A balerina //BEFEJEZETT//

6. fejezet

Az egész napos rohanás után a szünet utolsó percei monoton hangon ketyegtek az öltözőben. Laura ott állt velem szemben a gyakorlóruhájában. A haja gondosan kontyba volt fogva, mint minden lánynak ezen az órán.

-Szerinted milyen lesz az első tánc óra?- kérdezte Laura

- Hát.. nem tudom. Én félek tőle. Nem tudok majd olyan könnyen pótolni, mint például ha énekről, vagy angolról hiányoznék. Félek, hogy ezen az órán sok újjal ismerkedtek meg.-mondtam neki őszintén. Nem tudtam mire számítsak.

- Nyugi! Gyere be velünk és mutatsd meg az igazolásod neki. Aztán, ha mázlid van maradsz és megnézed az órát. Ha nem akkor kiküld.-mondta Laura és becsengettek.

Idegesen gyűrtem a papírt a kezeim között. Féltem. Tegnap, hogy nem volt Rebecca suliban sokkal könnyebb volt. Reggel viszont kezdődött a cikizés a lábam miatt, hogy miért jelentkeztem táncos szakra, ha nem fogok az órára járni stb. A csengő után bementünk a balett-terembe. Ha azt mondom, hogy a suli legszebb terme (nekem) akkor nem túlzok. Az egész terem tele van tükörrel. A terem padlóján balett szőnyeg van ami elég kellemetlen lesz mondjuk egy jazz órán... A falak halvány rózsaszínek. az egyik fal tele van ablakkal a terem színénél egy árnyalattal sötétebb rózsaszín függönnyel. az egyik sarokban egy fekete zongora állt vele szemben pedig bordás falak és rudak. Szerintem ez egy táncos álma lehet. Tornasorba fejlődtünk külön lányok, külön fiúk. Mikor ez meg volt akkor vettük észre, hogy szinte elvesztünk a teremben, akkora volt.

- Ennél lányosabb nem lehetett volna?-kérdezte Cameron. A srác olyan mint Rebecca. Nagyképű, undok. Folyton fenn hordja az orrát ráadásul úgy tekint a másikra mintha megtiszteltetés lenne az illetőnek az, hogy rá nézhet. Na nem is csodálom, hogy ikrek.

- Cameron, most fejezd ezt be. Ilyen a terem és kész. Én sem örülök neki de ilyen.- csitította Taylor. Álljon meg a menet! Taylor szolt rá Cameronra? Akivel a legnagyobb bajtársak, mindig mindenben egyet értenek és együtt piszkálnak mindenkit aki nem olyan mint ők?? Ezt nehéz felfognom még, de rendben.

Pár perc múlva megjelent egy fiatal (20 év körüli) nő. Magas, vékony, táncos alkat. Gondolom ő a tanárunk.

- Rendben! Osztálylétszám?

- Hat.-felelték a hetesek

-Hiányzó?

-Nincs- jött a felelet

- Felmentett?

- Nincs-mondta Anthony

- Stephanie Green.- mondta Taylor. Először is. Miiii vaaan?? Anthony nem tudja, hogy felmentett vagyok? Oké. Taylor rögtön rávágta, hogy az vagyok? Mi a fene? Na jó. Vagy csak annyira sokszor beszélt ki neki a hátam mögött Rebecca, vagy figyelt, esetleg ,,érdekli" mi van velem. De én inkább az első verzióra szavazok.

- Igazolás Miss Green?- kérdezte Miss ........ Valaki. A nevét még mindig nem tudjuk.

