda mennie? Azon az éjszakán megváltozott minden. Örökre. A fekete farkas harapása, aztán Theo Raeken. A fiú különleges hatással van rá. Az eszét vagy a szívét...
"Three things cannot remain long hidden: the sun, the moon, the truth."
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy fehér ágyban ébredtem. Az orromból egy cső húzódott a lélegeztető rendszerbe. Kezembe infúziós tű volt szúrva. Lassan rájöttem, hogy egy kórházban fekszem. Valaki felugrott a székről és az ágyamhoz futott.
-Lucy? Én vagyok az. Emlékszel rám?- aggódott Theo. Az emlékeim visszatértek, a fájdalommal együtt.
-Téged nehéz elfelejteni.- válaszoltam. Hasogatott a fejem és a jobb lábamat szétvetette a fájdalom. Vágtam egy grimaszt, de aztán eszembe jutott egy fontosabb dolog.
-Isaac? Hol van Isaac? Jól van?- kérdeztem rekedten. Nem volt semmi erőm.
-Isaac remekül van. Ugyanolyan jól mint te.-válaszolta.
-De én szarul vagyok.
-Ráhibáztál.-felelt.-Emlékszel mindenre? Agyrázkódást szenvedtél. A lábad eltörött, de hamar meggyógyul. A vérfarkas lét erre is jó.
-Mi csapódott nekünk?-emlékeztem, hogy borult fel a motor. Nehezemre esett a beszéd. A fejem még mindig elképesztően fájt. Arcom eltorzult fájdalomtól, ezt Theo is észrevette.
-Várj. El tudom venni a fájdalmadat.- nézett rám aggódó arccal.
-Nem, nem kell.- Dehogynem kell! De sosem vallanám be neki. Nem nagyon hitt nekem, leült az ágyam szélére és megfogta a kezem. Erősen összpontosított, az erei hirtelen feketék lettek. Aztán elengedett és a fájdalom tűrhetőre csökkent.
-Ö...Kösz. Szóval mi vagy ki ütközött neki a motornak?
-A rendőrök szerint egy útra tévedt hegyi oroszlán. Mindig a pumával jönnek. Az emberek a természetfelettit mindig meg tudják magyarázni valamivel, akármilyen hülyeség is az. Ilyen a természetük. A bizonyítatlan hitüknek jobban hisznek, mint a saját szemüknek. Feltehetőleg vérfarkas volt. Vagy valami gyors és pontos lény.
-Hogy érted azt, hogy pontos?
-Ez a baleset nem a véletlen műve, el volt tervezve.
-Ki tervelhet ki ilyet?- néztem rá értetlenül.
-Ezt kell nekünk is kideríteni.-lépett be az ajtón Stiles. Megállt, és gyilkos tekintettel nézett Theo-ra. Utána jött Scott és Lydia.- Reményeink szerint többet nem fordul elő. De Beacon Hillsben semmi sem véletlen.
-Biztató.-mondtam. Theo felállt az ágyamról.
-Mennem kell. El kell intéznem pár dolgot.- jelentette ki és köszönés nélkül elhúzta a csíkot.
-Ez érdekes volt.- szólaltam meg egy kis csend után.
-Az ő története is az.- mondta Stiles undorral az arcán.- Gondolom még nem mondta el.
-Miről beszélsz?- kérdeztem értetlenül.
-Ez egy hosszú történet.- közölte Scott.
-Mint láthatjátok.-mutattam a lábamra.- Én ráérek.
-Theo sosem hazudott arról, miért jött Beacon Hillsbe: falkát akart. Csak nem úgy, ahogy azt mi elképzeltük. Mindenkit átvert. Liam kis híján megölte Scottot. Amikor mégsem tette meg, Theo végzett vele. De nem olyan könnyű megölni egy Igaz Alfát.-kárörvendően elmosolyodott.- Ezután a halott chimerák közül négyet visszahozott az élők sorába: Tracy-t, Josh-t, Corey-t és Hayden-t. Tracynek és Joshnak, a saját bétáinak elvette az erejét. - hatásszünetet tartott, hogy meg tudjam emészteni a hallottakat. - A bizalmunkba férkőzött és hátba szúrt. Csak én nem vettem be a trükkjét, át láttam rajta. Sajna, ezzel egyedül voltam. - nézett a többiekre.
"Ilyen alfa jutott nekem? Aki bármelyik pillanatban hátbatámadhat?" - gondoltam magamban.
-Hu. - csak ennyit tudtam mondani. Ezt nem gondoltam volna. Ha így állunk, soha többé nem maradhatok vele kettesbe. Mi van ha nincs más lehetőségem? Hiszen ő az Alfám. Kétségbeesve meredtem magam. - Én is olyan leszek mint... ő? Olyan leszek mint egy szörnyeteg?
-Soha nem leszel olyan mint ő. - jelentette ki Stiles.
-Mostmár változott...valamennyit. - mondta Scott.
-Köszönöm.-mondtam. Scott jobb alfának néz ki mint Theo. Amit elmondtak róla, végleg megváltoztatta a véleményem. És nem jó irányba.
** Stilesékkal három napja beszéltem. Azóta begyógyultak a sérüléseim. Ahányszor eszembe jut a doki feje, amikor megvizsgált és látta, hogy kutya bajom, nevetnem kell. De Melissa beadott neki valami magyarázatot, ami többé - kevésbé meggyőzte.
Nem akarnak haza engedni, itt kell maradnom megfigyelés alatt. De én nem bírtam nyugton feküdni. Felfedeztem a kórházat, bejártam minden szintet. Már szinte kívülről tudtam az alaprajzát, lehet, hogy ez még később jól is jöhet.
Mindig próbáltam nem össze futni a nővérekkel, orvosokkal vagy éppenséggel Melissával. Ahányszor megláttak kóborolni, visszapateroltak az ágyamba.
Szóval épp indultam volna a kaja automata rejtelmeit felfedezni, amikor bejött Theo. Komor arcot vágva el akartam menni mellette, de megragta a karom.
-Hé! Minden rendben? - kérdezte.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nem volt kedvem vele beszélni. De ha muszáj, akkor muszáj. Kirántottam a karom a szorításából és dühösen felé fordultam.
------------------------------------------- Hey guys! Itt az új rész, remélem tettszett! Próbálom minél előbb hozni az kövi fejezetet! Nézzétek meg az új Teen Wolf részt, és írjátok meg komiba, mit gondoltok róla. Izgalmas - és egyben utolsó(😭😭😭) - részeknek nézünk elébe. Nagyon köszönöm a voteokat és a sok megtekintést! Annyira cuncutok vagytok!!! 😍