- Tessék.-adtam volna neki oda ha jobban figyelnék. Ugyanis a drága Rebeccának nem elég, hogy eltört a lábam, nem még el is gáncsol. A papírom bele esett egy tócsába az ablak alá. Úgy tűnik a nap közben esett eső becsapott. Amilyen gyorsan csak tudtam odamentem az ablak alá és kiszedtem a papírom a vízből de..... De szétázott. Az igazolásomnak annyi. Így nem adhatom oda a tanárnőnek. Ránéztem Rebeccára. Az arcán önelégült vigyor volt, mint aki jól végezte a dolgát. Ha néztem valaha olyan dühösen akkor a lány már itt sem lenne. Viszont anyuék mondták, hogy ha szemmel ölni lehetne akkor a volt osztályom fele már nem lenne köztünk. Ebbe a nézésembe minden dühömet és utálatomat belesűrítettem. Rebecca arcára úgy fagyott rá a mosolya mint még soha. Ráadásul el is fehéredett. Higgadtan felálltam, odabicegtem a tanárnő elé és teljesen nyugodt hangon így szóltam:

- Sajnálom tanárnő, de a papírom az előző baleset következtében elázott oly módon, hogy a doktor úr írása elfolyt.- mondtam teljesen nyugodtan. Kívülről. Belül viszont sírtam. Zokogtam. De nem fájdalomból. Hanem szánalomból. Most már nem csak szimplán utálom Rebeccát, hanem már szánom. Mert aki ilyen aljas és gyerekes módon akar bosszút állni (a bánat tudja miért) azt csak szánni tudom.

- Rendben. Mivel az eset a jelenlétemben történt, a következő fog történni. Miss Green holnapra pótolja az igazolását a felmentése végéig. Miss Holt pedig büntetésben marad az iskola zárásáig, valamint az igazgató úrral folytat egy kis csevegést a helyes viselkedésről.-mondta az osztály pedig pukkadozni kezdett a visszatartott nevetéstől.- Többekközött, ha Miss Green nem akar igazolatlan órát kapni akkor bent marad az órán és ha kell zongorázik.

Az ereimben megfagyott a vér. Én zongorázni? Az nem a legjobb ötlet. Öt voltam mikor utoljára zongora előtt ültem. Vizsgán. Ellenemre átcsúsztam egy 2-sel de abba is fagytam. Na lesz ami lesz!- gondoltam magamban.

- Rendben. A nevem Phoebe Deeks. Én leszek idén a tánc tanárotok. Na akkor hajrá. Menjetek a rúdhoz. Kihúzza magát mindenki! Akkor egy kis pozíció gyakorlás. Első, második, harmadik, negyedik és ötödikbe bezárja*. Remek! Az alap meg van. Akkor egy kis sauté* (ejtsd: szotté). Nyolc első, nyolc második. Aztán négy első négy második, két első, két második, végül egy-egy első és második. Rajta!- nos igen. Minden táncosnak vannak rémálom-mozdulatai. Nekem például ez az.

Az óra gyorsan eltelt. Nekem. Hála Rebeccának. Ráadásul zongoráznom se kellett. Suli után Laurával együtt mentünk haza. Ő feljött hozzánk és elkezdtük a házinkat megírni. Hét óra fele elment Laura így egyedül maradtam és elővettem az Alkonyatot.

Sziasztok! Tudom hogy régen volt rész és, hogy nem hoztam a múlt héten. Sajnálom de elfelejtettem szólni, hogy nem vagyok itthon. Na akkor most szólok, hogy két hét múlva sem leszek. A fejezetben *-gal megjelölt szavak kifejezések ezeket jelentik:

1.,2., 3., 4., 5. pozíció: a balettban öt pozíció van ezek azok:

1.: a lábfejek ki vannak fordítva, a sarkak összeérnek

2.:ugyanaz mint az első pozíció csak a sarkak között egy lábfejnyi hely van

3.:mind a két lábfej ki van fordítva. Az egyik lábfej viszont a másik előtt van a nagy lábujj kezdeténél.

4.: ugyanaz minta harmadik pozíció, csak a két lábfej között egy lábfejnyi hely van

5.:ugyan az mint a negyedik pozíció, csak a másik lábfej a nagylábujj előtt van.

Sauté: ugrás, szökkenés